Szüleink bulija

Az ősz új szabályokat hozott a koronavírus második hulláma miatt a vendéglátásban. A közönség jól alkalmazkodik a Covid okozta kihívásokhoz,­ kérdés, meddig tart majd az átrendeződés. Sokan nem értik, milyen ­tudományos alapvetések szerint készültek a jelenlegi előírások.

2020. 10. 19. 11:00
Forrás: Pexels
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amerikában a járványügyi központ, a CDC megkongatta a vészharangot, miszerint az étterembe járás az egyik legnagyobb kockázatot jelentő tényező vírusválság idején. Míg vásárlás közben vagy a fodrásznál az emberek többsége magán tartja a maszkot, addig ez evés közben nem lehetséges. Ráadásul – állítja Todd Rice, a Vanderbilt Egyetem docense – étkezés közben olyanok is közel kerülnek egymáshoz, akik egyébként nem egy háztartásban laknak, egymás arcába beszélnek, nevetnek, mindezt maszk nélkül, tehát komoly a fertőzésveszély. A CDC kutatása nem tér ki arra, mi a helyzet a kerthelyiségekkel. Európa országaiban jó ideje a kerthelyiségek működtetését preferálják. Bécsben a vendéglátóteraszok téli nyitva tartása van terítéken, Párizsban pedig már ki sem nyithatnak a zárt bárok (eddig is csak este tízig lehettek nyitva). Magyarországon a nyári pozitív mérleg mindenhol visszaesni látszik, körülbelül ötvenszázalékos forgalommal számolhatnak a vendéglátóhelyek.

– Nyáron a külvárosi éttermeink, amelyeknek volt kerthelyiségük, nagyon jól teljesítettek, akár jobban is, mint tavaly. A belvárosi éttermek viszont bajban voltak. Nemcsak a turisták maradtak el, hanem a magyarok sem mentek be Pest belvárosába – mondja Semsei Rudolf, a Vakvarjú étteremcsalád és a Budapest Party Service tulajdonosa.

Szakértők egyetértenek, hogy bár kevesebb vendéggel kell számolniuk, de működési lehetőségeik messze jobbak, mint a tavaszi teljes lezárás idején. Ágoston Dániel, a Dürer Kert kommunikációs vezetője arról beszél, hogy Magyarországon jelenleg jobb a helyzet, mint külföldön, hiszen engedélyezett az ötszáz fő alatti rendezvények tartása, ez persze a menedzsment részéről komoly erőfeszítéseket igényel, koncertátszervezés vagy lemondás formájában.

A jelenlegi szabályok szerint este 11-ig lehet vacsorázni vagy látogathatók rendezvények. A maszkviselés kötelező a pincérek számára, a vendégeknek azonban nem. Sokan ezért az amerikaiakkal ellentétben kifejezetten a kerthelyiségekkel rendelkező éttermeket vagy szórakozóhelyeket választják. A hideg idő beköszöntével azonban Semsei Rudolf szerint a magyarok egyre inkább beltérre vágynak, mivel fázósak. Hiába szereznek be ezért az éttermek hőgombákat, a többség inkább bent enne. Széjjelebb kell húzni az asztalokat, de sok esetben nem lehetséges a másfél méteres távolság megtartása, mert akkor annyira lecsökkenne a vendégszám, hogy az már a rentábilis működést veszélyeztetné. Igaz, a legtöbb látogatót nem a távolságtartás, inkább az éttermi alkalmazottak maszkviselése, illetve a pár méterenként elhelyezett kézfertőtlenítők használata nyugtatja meg.

– Alapvető probléma, hogy sokan nem értik, a jelenlegi szabályok milyen tudományos alapvetések szerint készültek – magyarázza Kovács Kristóf pszichológus, a Mindset Pszichológia munkatársa. – Felteszik a kérdést, hogy minek a 11 óráig való nyitva tartás, nem értik a technikai szabályokat, és ez frusztrációt okoz. Pedig egyszerűen belátható, hogy azok a vendégek, akik 11 után szeretnének szórakozni, azok nagy valószínűséggel alkoholt is fognak fogyasztani, ami csökkenti a gátlásokat, így nehezebben tarthatók be a biztonsági előírások.

