Titkos fegyverkezéssel gyanúsít bennünket a kisantant

Felavatják Nagyatádon a Hősök emlékművét, amelyet a világháborúban életüket áldozó honvédeknek emeltek. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter arról beszél: a kisgazdákat nem lehet osztálypolitikával vádolni. Még a szociáldemokratákkal sem kívánnak olyan harcot folytatni, amely megsemmisüléshez vezetne. A Népszövetség ülésén Bethlen István miniszterelnök hosszasan tárgyal Ramsay McDonald angol kormányfővel.

2024. 09. 03. 5:50
Apponyi Albert a genfi Hotel Victoria előtt 1924-ben. Forrás: Fortepan / Francia Nemzeti Könyvtár
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A világháborúban elesett honvédeknek állított emlékművet avattak Nagyatádon. A Budapesti Hírlap szeptember 2-án így tudósít: „Nagyatád község kilencven hősi halottja emlékének áldozott vasárnap délelőtt. Ünnepi keretek között avatták fel a hősök emlékszobrát. […] Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődött a Széchenyi téren, mintegy 3-4000 főnyi közönség jelenlétében. Börzsey Szent Ferenc-rendi atya tábori misét mondott. A nagyatádi daloskör a nemzeti Hiszekegyet énekelte el, utána Goretzky Nándor főjegyző megnyitó beszédet, s Tallián Andor [főszolgabíró] ünnepi beszédet mondott. Az emlékművet Sárdinecz Ferenc rajztanár tervezte és Orbán Antal szobrászművész alkotta meg. Az emlékmű azt a jelenetet ábrázolja, amikor az öreg magyar búcsúzik a harctérre induló fiától.”

A különböző felekezetek lelkészei „hazafias beszédek kíséretében” megáldják a szobrot, a volt tisztek, tisztjelöltek, a község, a keresztény nőegyesület, az egyházak, az iparos, a gazda- és tisztviselő körök, a kisgazdapárt és a keresztény iparos ifjak pedig megkoszorúzzák. 

Nagyatádi hősök emlékműve. Forrás: Köztérkép.hu

 

A Korona Szállóban Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter is beszédet mond, „nagy figyelem és folyton ismétlődő ováció között”. Utalva volt személyi titkára, a többrendbeli zsarolás és rágalmazás miatt vád alá helyezett Eskütt Lajos bíróság előtti rágalmaira, azt mondja: „Az elvi harcokat az ember ereje és idegzete bírja. E téren tud küzdeni. Amikor azonban a gyalázkodás fegyverével kell szembeszállni, amikor vádaskodás zúdul az ember fejére ártatlanul, ez próbára teszi az ember erejét. Nékem is az lett az árulóm és gyalázóm, aki velem egy tányérból mártott. Mégis nyugodt lelkiismerettel állok, mert látom, hogy sem a hatalom, sem a nép áruló júdáspénzért el nem adott. Amikor itt vagyok barátaim között, újra éled bennem a reménység, hogy nem győzedelmeskedhetik az ördög: ideig-óráig megtévesztheti az embereket, de a végső diadal az igazságé.” Kifejti: „A kisgazdapárt, amely gondoskodik a munkásság érdekeiről, magához öleli az iparosságot, s a legnagyobb becsülettel és őszinteséggel kereste és keresi mindig a magyar intelligenciának a megértését. Nem lehet tehát azzal vádolni bennünket, hogy osztálypolitikát folytatunk.” Politikai krédójáról úgy nyilatkozik: „A mi politikánk az a politika, amely a nemzet minden erejét felhasználja, a nemzet szolgálatába állítja. Még a szociáldemokrata párttal sem kívánok oly harcot folytatni, amely egyikünk vagy másikunk megsemmisítésére vezet. Nekik is van létjogosultságuk. De nem kívántam sohasem mellőzni a magyar intelligenciát sem, hanem mindegyiket a nemzet szolgálatába szeretem állítani.”

Nagyatádi Szabó István. Forrás: so.hu.museum-digital.org

Beszédét Nagyatádi Szabó úgy zárja: 

Becsületes úton haladtam, szegényen kezdtem, de szegényen végzem is a politikai pályám.

