A Colleen Hoover bestsellere alapján készült, Velünk véget ér című film épp ezt teszi. Használ. Nem elemez, nem keres összefüggéseket, nem ás a mélyükre a dolgoknak, ami nem lenne zavaró, ha nem akarna többnek tűnni egy könnyed romantikus komédiánál. Olyan, mintha maguk az alkotók sem tudnák eldönteni, hogy a műfaji spektrum mely végéhez közelítsenek – a romkom vagy a dráma felé.
A műfaji következetlenség mellett a film promotálásnak kommunikációs anomáliája is zavart okoz: míg a Velünk ér véget rendezője és főszereplője, Justin Baldoni rendre felszólal a családon belüli erőszak témájával kapcsolatban, Blake Lively több olyan interjút is adott, amelyben elbagatellizálja a témát. E visszatetszést keltő attitűd pedig csak tovább rontja a helyzetet a befogadói oldalon.
A történet szerint Lily (Blake Lively), túllépve régi sérelmein, könnyűnek nem mondható gyerekkorán, Bostonba költözik egy jobb új élet reményében. Nyit egy csinos kis virágboltot és megismerkedik egy kedves és jóképű idegsebésszel, Ryle-lal (Justin Baldoni). Minden adott a boldogsághoz, ám Lilyt utoléri a múltja. A gyerekkorából felvillanó flashbackek egy terhelt életet, egy bántalmazott édesanya és egy rettegésben tartott kislány képét rajzolják ki. Hogy a jelen vonatkozásában ennek miért van jelentősége, lassan kezd kibontakozni a filmben. Ebben Lily exének a feltűnése is segít, aki igyekszik felnyitni a nő szemét, és megértetni vele, hogy Ryle nem az, akinek ő gondolja. Lily nem akar sorsismétlő lenni, ő sosem hagyná egy férfinak azt, amit az apja az anyjával tett. Velük véget ér? Az ő traumái nem öröklődnek tovább?
A kérdésekre nem kapunk választ, arról, hogy miként jut el a bántalmazói kapcsolat felismeréséig, semmit nem tudunk meg.
A párkapcsolati abúzus árnyalatait, mélységeit, stádiumait, működési mechanizmusát ugyanis egyáltalán nem mutatja be a film.
A giccses, semmitmondó és túljáratott dialógusok egymásutánja konstans felszínességet ad a filmnek, ez pedig eleve kizárja, hogy közel kerüljünk a témához. A sekélyes párbeszédeken túl az emberi kapcsolatok ábrázolása is hamis: a virágboltba betérő ismeretlen nő például pár nap alatt szerzi meg a legjobb barátnői státust Lilynél, az elköteleződni képtelen csajozógép pedig egy snitt alatt változik sármőrből hősszerelmessé. És mit tudunk meg Lily édesanyjáról? Mit mond nekünk az ő karaktere? Semmit.
Pedig ő az origó, ha úgy tetszik, ő az elkerülendő minta.
Lily kérdésére, hogy miért nem hagyta el erőszakoskodó férjét, releváns válasz lehet az, hogy „azért, mert szerettem”, de nem kielégítő. Elmaradnak a fogódzók, amelyekbe belekapaszkodhatna a néző, amelyek értelmezési lehetőségeket kínálnának. Ha egy romkomnál nem is elvárható a jellemfejlődés, elvárható lenne az egy drámában, és már megint ugyanott járunk… Mit akar ez a film? Bátor és őszinte szeretne lenni, próbál erőt adni azoknak, akik átéltek/átélnek hasonlót? Részvétet kifejezni, segítő kezet nyújtani, ráébreszteni? Vagy csak megkísérel mélységet adni egy langyos komédiának.
A színészi játék sem tesz hozzá az élményhez, a kivétel egyedül Blake Lively, s bár a nézőnek így is küzdelmes végignézni, ahogyan próbál életet, értelmet vagy érzelmet lehelni a bugyután megírt, unalomba fulladó dialógusokba, nem pattan le róla a karakter. Justin Baldoni Ryle-ja viszont inkább Ken baba, semmint hiteles abúzáló. Ha csak annyit dolgozott volna a mondatain, mint a felsőtestén, talán kevesebbet bosszankodna a néző… Más kérdés, hogy rosszul megírt párbeszédeket kihívás izgalmasan „előadni”.
Kritikusai szerint ez a film hajlamos romantizálni az erőszakot, s inkább a látványra és a drámai csúcspontokra koncentrál, mintsem a párkapcsolati erőszak pszichológiai mélységeire.
Ezáltal olyan üzenetet közvetít, amely minimalizálja az erőszak valódi súlyát és hatásait. Nehéz ezzel vitatkozni. A Velünk véget ér egy instant világ álküzdelmeit mutatja meg, s habár a fájóan didaktikus rendezések is lehetnek kiakasztók, itt még ezt is megbocsátottuk volna, csak nyúlt volna kellő érzékenységgel e fajsúlyos témához.
Velünk véget ér
amerikai romantikus dráma
130 perc, 2024
Bemutató dátuma: 2024. augusztus 15.
Forgalmazó: InterCom
