Január 20-án iktatták be hivatalába az Amerikai Egyesült Államok negyvenhetedik elnökét, a konzervatív, republikánus Donald Trumpot, aki már egy ciklussal korábban – a leköszönő liberális, demokrata párti Joe Biden elnökségét megelőzően – vezette első emberként az észak-amerikai világhatalmat. Járai Judit újságíró, külpolitikai szakértő – aki kétszer is dolgozott washingtoni tudósítóként: először a kétezres évek elején, majd a 2010-es évek második felében – időszerű és naprakész könyvet jelentetett meg Trump, az elefántlovagló címmel.
A kötet részletesen áttekinti Trump életútját. Keresve a választ arra, hogy miként vált a sikeres vállalkozóból – aki családi örökségként kapta az ingatlanpiaci jelenlétet és érdekeltséghálózatot – aztán New York (elsősorban Manhattan) településszerkezetét és arculatát (s természetesen gazdasági és pénzügyi életét is) meghatározó közéleti szereplővé, illetve közismert társasági emberré. Már az 1980-as évektől kezdve a bulvársajtó kedvelt karaktere, aki a politikai színtéren való fölbukkanása előtt is „jelenség” volt. Olyannyira, hogy nevét emlegetik a Jóbarátok című, 1990-es évekbeli kultsorozatban éppúgy, mint ahogy fölbukkan alakja a Simpson család vagy a Family guy egyes epizódjaiban, valamint a klasszikusnak számító Reszkessetek, betörők! második része egyik jelenetében is.
Trump – derül ki Járai munkájából – céltudatos üzletember, elkötelezett és sikerorientált nagyvállalkozó, aki agresszív és kemény tárgyalópartner, s egyben nyers és szókimondó vezető. Már első elnöksége (a 2017 és 2021 közötti periódus) sem volt belpolitikai botrányoktól, nemzetközi kihívásoktól és természetesen a liberális nemzetközi politikai és gazdasági elit támadásaitól mentes. Igazi győzelmét azonban néhány héttel, hónappal ezelőtt aratta, amikor előbb a republikánus pártot (amelynek jelképe hagyományosan az elefánt, még a rivális demokratáké a szamár) sikerült egységbe terelnie maga mögött, majd pedig szavazóinak számát drasztikusan növelni. Jellemző sikerére, hogy a latin-amerikai eredetű amerikai polgároknak csaknem fele rá szavazott, míg a párt afroamerikai szavazóinak számát sikerült megdupláznia. Egyúttal olyan hagyományosan demokrata államokként számontartott területeket is „elhozott”, mint Minnesota, Wisconsin, Michigan, Nevada vagy Új-Mexikó.
Donald Trump neve alatt könyv jelent meg, amelyet egyébként a szüleinek ajánlott, Az üzletkötés művészete címmel. Ebben többek között a következőket fogalmazta meg üzletfilozófiájáról. „Van elég pénzem, még talán több is, mint amire valaha is szükségem van. Azért csinálom, hogy csináljam. Az üzletkötés az én művészi önkifejezési formám. Mások gyönyörűen festenek vászonra vagy csodás verseket írnak. Én üzleteket szeretek kötni, lehetőleg nagy üzleteket. Vagánykodásból. […] Szeretek nagyban gondolkodni. Mindig is ezt szerettem. Számomra ez nagyon egyszerű: ha már úgyis gondolkodsz, gondolkodhatsz nagy léptékben is.” Ezek az alapelvek – ismerve előző elnöki ciklusát és „politikai úthenger” karakterét – vélhetően a következő négy évre is érvényesek lesznek.
Járai Judit könyvében nemcsak Trump életrajzának és politikai pályájának áttekintésével vagy üzletemberi eredményeinek fölsorolásával foglalkozik, hanem bemutatja például a republikánus párt útját Abraham Lincolntól a XX. századi válságokon keresztül egészen napjainkig, valamint érzékletes képet ad az evangéliumi keresztények befolyásos és tömeges amerikai mozgalmairól, amelyek a tavalyi elnökválasztási kampányban szinte egy emberként álltak be Trump mögé. Nem pusztán azért, hogy újra naggyá tegyék Amerikát, hanem azért is, hogy erkölcsi-etikai alapokon is visszatérjen az Egyesült Államok – és kormánya – a „normalitás világába”.
A kötetet a szerző személyes tapasztalatai, amerikai éveinek élményei és a hétköznapi amerikai emberek mindennapjainak ismerete teszik hitelessé, s nem unalmas politológiai értekezéssé, hanem olvasmányos, szubjektív, ugyanakkor tényszerű munkává, amelynek aktualitásához nem fér kétség.
(Járai Judit: Trump, az elefántlovagló. Időjel Kiadó, 2024. 176 oldal, 4490 forint)