Az esti zárás az éttermi vendégeket alapvetően nem érinti, ők eddig is befejezték a vacsorát. A rendelkezés inkább a szórakozóhelyeket sújtja, ahol a rövidebb nyitva tartás és a kisebb közönség okoz pénzügyi nehézségeket. Az elmúlt harminc évben komoly trendváltozás állt be a szórakozásban. Szüleink, nagyszüleink generációjának természetes volt, hogy reggel hét-nyolctól délután négyig-ötig dolgoztak, így könnyű vacsorával, zuhanyzással este héttől már lehetett bulizni, majd éjfél után nem sokkal befejezni, hogy másnap lehessen kezdeni elölről a napot. A koronavírus előtt azonban megszokottá vált, hogy a szórakozóhelyek este tíz előtt ki sem nyitnak, illetve megszűntek a vacsorára és táncra, bulizásra egyaránt alkalmas helyek. Továbbá az élet általában későbbre tolódott, mivel a munkaidő kilenctől hatig tart, a nyolc óra pedig egyáltalán nem biztos, hogy csak nyolc, így valóban kilenc-tíz körül jut el a legtöbb fiatal a parti kezdetéhez. Teljesen elvált a korosztályok bulizási ideje, hiszen az idősebb generáció éjfél körül már készülődni kezd, míg a fiatal akkor kezd csak el igazán szórakozni. A változások ezt felborították, vagy, ha úgy tetszik, visszaterelték a szülők és nagyszülők által megszokott bulitrendbe. El kell ismerni, hogy egészen más érzés, hogy „a nappal az új éjszaka”, ilyenkor ugyanis jobban működnek a természetes gátlások, hiszen az emberek jobban látják a másikat. Kovács Kristóf szerint a pszichológia ismeri az úgynevezett reflektoreffektust, amikor az ember úgy érzi, több szem szegeződik rá, mint ahányan valóban figyelik. Ez nappal még inkább igaz, hiszen az esti sötétségben könnyebb elbújni.

Ugyanakkor már a koronavírus megjelenése előtt is tapasztalható volt bizonyos változás: a korosztályok elkezdtek közeledni azáltal, hogy délután, kora este jártak például a fiatalok koncertre, így a jelenlegi helyzet nem teljesen új. Ágoston Dániel megjegyzi, hogy jelenleg a választási lehetőségek szűkültek, a szórakozni vágyók nem választhatják az esti bulit, csak a nappalit. A vendégeknek azonban elegük van a bezártságból, így amolyan „csakazértis” attitűddel elmennek a délutáni koncertekre is, minden hangulatbeli különbség ellenére.

Mindez egybecseng Kari Leibowitz egészségpszichológus norvégiai kutatásával, amely alátámasztotta az életmód-tanácsadók régi megállapítását, hogy „minden fejben dől el”. Leibowitz azt találta, hogy minél északabbra megy Norvégiában, tehát minél kevesebb napfényt látnak a helyi lakosok télen, annál jobban szeretik az évszakot. A téli depresszió ismert jelenség a pszichológiában, a neurotranszmitterek (például a szerotonin) alacsony szintje okozza. Amerikában és Európában sokan azért nem szeretnek kimozdulni télen, mert hiányzik a például a sok szerotoninhoz köthető boldogságszint. A sarkkörön túl azonban télen nem lehet a napra hagyatkozni, ezért a norvégok igyekeznek örömet találni a síelésben, a hógolyózásban, a takarók alatti kuckózásban vagy éppen a hatalmas pulcsikban elköltött szabadtéri vacsorákban. Leibowitz szerint tehát érdemes tanulni a norvég példából, hogy jól felöltözve nem kell lemondani a szórakozásról, amit ráadásul biztonságos körülmények között, szabadtéren lehet élvezni, csak úrrá kell lenni a téltől való félelmen.

Semsei Rudolf éppen ezért kezdett el például karácsonyivásár-szerű céges rendezvényeket szervezni, mivel a decemberi vállalati partik nagyon fognak hiányozni az éttermek év végi mérlegéből, jelenleg pedig gyakorlatilag eltűntek a céges ebédek és vacsorák. Szakértők szerint a legnagyobb kérdés, hogy meddig tartanak a korlátozások, mivel a hasonló változások megszokása körülbelül két hónapba kerül. Ha a járvány második hulláma valóban novemberben tetőzik, és utána lazítanak az előírásokon, az újabb zavart és frusztrációt okozhat az emberekben. Ha viszont maradnak a korlátozások, akkor visszaszokhatunk egy régebbi típusú szórakozási formába. Igaz, a rendkívüli helyzet teljes feloldásával a szórakozási formák is vissza fognak állni a korábbi kerékvágásba, mivel a trendek által diktált szokások erősebbek.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.