Már az időt próbálja legyőzni LeBron James

A végéhez közelít az amerikai kosárlabdaliga alapszakasza, érkezik a rájátszás, vagyis az egyenes kieséses fázis a döntőbe jutásért. A 2023–2024-es szezon eddig az európaiak térhódításáról, egy francia űrlényről, valamint az idő múlásával dacoló LeBron James rekordjairól szólt. A kosárlabda és vele az NBA folyamatosan fejlődik, így a rajongók talán sosem fogják megunni.

LeBron James 39 évesen is a levegőben játszik. Fotó: AFP

A legizgalmasabb évad

Az NBA az idei szezonra is tartogatott egy újdonságot, hogy izgalmasabbá tegyék az egyébként hosszú, 82 meccses alapszakaszt. Az év végén először rendeztek szezonközi tornát, az UEFA-bajnokok ligája után szabadon. Novemberben az alapszakasz kiemelt mérkőzéseinek eredményei alapján decemberben a legjobb négy csapat Las Vegasban játszott egy-egy mérkőzést a végső győzelemért. Az persze világos, hogy egy ilyen torna bajnokát még jó darabig nem (talán sosem) fogják a nagydöntő nyerteseivel egy mondatban emlegetni, de a liga komisszárja, Adam Silver tudta, hogy mi ér fel a presztízzsel az amerikaiaknak: a pénz, így aztán a győztes csapat minden játékosa félmillió dollárral gazdagodott. A torna gazdasági szempontból mindenképpen siker volt, a november és a december az NBA-alapszakaszok történetének számos nézettségi rekordját megdöntötte. Annyiban mindenképpen izgalmasan is alakult, hogy a Los Angeles Lakers nyert. Ők ugyan a liga történetének egyik nagy sztárcsapata, az egyik legnagyobb piac, de jelenleg a mezőny közepén szerepelnek, két éve a rájátszásba sem jutottak be, tavaly pedig a hetedik helyen játszottak selejtezőt, bár onnan végül az elődöntőig jutottak, hasonló diadalmenettel okozva meglepetést, mint Keleten a Heat (végül mindkét csapatot csak a bajnok Denver Nuggets győzte le). A szezonközi torna ezüstérmesével, az Indiana Pacersszel sem fognak a nagydöntőben találkozni: csak a keleti hatodikok, a Lakers pedig a nyugati kilencedik.

Jakab király és az örök fiatalság

A Lakers szupersztárja, LeBron James nem csak az első szezonközi torna megnyerésével írt történelmet az évad során. Szinte felfoghatatlan, hogy 2003-ban mutatkozott be az NBA-ben, huszonegy éve kosarazik a ligában. Az NBA 39 éves korelnöke nemcsak a 2003-as draftosztály utolsó hírmondója, de már a 2004-es újoncok közül sincs senki a ligában. Beszédes, hogy az Év Újonca díj fő várományosa, a legutóbbi draft első választottja, a húszéves Victor Wembanyama még meg sem született, amikor James már debütált az NBA-ben 2003 őszén. LeBron egyébként csak korunk legidősebbje, az NBA történetében találhatóak nála öregebb aktív játékosok is: a csúcstartó Nat Hickey 45 évvel, ő 1948-ban vonult vissza, míg a modern érában Vince Carter állta ki a legjobban az idő próbáját, 2020-ban 43 évesen lépett pályára utoljára. James inkább abban felülmúlhatatlan, hogy negyvenet töltve egy játékos sem volt ilyen kiváló formában. Huszonöt pontot, hét lepattanót és nyolc gólpasszt átlagol. Érdemes összehasonlítani minden idők legjobbjával, Michael Jordannel, aki 39 évesen „csak” 20–23 pontokat dobott (rosszabb hatékonysággal), ráadásul nem huszonegy, hanem tizenöt szezon megterhelésével a lábaiban.

James legfontosabb rekordja volt, amikor februárban ő lett az NBA örökös pontkirálya, megelőzve Kareem-Abdul Jabbart, aki húsz év alatt, 42 évesen jutott el 38,387 dobott pontig. Negyvenezer pontjával James már akár minden idők legjobb kosarasának címére is pályázhat, bár ezt a szavazást alighanem még mindig Jordan nyerné, aki hat bajnoki címet nyert, míg James csak négyet, és azt is a fizetési sapkát kijátszó sztárcsapatok tagjaként. Ezért is hajt még egy gyűrűért, most ráadásul egy középszerű csapatot húzna a bajnoki címig. Mivel alig fog rajta az idő, erre talán még lesz is egy-két szezonja, ráadásul bevallása szerint szeretne együtt pályára lépni fiával, a tizenkilenc éves Bronny Jamesszel, aki már jelentkezett az idei draftra, és minden idők legprotekciósabb NBA-játékosaként kezdheti meg karrierjét.

