Kiderült, hogy a hazai hím békák egy része genetikailag nőstény

Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

Forrás: origo.hu2020. 10. 24. 18:36
Forrás: Pexels
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A változó testhőmérsékletű gerinces állatokban az ivari kromoszómák mellett környezeti hatások is befolyásolják, hogy a fejlődő egyed hím vagy nőstény fenotípusú lesz-e, ezért extrém hőmérséklet vagy kémiai szennyezés hatására ivarváltás történhet, azaz a genetikai ivarral ellentétes fenotípus jöhet létre – írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH).

Az ivarváltás vizsgálata az ökotoxikológiában és a természetvédelemben is fontos, mivel kiegyensúlyozatlan ivararányhoz vezethet, amely a populációk fennmaradását veszélyezteti.

Fotó: Pexels

Az ivarváltás megállapításához azonban nem elegendő a fenotípusos ivar ismerete (vagyis, hogy az adott egyed herékkel vagy petefészkekkel rendelkezik-e), a genetikai ivart is diagnosztizálni kell.

Ez utóbbi nagy kihívást jelent a kétéltűek, halak és hüllők számos csoportjának esetében, ugyanis változatos ivari kromoszómáik miatt minden egyes fajra külön-külön kell megtalálni a genomnak azt a szakaszát, amely a genetikai ivar azonosítását lehetővé teszi.

Fotó: Pexels

Emellett – a közlemény szerint – jelentős anyagi és időbefektetést igényel kidolgozni azt a módszert, amellyel nagyszámú egyed ivarmeghatározása is megbízhatóan kivitelezhető a gyakorlatban. E nehézségek miatt csupán néhány kétéltű faj esetében létezik ilyen eljárás.

A Molecular Ecology októberi számában megjelent tanulmányában Bókony Veronika és Nemesházi Edina kutatócsoportja egy olyan módszert tett közzé, amellyel egy apró – például nyálkahártya-tamponálással vett – DNS-mintából, egy egyszerű és olcsó laboratóriumi eljárással (PCR-technikával) kideríthető az erdei békák genetikai ivara.

Fotó: Pexels

A teljes cikket az alábbi linkre kattintva érhetik el.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.