Szurkolni olyan, mint házasságban élni + galéria

– Tanár úron miért van ma is magyar mez? – Azért, mert nagyon jól játszott a válogatott tegnap a németek ellen – válaszolja Bélteki Pál magyar testnevelő tanár a németországi Kronbergben. A külföldön élő magyarok az eredménytől függetlenül büszkén viselik Magyarország meggypiros trikóját. Az eladási adatok szerint ugyanakkor Németország rózsaszín meze a legnépszerűbb a szurkolói zónákban.

Szurkolók a kölni arénában. Fotó: Mirkó István

A város és környékén rengeteg magyar él. Bélteki Pál a Frankfurt melletti Kronbergben tanít egy általános iskolában, mint testnevelő tanár. A gyerekek és szüleik hetek óta készültek a bajnokságra, egy család a kertjükben még kivetítőt is felszerelt, ahol több mint száz embert látnak vendégül, hogy együtt éljék át a nagy eseményt. Bárki bejöhet, aki szívvel-lélekkel szurkol. Bélteki Pál szerint a futball nemcsak a pályán és szórakozásként, hanem pedagógiai szempontból is fontos üzenetet hordoz. A magyar–német meccs napján és másnapján meggypiros magyar mezben tanított, mert úgy gondolja, hiába telepedett le Németországban, szülőhazája mindig Magyarország marad. – Magyarként fontos, hogy büszke lehessek a nemzeti tizenegyre. Bár elhagytuk Magyarországot, de mindig a szülőhazánk marad. Ezért egy magyar meccs teljesen más érzéseket vált ki – fogalmaz a testnevelő tanár.

Ezt a gondolatát rengeteg külföldre költözött magyar osztja. 

A nemzeti mez jelentősége, hogy nemcsak a győztes csapatnak kell szurkolni és a meccs kimenetelétől tenni függővé a szimpátiát, hanem a végkimeneteltől függetlenül, büszkének kell lenni a magyar csapatra, hogy kiállt és megtett minden tőle telhetőt. 

Bélteki Pál ezért vette fel a magyar mezt, példát mutatott a diákoknak: jóban-rosszban ki kell állni egymás mellett az emberi kapcsolatokban. Ezt az értéket a gyerekeknek minél fiatalabban meg kell tanulniuk. Olyan ez, mint a házasság, ha egyszer letette az ember a voksot, akkor ki kell tartani a másik mellett.

A foci a legnagyobb tömeget megmozgató sport a nézőszámot tekintve. Sokszor hallani, hogy tízmillió focibíró országa vagyunk, hiszen nincs még egy sportág, ami ennyi érzelmet váltana ki az emberekből. Karlbauer Bálint, Dunakeszi tanító és utánpótlás-edzője is egyetért. Fontos, hogy a kicsik mit látnak a tévében és az interneten, illetve hogy az érzés mennyire ragadja magával őket. 

A magyar csapatban nagyon sok példakép játszik, csak néhányat említve Szoboszlai Dominik, Gulácsi Péter, Willi Orbán vagy a magyar–skót meccsen megsérült Varga Barnabás. Nem minden gyerekből lesz profi sportoló, de a nemzeti tizenegy szereplése el tudja érni a mozgás és a játék szeretetét, illetve később is sportra motiválja a fiatalokat.

A foci tehát összekovácsoló erő, ami képes a különböző helyről érkezőket összehozni. Ez történt Kölnben, az első magyar meccs előtt is. Bélteki Pál az otthonról érkező testvérével és édesapjával együtt ment szurkolni. Látta, hallotta, hogy bár többen repülővel utaztak, sokan kocsival vágtak neki a Budapestről körülbelül ezer kilométeres távnak, és közben dudáltak egymásnak a magyar rendszámú autók, illetve rengeteg német kocsira is magyar zászló került, így a meccsre való felvonulás az autópályán elkezdődött. A résztvevők mindegyikének felemelő érzés volt, amikor Köln meggypirosba borult, és a szurkolók együtt vonultak a stadionba. Egy kisebb dombon lehet az arénához felmenni, és visszanézve végeláthatatlan tengerként hömpölygött tömeg. A stadionban Korda György Reptér című számát énekelte ezernyi magyar, amely a tanár szerint olyan érzés volt, mint amikor az ember hazatalál.