Jóllakott napközisek

Bár James 2003-ban messiásként, Jordan lehetséges utódjaként érkezett a ligába, talán senki nem gondolta volna, hogy az önzetlenségéről is híres, kiválóan passzoló játékos lesz az NBA történetének legjobb pontszerzője. Ugyanilyen valószínűtlen eset az NBA idei szezonjának pontkirálya, Luka Doncsics, aki 33,9 pontot átlagol a Dallas Mavericks színeiben, míg a második helyen álló Jannisz Antetokunmpo „csak” 30,7-tel követi. És ha ez még nem lenne elég, Doncsics a rengeteg pont mellett közel tíz lepattanót és gólpasszt is jegyez. A huszonöt éves szlovén csodagyerek elsősége azért is hihetetlen, mert az NBA viszonylatában nem is átlagos, mint inkább átlag alatti testi adottságokkal rendelkezik, még egy kis babahájat is megengedhet magának. Ő a szezon legértékesebb játékosának járó MVP-trófea egyik várományosa, bár a fő esélyes egy szintén európai kosaras: egy másik fehér bőrű játékos, aki csak lefelé tud ugrani, a szerb Nikola Jokics, aki Doncsicshoz hasonlóan inkább fejben veri meg a védőit, nem pedig atletikusságával vagy kidolgozott izomzatával. Az elhíresült gyermekkori fotóján még jóllakott napközisként látható, ma pedig egy hórihorgas szurkolóra emlékeztető Jokics 26 pontot, 12 lepattanót és kilenc gólpasszt átlagol, ráadásul címet is védhet a Denverrel, ha a sérülések is elkerülik őket.

Űrlény az NBA-ben

Ami a csodagyerekeket és a messiásokat illeti, az idei szezon újoncszenzációja a francia Victor Wembanyama, akinek szintén igen különleges testalkata van: 224 centi, és mellé csak 95 kiló. Nem ő az NBA történetének legmagasabbja, és arányaiban nem is a legvékonyabb, hiszen Manute Bol 231 centisen és 91 kilósan játszott. „Wemby” azért különleges, mert a hasonló magasságú játékosokkal ellentétben korántsem lomha és esetlen. Míg például az ugyancsak 224 centis, de mellé 130 kilós Boban Marjanovicsot alig lehet pályán tartani, a francia „űrlény”  úgy mozog és dob, mint egy „normális” méretű NBA-játékos, miközben magassága és 240 centi fölötti karfesztávja előnyeit is kiélvezi. Már el is kezdte döntögetni a rekordokat, a legjobb meccsén 27 pontot, 10 lepattanót, 8 gólpasszt, valamint 5-5 labdaszerzést és dobásblokkolást jegyzett, ezzel ő lett a legfiatalabb, aki minden fő statisztikai kategóriában ötnél többet ért el, és újonc létére azt az NBA történetében a legkevesebb játékperc alatt érte el mindezt.

Wembanyama méreteit perspektívába helyezheti, ha összehasonlítjuk a liga 2019-es első draftválasztottjával, Zion Williamsonnal, aki 198 centi mellé 130 kiló, és ez csak a hivatalos súlya, a valós lehet több is. A huszonhárom éves Williamson ráadásul nem túlsúlyos, hanem inkább izmos: Donciccsal és Jokiccsal ellentétben párját ritkítóan atletikus, egy természeti csoda, aki a büntetővonalról is tud zsákolni, a palánktól 4,5 méterre elrugaszkodva. Bár mint példája mutatja, a profi sportolók teste a felesleges izmot sem viseli feltétlenül jól, Williamson ugyanis még egy szezont sem játszott végig sérülés nélkül (most épp egészséges), egy egyetemi meccsén pedig egyszerűen szétrobbant a lábán a Nike cipő, mert nem bírta a terhelést.

Ami a bajnoki cím sorsát illeti, az NBA világában is az egészség a legfontosabb, vagyis a sérülések bármikor papírformát boríthatnak. Ez annyira fontos faktorrá vált, hogy az NBA idén szabályokat hozott a sztárjátékosok pihentetése ellen, mivel a rajongóknak komoly csalódást okozhat, ha a borsos jegyárért (és útiköltségért) cserébe nem láthatják kedvenc klasszisukat a mérkőzésen. Ezért is volt jó ötlet a szezonközi torna bevezetése: egyrészt ez is a pihentetés ellen szól, másrészt így nem megy veszendőbe egy-egy szezon munkája a balszerencse, vagyis egy rosszkor érkező sérülés miatt. De talán idővel a fittség sem lesz ennyire sarkalatos, hiszen például Butler, James, Jokics és Doncsics remeklése is azt példázza, hogy a kosárlabda fejlődésével magasság és erő, vagyis fizikum helyett több múlik majd a mentális keménységen, a kreativitáson és a gyakorláson.