A tudományos diskurzusban az utóbbi évtizedekben teret vesztett a magyar nyelv az angollal szemben. Az angol szavak és kifejezések a sajtóban és a digitális térben, a közösségi média nyelvhasználatában is terjednek. Balázs Géza nyelvész szerint általában fontos a jó stílusú magyar nyelvű tudománykommunikáció, amelyre léteznek példamutató kezdeményezések, például Magyar Orvosi Nyelv vagy a Szómagyarító honlap.
Az angol nyelv térhódítása
A probléma, hogy
a tudományos diskurzus nemzetközi, és közös nyelve az angol, így a kutatások, az elméletek, a mérések elnevezései a nyelvhasználatban és a publikációkban is megjelennek.
Ráadásul a magyar nyelvű kiadványokban való publikálás szinte láthatatlan, a tudományos életben a jegyzett nemzetközi folyóiratokban való angol publikációk, illetve az idézettség számít. Mindehhez magyar sajátosságként hozzájárul a hazai magatartáskultúrában megfigyelhető „az idegen jobb” felfogás, aminek következménye a felesleges és túlzott idegenszerűségek használata, amelyek egy része beépül a nyelvbe és erősíti az indoeurópaizálódást.
– A magyar ázsiai nyelv. Mióta elváltunk a nyelvrokonainktól, altáji és indoeurópai nyelvek vesznek körül, amelyek jelentősen különböznek szerkezetüket tekintve a magyartól.
Legerőteljesebb a német, a latin és a szláv nyelvek hatása. A magyar így már a középkorban elkezdett indoeurópaizálódni, például germán hatásra alakultak ki az igekötőink és az összetett szavak. Azonban nemcsak a szavakról beszélünk, a grammatikai szerkezet is megváltozott: vannak angolos és germanizált mondatszerkezeteink is
– mutat rá Balázs Géza, hozzátéve, hogy fontos a magyar szaknyelv fejlesztése.
A nyelv értékét, jelentőségét, a világban betöltött szerepét a sokszintűség határozza meg. A család, a kisközösség, majd a nagyközösség területe, amelyre épülhet a különböző szakterületek nyelve. Ha ezek hiányoznak, a nyelv korlátozottan használható. Balázs Géza szerint hatezer nyelvből körülbelül százötvennél van csak szaknyelv. Az MCC konferenciáját például a kis finnugor nyelveken nem lehetne megtartani, mert ott oroszul beszélnek. Magyarországon azért maradt meg a tudományos nyelv, mert eleink, például Apáczai Csere János és Kazinczy Ferenc, illetve a nyelvújító mozgalom fejlesztették.
Jelenleg újabb váltás zajlik a világban, az angolnak kedvez a globalizálódás, ennek is köszönhető, hogy bizonyos magyar szaknyelvek már erőteljesen elangolosodtak. Például a számítástechnikai vagy a marketingszaknyelv szinte csak angol kifejezéseket tartalmaz.
Ha a szakemberek egymás között így beszélnek, az nem olyan komoly probléma, azonban ritkán tudnak váltani, márpedig a hétköznapi emberekkel magyarul kell beszélni, tehát sem az orvos nem tájékoztathatja latinul a beteget, sem a jogász az ügyfeleit.
A külhoni magyar közösségek helyzete
A külhoni magyar közösségek még nehezebb helyzetben vannak. Nyelvi integritásuk a többségi nyelv és a kisebbségi magyar nyelv közötti interakciótól függ, és számos veszéllyel szembesül. Dupka György ukrajnai és kárpátaljai magyar író szerint a 2017-es oktatási és a 2022-es nyelvtörvény drasztikusan szűkíti a kisebbségi és regionális nyelvhasználati jogot. A szabályozás szembemegy az európai uniós normákkal, illetve a rendszerváltozás után Magyarország és Ukrajna között létrejött alapszerződéssel is. Ukrajnában a nyelvpolitikának teljesen más olvasata van, mint Magyarországon. A többségi nemzet törekszik a kisebbségi jogok korlátozására, mivel a végső cél az asszimiláció.
2014 óta, a háborús helyzetben tapasztaljuk az 1991. november elsején, a kijevi parlament által Ukrajna nemzetiségei jogairól elfogadott nyilatkozat és más vonatkozó rendelkezések kormányszintű szabotálását. Ennek következtében az utóbbi évek eredményeivel nem lehetünk elégedettek. A kárpátaljai magyar szervezetek képviselőinek egyre erőteljesebben kell küzdeniük, és keresniük a kiutat a csapdából
– mondja Dupka György.
Általános probléma, hogy a külföldön élő szülők félnek, gyerekeik már nem fognak magyarul beszélni.
Csiszár Rita szociológus, alkalmazott nyelvész szerint számos gátló tényező létezik a nyugat-európai diaszpóraközösségek kisgyermekes családjaiban. A szocializáció és a nyelven kívüli tényezők is hátráltatják az első generációs magyar szülők nyelvátadását. A közgondolkodásban máig fellelhetők a gyermekkori többnyelvűséghez kapcsolódó tévhitek, valamint a mindennapi kihívást jelentő két- és többnyelvű élethelyzetek is elbizonytalanító erővel hatnak a kisgyermekes szülőkre, így nehezítve, esetenként meg is akadályozva a származási nyelv családon belüli átadását.
Mindez azért szomorú – jelzi a Magyar Összetartozás Intézete –, mivel a magyar nyelv az egymást követő nemzedékek által teremtett érték. A tudatos megóvás, az ápolás, a fejlesztés és az utódokra való átörökítés bármely kor magyarságának megkerülhetetlen felelőssége.
