Meglepő tények a gyermekkor és a mentális egészség kapcsolatáról

Köztudott, hogy a gyermekkori negatív tapasztalatok növelhetik a mentális egészségi problémák kialakulásának kockázatát, ám ez a szomorú tény önmagában még nem magyaráz meg minden későbbi pszichés és mentális problémát a legújabb kutatások szerint – írja az Origó.

A leggyakoribb depressziós tünet legtöbb esetben a nem nyilvánvaló okokból eredő szomorúságérzet Forrás: PEXELS

Egy friss kutatásban a tudósok arra keresték a választ, hogy az emberek élettörténete hogyan befolyásolja az esetlegesen kialakuló pszichopatológiai tünetek megjelenését: a mentális rendellenességeket gyakran alátámasztó gondolatok és viselkedések kialakulását. A Current Psychology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint az eredmények vegyesek voltak: eszerint

a gyermekkori negatív tapasztalatok valóban szorongásként vagy más mentális egészségi rendellenességként jelentkezhetnek az élet későbbi szakaszaiban,

ám az ilyen tapasztalatok hiánya mégsem garantálja, hogy bárki mentes lehet felnőttként a későbbi pszichológiai problémáktól.

Ez a kutatás azt mutatja, hogy a mentális egészségi állapotokat nem csak a korai életünk eseményei határozzák meg – mondta Bianca Kahl, a Dél-Ausztrália Egyetem evolúciós pszichológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Sajnos a boldog otthonban nevelkedő gyermek is felnőhet mentális egészségügyi rendellenességekkel.

Hozzátette: ez talán nyilvánvaló eredménynek tűnhet, de mégis egy fontos kutatás, amely segít megcáfolni azokat az elképzeléseket, miszerint a mentális egészségi problémák csak bizonyos előéletű embereknél fordulhatnak elő.

Meg tudnak-e jósolni konkrét tünetcsoportokat?

A tanulmány során Kahl és munkatársai egy online kérdőív segítségével 343 résztvevőt kérdeztek meg a családjukról és a nevelésükről, valamint számos olyan témában, amelyek a fejlődési pályájuk, a mentális egészség, az általános jólét, valamint a kapcsolataik és kötődéseik jellegét vizsgálták.

A tanulmány kifejezetten azt kívánta megvizsgálni, hogy az élettörténeti vonások összefüggenek-e a pszichopatológia általános tényezőjével, vagy meg tudnak-e jósolni konkrét tünetcsoportokat – magyarázta Kahl. – Ebben az összefüggésben az élettörténeti vonások az úgynevezett élettörténeti elmélet részét képezik; annak a kereteit adják meg, hogy a különféle életstratégiák hogyan befolyásolhatják az emberek idővel átélt mintáit és tapasztalatait.

A leggyakoribb depressziós tünet legtöbb esetben a nem nyilvánvaló okokból eredő szomorúságérzet
Fotó: PEXELS

A szakemberek azt elemezték, hogy a gyors vagy a lassú életstratégiák előrejelzik-e az általános „p-faktort„, amely a pszichopatológiai tünetek és az ahhoz kapcsolódó mentális rendellenességek kialakulásának általános kockázatát vagy valószínűségét képviseli. Ezekről korábban kiderült, hogy összefüggenek a gyors élettörténeti stratégiákkal, ami többek közt impulzív és jelenorientált döntéshozatalt és magatartást jelent.

A tanulmány során végül a csapat megállapította, hogy bár ezek a gyorsabb élettörténeti jellemzők összefüggenek az általános pszichopatológiával, de

az eredmények azt mutatták, hogy a pszichopatológia egyes tünetei valójában a lassú élettörténeti tulajdonságokkal társultak, amely a megfontolt és jövőorientált gondolkodást tükrözi.

És hogy a boldog gyermekkor egyfajta védőhálóként működött-e a pszichopatológia tünetek ellen? A kutatók megállapították, hogy hipotézisüket nem támasztják alá az adatok. Ez viszont arra utal, hogy a kapcsolat összetettebb lehet, mint azt korábban gondolták.

Gyanítjuk, hogy a környezettel szemben támasztott elvárásaink és az a képességünk, hogy alkalmazkodni tudjunk az új forgatókönyvekhez, amikor az elvárásaink nem teljesülnek, befolyásolhatják a szorongástapasztalatainkat – mutatott rá Kahl.

Hozzátette: ha gyermekként megtanuljuk, hogyan alkalmazkodjunk a változásokhoz, és hogy hogyan kell megbirkózni azzal, ha a dolgok nem az elképzeléseink szerint történnek, akkor jobban reagálhatunk a stresszre és a rossz mentális egészség más kockázati tényezőire.

Az eredeti cikket ITT érheti el.