Január 20-án iktatták be hivatalába az Amerikai Egyesült Államok negyvenhetedik elnökét, a konzervatív, republikánus Donald Trumpot, aki már egy ciklussal korábban – a leköszönő liberális, demokrata párti Joe Biden elnökségét megelőzően – vezette első emberként az észak-amerikai világhatalmat. Járai Judit újságíró, külpolitikai szakértő – aki kétszer is dolgozott washingtoni tudósítóként: először a kétezres évek elején, majd a 2010-es évek második felében – időszerű és naprakész könyvet jelentetett meg Trump, az elefántlovagló címmel.
A kötet részletesen áttekinti Trump életútját. Keresve a választ arra, hogy miként vált a sikeres vállalkozóból – aki családi örökségként kapta az ingatlanpiaci jelenlétet és érdekeltséghálózatot – aztán New York (elsősorban Manhattan) településszerkezetét és arculatát (s természetesen gazdasági és pénzügyi életét is) meghatározó közéleti szereplővé, illetve közismert társasági emberré. Már az 1980-as évektől kezdve a bulvársajtó kedvelt karaktere, aki a politikai színtéren való fölbukkanása előtt is „jelenség” volt. Olyannyira, hogy nevét emlegetik a Jóbarátok című, 1990-es évekbeli kultsorozatban éppúgy, mint ahogy fölbukkan alakja a Simpson család vagy a Family guy egyes epizódjaiban, valamint a klasszikusnak számító Reszkessetek, betörők! második része egyik jelenetében is.
Trump – derül ki Járai munkájából – céltudatos üzletember, elkötelezett és sikerorientált nagyvállalkozó, aki agresszív és kemény tárgyalópartner, s egyben nyers és szókimondó vezető. Már első elnöksége (a 2017 és 2021 közötti periódus) sem volt belpolitikai botrányoktól, nemzetközi kihívásoktól és természetesen a liberális nemzetközi politikai és gazdasági elit támadásaitól mentes. Igazi győzelmét azonban néhány héttel, hónappal ezelőtt aratta, amikor előbb a republikánus pártot (amelynek jelképe hagyományosan az elefánt, még a rivális demokratáké a szamár) sikerült egységbe terelnie maga mögött, majd pedig szavazóinak számát drasztikusan növelni. Jellemző sikerére, hogy a latin-amerikai eredetű amerikai polgároknak csaknem fele rá szavazott, míg a párt afroamerikai szavazóinak számát sikerült megdupláznia. Egyúttal olyan hagyományosan demokrata államokként számontartott területeket is „elhozott”, mint Minnesota, Wisconsin, Michigan, Nevada vagy Új-Mexikó.
