Az angol megállíthatatlan térhódítása elsorvasztja a magyar nyelvet

Az angol megállíthatatlan térhódítása számos esetben okozza a magyar nyelv sorvadását. A globalizáció és a kisebbségi lét is negatívan hat a magyar nyelvhasználatra. A tudományos és köznyelv aktuális helyzetéről rendezett konferenciát az MCC Magyar Összetartozás Intézete.

2024. 06. 13. 5:50
angol
A magyar nyelv az egymást követő nemzedékek által teremtett érték. Fotó: Katona Tibor
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tudományos diskurzusban az utóbbi évtizedekben teret vesztett a magyar nyelv az angollal szemben. Az angol szavak és kifejezések a sajtóban és a digitális térben, a közösségi média nyelvhasználatában is terjednek. Balázs Géza nyelvész szerint általában fontos a jó stílusú magyar nyelvű tudománykommunikáció, amelyre léteznek példamutató kezdeményezések, például Magyar Orvosi Nyelv vagy a Szómagyarító honlap. 

angol
Balázs Géza: A tudományos diskurzus közös nyelve az angol. Forrás: Facebook/Gyurkovits Tamás

Az angol nyelv térhódítása

A probléma, hogy

a tudományos diskurzus nemzetközi, és közös nyelve az angol, így a kutatások, az elméletek, a mérések elnevezései a nyelvhasználatban és a publikációkban is megjelennek.

Ráadásul a magyar nyelvű kiadványokban való publikálás szinte láthatatlan, a tudományos életben a jegyzett nemzetközi folyóiratokban való angol publikációk, illetve az idézettség számít. Mindehhez magyar sajátosságként hozzájárul a hazai magatartáskultúrában megfigyelhető „az idegen jobb” felfogás, aminek következménye a felesleges és túlzott idegenszerűségek használata, amelyek egy része beépül a nyelvbe és erősíti az indoeurópaizálódást.

– A magyar ázsiai nyelv. Mióta elváltunk a nyelvrokonainktól, altáji és indoeurópai nyelvek vesznek körül, amelyek jelentősen különböznek szerkezetüket tekintve a magyartól. 

Legerőteljesebb a német, a latin és a szláv nyelvek hatása. A magyar így már a középkorban elkezdett indoeurópaizálódni, például germán hatásra alakultak ki az igekötőink és az összetett szavak. Azonban nemcsak a szavakról beszélünk, a grammatikai szerkezet is megváltozott: vannak angolos és germanizált mondatszerkezeteink is

– mutat rá Balázs Géza, hozzátéve, hogy fontos a magyar szaknyelv fejlesztése.

A nyelv értékét, jelentőségét, a világban betöltött szerepét a sokszintűség határozza meg. A család, a kisközösség, majd a nagyközösség területe, amelyre épülhet a különböző szakterületek nyelve. Ha ezek hiányoznak, a nyelv korlátozottan használható. Balázs Géza szerint hatezer nyelvből körülbelül százötvennél van csak szaknyelv. Az MCC konferenciáját például a kis finnugor nyelveken nem lehetne megtartani, mert ott oroszul beszélnek. Magyarországon azért maradt meg a tudományos nyelv, mert eleink, például Apáczai Csere János és Kazinczy Ferenc, illetve a nyelvújító mozgalom fejlesztették. 

Jelenleg újabb váltás zajlik a világban, az angolnak kedvez a globalizálódás, ennek is köszönhető, hogy bizonyos magyar szaknyelvek már erőteljesen elangolosodtak. Például a számítástechnikai vagy a marketingszaknyelv szinte csak angol kifejezéseket tartalmaz.

Ha a szakemberek egymás között így beszélnek, az nem olyan komoly probléma, azonban ritkán tudnak váltani, márpedig a hétköznapi emberekkel magyarul kell beszélni, tehát sem az orvos nem tájékoztathatja latinul a beteget, sem a jogász az ügyfeleit.

angol
Dupka György az ukrajnai nyelvtörvényről is beszélt. Forrás: Facebook/Gyurkovits Tamás

A külhoni magyar közösségek helyzete

A külhoni magyar közösségek még nehezebb helyzetben vannak. Nyelvi integritásuk a többségi nyelv és a kisebbségi magyar nyelv közötti interakciótól függ, és számos veszéllyel szembesül. Dupka György ukrajnai és kárpátaljai magyar író szerint a 2017-es oktatási és a 2022-es nyelvtörvény drasztikusan szűkíti a kisebbségi és regionális nyelvhasználati jogot. A szabályozás szembemegy az európai uniós normákkal, illetve a rendszerváltozás után Magyarország és Ukrajna között létrejött alapszerződéssel is. Ukrajnában a nyelvpolitikának teljesen más olvasata van, mint Magyarországon. A többségi nemzet törekszik a kisebbségi jogok korlátozására, mivel a végső cél az asszimiláció.

2014 óta, a háborús helyzetben tapasztaljuk az 1991. november elsején, a kijevi parlament által Ukrajna nemzetiségei jogairól elfogadott nyilatkozat és más vonatkozó rendelkezések kormányszintű szabotálását. Ennek következtében az utóbbi évek eredményeivel nem lehetünk elégedettek. A kárpátaljai magyar szervezetek képviselőinek egyre erőteljesebben kell küzdeniük, és keresniük a kiutat a csapdából

– mondja Dupka György.

Általános probléma, hogy a külföldön élő szülők félnek, gyerekeik már nem fognak magyarul beszélni. 

Csiszár Rita szociológus, alkalmazott nyelvész szerint számos gátló tényező létezik a nyugat-európai diaszpóraközösségek kisgyermekes családjaiban. A szocializáció és a nyelven kívüli tényezők is hátráltatják az első generációs magyar szülők nyelvátadását. A közgondolkodásban máig fellelhetők a gyermekkori többnyelvűséghez kapcsolódó tévhitek, valamint a mindennapi kihívást jelentő két- és többnyelvű élethelyzetek is elbizonytalanító erővel hatnak a kisgyermekes szülőkre, így nehezítve, esetenként meg is akadályozva a származási nyelv családon belüli átadását. 

Mindez azért szomorú – jelzi a Magyar Összetartozás Intézete –, mivel a magyar nyelv az egymást követő nemzedékek által teremtett érték. A tudatos megóvás, az ápolás, a fejlesztés és az utódokra való átörökítés bármely kor magyarságának megkerülhetetlen felelőssége.

 

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.