11°C Hedvig 2021. October 17. 
– E sötét korszak szenvedőire emlékeztetve az elmúlt két évtized során két emléknapot is kijelölt a magyar országgyűlés. Mire, kikre emlékezünk február 25-én és november 25-én?
– 1947. február 25-én a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, aki nyolc évet töltött fogságban a Gulagon – 2000 óta ez a nap a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.
A másik emléknapot 2012 óta tartjuk: 1953. november 25-én érkezett haza a Szovjetunióból az első nagyobb Gulag-transzport 1500 politikai elítélttel – ez lett a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja. Tulajdonképpen mindkét emblematikus nap a Gulaghoz köthető – válaszolta Makra Mónika történész a Szabad Földnek.
– Ma már egyre több szó esik egy másik szovjet tábortípusról is. Mi az a Gupvi?
– Az emberek túlnyomó többsége a szovjet lágerbirodalmat egy szóval jellemzi: Gulag. Kevesen tudják, hogy működött vele párhuzamosan egy úgynevezett Gupvi-lágerrendszer is, ahová jóval nagyobb számban kerültek magyarok.A Gulag szó jelentése: a Lágerek Főparancsnoksága; ide bírósági ítélet alapján, zömében koholt vádak alapján kerültek a politikai rabok, a rendszer ellenségei.
Többek között Szolzsenyicin vagy Placid atya is megírta később az ottani szörnyű élményeit.
Körülbelül harmincezer magyart száműztek az Urálon túli Gulag-táborokba, emellett szó szerint tömegesen hurcolták el az embereket a szovjetunióbeli Hadifogoly- és Internáltügyi Főparancsnokság, az úgynevezett Gupvi lágereibe:
ide ítélet nélkül, hadifoglyokat és civileket egyaránt hurcoltak. A köztudatban málenkij robotként maradtak fent a szovjet elhurcolások.
A szovjet katonák ezt a szófordulatot használták, amikor kényszermunkára szedték össze az embereket a Kárpát-medencében 1944. augusztus végétől 1945. május végéig. A kifejezés jelentése: kis munka, ugyanis azt mondták, 3–5 napra romeltakarításra viszik el őket, de 3–5 év múlva térhettek csak haza.
– Mekkora tömegre gondoljunk?
– Régebben 600 ezerre becsülték a korabeli Magyarországról elhurcoltak számát, ám a Bognár Zalán által vezetett legújabb kutatások szerint az egymillió fő közelebb áll a valósághoz. Ezt igazolja az a közel 682 ezer fős online adatbázis is, amit az emléknapon, február 25-én tett közzé a Magyar Nemzeti Levéltár.
Ugyanis az Orosz Állami Hadilevéltárral kötött egyezménynek köszönhetően a magyar állam megvásárolta a digitalizált nyilvántartó kartonokat azokról a magyar nemzetiségű személyekről, akiket a második világháború idején a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartottak.
Ez a majd’ 700 ezres szám viszont csak azokra vonatkozik, akiket a kiérkezés után regisztráltak a Gupvi-lágerek valamelyikében – de tudjuk, hogy sokan útközben vagy már az itthoni gyűjtőtáborokban meghaltak a kegyetlen körülmények miatt. Becslések szerint minden harmadik, vagyis 300-350 ezer honfitársunk vesztette életét.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Egymillió, Szovjetunióba hurcolt honfitársunk sorsát tárnák fel
Kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát rendez a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából a Gulag- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT), a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem Közösség és egyén – a szovjet fogságba hurcoltak kontextusában címmel 2021. február 25-én és 26-án. Az online konferencia fővédnöke Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