A lap hozzáteszi: „szavai végeztével percekig lelkesen ünnepelték.” 

Színre lép Bethlen és Apponyi 

A Népszövetség szeptember elsején kezdődő ötödik ülésszakán diplomáciai sikereket ér el a magyar delegáció Genfben. A Pesti Napló szeptember 6-án közli: „A barátságos érintkezés a magyar államférfiak és az antanthatalmak miniszterelnökei között ma megkezdődött. Már tegnap este is történtek lépések abban az irányban, hogy gróf Bethlen István MacDonald angol miniszterelnökkel találkozhassék. Ez ma délelőtt fél tíz órakor meg is történt. A két államférfi körülbelül egy óráig tárgyalt a Beaurivage szállóban. Beszélgetésük során előbb az általános kérdésekről volt szó, majd Bethlen rátért Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetére és a Népszövetség munkájára. MacDonald igen nagy figyelemmel hallgatta Bethlen fejtegetéseit.” 

Trianoni tárgyalódelegációnk egykori nemzetközi tekintélyű vezetőjének, Apponyi Albertnek személyét is nagy figyelem övezi. 

A lap megírja: Herriot francia miniszterelnök „amint ma délután az ülésteremből kifelé tartott, kifejezte azt az óhajtását, hogy gróf Apponyi Alberttel beszéljen. Herriot, aki autóval jött az ülésre, megkérte Apponyit, szálljon be a kocsijába. A közönség lelkesen éljenzett. Apponyi és Herriot mintegy háromnegyed óráig beszélgettek az autóban.” Úgy tudják: 

Gróf Bethlen István miniszterelnök, bár nem hivatalos tagja a magyar delegációnak, abban az esetben, ha Magyarország szanálásának kérdése szóba kerül a Nemzetek Szövetsége közgyűlésén, a vitában fel fog szólalni. 

Korányi hálás a Népszövetségnek 

Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter beszédében a szeptember 2-i Az Est szerint hangsúlyozza: nemzetünk a Nemzetek Szövetségének köszönheti, hogy „kiváló szakemberei támogatták egy kölcsön felvételének lehetővé tételében, amelynek segítségével pár év alatt reméli, hogy költségvetését egyensúlyba hozhatja.” Kiemeli: ez is megbecsülhetetlen támogatás volt, hisz szerény volt maga az összeg, ám ennek révén megállítható volt a magyar pénz csúszása a végzetes lejtőn, s megszilárdult a gazdasági élet talapzata, alkalmassá téve az újjáépítésre. Szerinte azonban legalább ilyen értékes hatása volt a szövetség közbelépésének, hogy „megóvta a magyar nemzetet a végső kétségbeeséstől, amely ellen magára hagyatva férfiasan küzdött hosszú, rettenetes éveken át, de amely elmaradhatatlan lett volna, mert a nemzetek lelkiereje is véges, mint az egyes, bármily bátor emberé.” Úgy véli: a Népszövetség visszaadta a bizalmunkat abban, hogy „az emberiségben megmaradt az emberi érzés ez iránt a nemzet iránt is, amelyet sajnos vérbeli kötelék nem fűz a hatalmas nemzetekhez, csak a közös kultúra és a közös eszmények.” 

Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának vezetője, Berzeviczy Albert genfi és berni tárgyalásairól, továbbá a kisantant támadásairól számol be a szeptember 4-i 8 Órai Ujságnak.

A Népszövetség genfi ülésén szerinte hazánk lefegyverzése katonai ellenőrzésének kérdésével is foglalkozni fognak.

Az MTA elnöke úgy fogalmaz: „E tekintetben a kisantant részéről hihetetlen idegesség mutatkozik. Még mindig a mi titkos fegyverkezéseinktől látszanak félni és annak akarnak gátat vetni.”

Borítókép: Apponyi Albert a genfi Hotel Victoria előtt 1924-ben. (Forrás: Fortepan / Francia Nemzeti Könyvtár) 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.