Antall József az 1956-os forradalomban

Antall József, a rendszerváltoztatás utáni első demokratikusan megválasztott miniszterelnök részt vett az 1956-os forradalomban, és a kádári megtorlás következményeként elbocsátották tanári állásából a budapesti Eötvös József Gimnáziumból.

2024. 10. 23. 5:50
Lugas Antall József 1957.
Forrás: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Antall József az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett bölcsészdiplomájával pályáját történelem szakos tanárként az Eötvös József Gimnáziumban kezdte. Milyen volt pályakezdő fiatal tanárként? Erre egykori tanítványa, Jász László így emlékezett vissza: 

Akkor elkezdődött valami szokatlan, egészen különleges a történelemórákon. A tankönyveket hordoztuk ugyan magunkkal továbbra is, de teljesen jelentőségüket vesztették. […] Nevetséges, parány piszkozattá váltak a hivatásos történelemhamisítók igyekezetének lenyomatai.

1956 őszén, még a forradalom előtt Antall József Lengyelországba látogatott az iskola küldöttségével, a lengyel–magyar barátságot szívügyének tekintette. Ennek családi előzményei is voltak, hiszen édesapja, id. Antall József a második világháború alatt lengyel menekülteket mentett meg. 

A fiatal tanár 1956-ban összehívta és részt vett a gimnáziumi diákparlament munkájában, az Eötvös József Gimnázium Forradalmi Bizottságának elnökévé választották, szervezője volt a Keresztény Ifjúsági Szövetségnek, tevékenyen részt vállalt a Független Kisgazdapárt aktiválásában. Édesapjával a Parlamentben is járt a forradalmi napokban, majd a forradalom leverése után családja adott otthont Kovács Bélának, a kisgazdapárt szellemi vezetőjének. 1957 márciusában Antall Józsefet letartóztatták, majd szabadon engedték. Az Eötvös-gimnáziumban ekkor tartotta meg utolsó óráját. Marinovich Endre visszaemlékezése szerint ekkor azt írta a táblára: 

A politikában és a szerelemben nincs soha és nincs mindig

Ez Talleyrand híres mondása volt. Antall József hozzátette azt is, hogy ezt a mondást felírta a Gyűjtőfogház falára is. A diákokat az Eötvös József Gimnáziumban nem taníthatta a továbbiakban, áthelyezték a Toldy Ferenc Gimnáziumba.

1959-ben az Eötvös József Gimnáziumban érettségiző diákok egykori osztályfőnöküket, kedvenc történelemtanárukat is szerepeltetni akarták a tablójukon, az iskola igazgatósága azonban ezt nem engedélyezte. A diákok fellázadtak, a tiltás ellenére elkészítették a tablót, mindannyian névaláírás nélkül, de Antall József portréjával. 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumban Antall József és diákjai néma megemlékezést szerveztek a forradalom egyéves évfordulóján. Erre így emlékezett vissza egyik diákja 2007-ben: 

1957. október 23-a. Toldy Ferenc Gimnázium. A szünetben elül a csivitelés. Nincs gyerekzsivaj. Egy szó se. Egyetlen hang se. Az öreg iskola ilyet még nem látott. A diákok a fal felé fordulva olvasnak. Hallgatnak. Néma tüntetés. Antall József szellemében, az ő inspirációjára. A némaság tíz percét örök emlékként hordozzák.

A néma forradalom címmel 2018-ban készül el az a német film, amely egy NDK-s osztály hasonlóképp néma tiltakozását örökítette meg igaz történet alapján, melyet a keletnémet diákok a magyar forradalom leverése elleni tiltakozásul szerveztek.

 

Részlet a Toldy-gimnázium fegyelmi tárgyalásának jegyzőkönyvéből, 1957. tavasz A néma megemlékezésről. „Október 22-én és 23-án minden kartárs a szünetekben a folyosón tartózkodott. Október 23-án reggel és délelőtt 10 óráig a folyosón semmiféle rendellenesség nem volt tapasztalható. A 11 órai nagyszünetben Sziva kartárs figyelmeztette a folyosókon tapasztalható szilenciumra. Kiment a második emeleti folyosóra és látta, hogy az ifjúság a két oldalán teljes csendben áll. Nagyjából ugyanez volt a helyzet a többi folyosón is.

A megemlékezés után Antall Józsefet a Toldy-gimnáziumból is elbocsátották és az V. kerületi Vadász utcai fiókkönyvtárban dolgozhatott csak, ezen kívül esti gimnáziumban tanított. Szakmailag akkor került jobb helyzetbe, amikor a Semmelweis Orvostörténeti Intézet és Múzeumban sikerült elhelyezkednie kutatóként. Antall József számára az 1956-os forradalom kiemelkedő jelentőségű volt. Édesapja kisgazdapárti elkötelezettségű emberként már gyermek- és ifjúkorában elültette benne a szabadság és a demokrácia szeretetét. Amikor lehetősége nyílt a cselekvésre, jól cselekedett. Nem tartotta vissza az sem, amikor az Eötvös József gimnáziumból áthelyezték, a forradalom szellemiségét a Toldy-gimnáziumban vitte tovább.

(Borítókép: A fiatal Antall József diákjaival. Fotó: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.