Nemzedékek traumája – a hadifoglyoktól a civil Gulag-rabokig

Kétnapos online nemzetközi konferenciát tartottak nemrég a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja kapcsán. Ezzel egy időben a Magyar Nemzeti Levéltár elérhetővé tett egy majdnem 700 ezer fős, egykori szovjet adatbázist azokról a magyar nemzetiségű személyekről, akiket a második világháború idején a Vörös Hadsereg foglyul ejtett, és ezt követően a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartották őket – olvasható a Szabd Föld cikkében.

A rabokra napi tíz-tizenkét óra robot várt: vasutat építettek, kolhozokban és bányákban embertelen körülmények között dolgoztatták őket Forrás: MTI

– E sötét korszak szenvedőire emlékeztetve az elmúlt két évtized során két emléknapot is kijelölt a magyar országgyűlés. Mire, kikre emlékezünk február 25-én és november 25-én?

– 1947. február 25-én a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, aki nyolc évet töltött fogságban a Gulagon – 2000 óta ez a nap a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.

A másik emléknapot 2012 óta tartjuk: 1953. november 25-én érkezett haza a Szovjetunióból az első nagyobb Gulag-transz­port 1500 politikai elítélttel – ez lett a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja. Tulajdonképpen mindkét emblematikus nap a Gu­laghoz köthető – válaszolta Makra Mónika történész a Szabad Földnek.

Makra Mónika történész: nemegyszer indokolatlan bűntudat vagy szégyenérzet gyötörte a munkatáborokból hazatérőket
Fotó: Katona Vanda

– Ma már egyre több szó esik egy másik szovjet tábortípusról is. Mi az a Gupvi?

– Az emberek túlnyomó többsége a szovjet lágerbirodalmat egy szóval jellemzi: Gulag. Kevesen tudják, hogy működött vele párhuzamosan egy úgynevezett Gupvi-lágerrendszer is, ahová jóval nagyobb számban kerültek magyarok.A Gulag szó jelentése: a Lágerek Főparancsnoksága; ide bírósági ítélet alapján, zömében koholt vádak alapján kerültek a politikai rabok, a rendszer ellenségei.

Többek között Szolzsenyicin vagy Placid atya is megírta később az ottani szörnyű élményeit.

Olofsson Placid atya a Gulagon megélt megpróbáltatásairól Sára Sándor Nehézsorsúak című dokumentumfilmjében is beszámolt
Fotó: YOUTUBE

Körülbelül harmincezer magyart száműztek az Urálon túli Gulag-táborokba, emellett szó szerint tömegesen hurcolták el az embereket a szovjetunióbeli Hadifogoly- és Internáltügyi Főparancsnokság, az úgynevezett Gupvi lágereibe:

ide ítélet nélkül, hadifoglyokat és civileket egyaránt hurcoltak. A köztudatban málenkij robotként maradtak fent a szovjet elhurcolások.

A szovjet katonák ezt a szófordulatot használták, amikor kényszermunkára szedték össze az embereket a Kárpát-medencében 1944. augusztus végétől 1945. május végéig. A kifejezés jelentése: kis munka, ugyanis azt mondták, 3–5 napra romeltakarításra viszik el őket, de 3–5 év múlva térhettek csak haza.

– Mekkora tömegre gondoljunk?

– Régebben 600 ezerre becsülték a korabeli Magyarországról elhurcoltak számát, ám a Bognár Zalán által vezetett legújabb kutatások szerint az egymillió fő közelebb áll a valósághoz. Ezt igazolja az a közel 682 ezer fős online adatbázis is, amit az emléknapon, február 25-én tett közzé a Magyar Nemzeti Levéltár.

Ugyanis az Orosz Állami Hadilevéltárral kötött egyezménynek köszönhetően a magyar állam megvásárolta a digitalizált nyilvántartó kartonokat azokról a magyar nemzetiségű személyekről, akiket a második világháború idején a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartottak.

A rabokra napi tíz-tizenkét óra robot várt: vasutat építettek, kolhozokban és bányákban embertelen körülmények között dolgoztatták őket
Fotó: MTI

Ez a majd’ 700 ezres szám viszont csak azokra vonatkozik, akiket a kiérkezés után regisztráltak a Gupvi-lágerek valamelyikében – de tudjuk, hogy sokan útközben vagy már az itthoni gyűjtőtáborokban meghaltak a kegyetlen körülmények miatt. Becslések szerint minden harmadik, vagyis 300-350 ezer honfitársunk vesztette életét.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Egymillió, Szovjetunióba hurcolt honfitársunk sorsát tárnák fel

Kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát rendez a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából a Gulag- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT), a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem Közösség és egyén – a szovjet fogságba hurcoltak kontextusában címmel 2021. február 25-én és 26-án. Az online konferencia fővédnöke Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.