Impozáns Jézus-korabeli középületet tártak fel a Siratófal szomszédságában

Impozáns Jézus-korabeli középületet tártak fel a Siratófal szomszédságában izraeli régészek – jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság hírportálja.

epa09330785 Parts of a Second Temple period public building which is considered the most luxurious found to date, in Jerusalem, 07 July 2021 (issued 08 July 2021). The discovery comes after archaeological excavations were recently conducted in the Western Wall Tunnels. According to the Israel Antiquities Authority, the find is considered the most magnificent public building from the Second Temple period that has ever been discovered in Jerusalem's Old city. It is believed to be from the Herodian period and was apparently used for public functions. EPA/ATEF SAFADI Fotó: EPA/ATEF SAFADI

A valószínűleg időszámításunk előtt 20-30 körül emelt hatalmas épület feltárásáról az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) és a Siratófal Örökség Alapítvány együtt számolt be a médiának csütörtökön.

A feltárt terem a jeruzsálemi Siratófal szomszédságában
Fotó: EPA/Atef Safadi

Két óriási terem volt a palotában, ahol a régészek szerint a városi tanács tarthatta gyűléseit, és a városba érkező előkelő vendégeket fogadhatták, mielőtt beléptek a Templomhegyre. A két helyiség között egy pazar szökőkút volt, amelynek vize a falba épített magas korinthoszi oszlopokból folyt.

„Kétségtelenül a második Szentély korának (i. e. 6. század végétől i. sz. 70-ig) valaha is feltárt egyik legpompásabb középülete volt a jeruzsálemi Templomhegy falain kívül”

– nyilatkozta a feltárást az IAA részéről vezető Slomit Weksler-Bdolach. Az épület egy részét már Charles Warren brit régész megtalálta a 19. században végzett ásatásai során, de az utóbbi években teljesen feltárták az egykori középületet, és várhatóan a következő hetekben megnyitják a nyilvánosság előtt.

Egy korábbi útvonal végigvezet a Siratófal folytatásán az egykori Templomhegy Heródes építette nyugati támfalának teljes hosszában
Fotó: EPA/Atef Safadi

A szakértők szerint néhány fakanapé is lehetett egykor a termekben, de azok nem élték túl az idő múlását. Az elit körében mindennapos gyakorlat volt a kanapékon, félig fekvő testhelyzetben folytatott lakomázás – erről tanúskodnak a zsidó pészah első esti ünneplésének, a széder estének a rituáléi is, ahol a résztvevők ily módon ettek-ittak akkoriban az egyiptomi szabadulás megünneplésére.

„Még i. sz. 70 előtt jelentősen átalakították a tereket, kettő helyett három részre osztották az épületet, és az egyik helyiségbe egy lépcsős medencét építettek, amelyet rituális fürdőként, mikveként használtak”

– közölte Weksler-Bdolach. A zsidó zarándokok csak a rituális merítkezés után léphettek be a Templomhegyre, amelynek környékén számos mikvét tártak már fel.

A régészek szerint a városi tanács tarthatta gyűléseit a két teremben
Fotó: EPA/Atef Safadi

Néhány évtizeddel az impozáns építmény létrehozása után, időszámításunk előtt 70-ben a rómaiak lerombolták a Templomhegyen lévő zsidó Szentélyt. A város a levert zsidó felkelés után lassan kiürült, és évszázadokra elvesztette jelentőségét – egészen a kereszténység bizánci államvallássá válásáig, amikor Jézus városaként ismét virágzásnak indult az 5. századtól a 7. századi iszlám hódításig.

Az utóbbi években már látogathatóvá tették a Jézus-korabeli Jeruzsálem évezredek során föld alá került világának egy részét.

Egy korábbi útvonal végigvezet a Siratófal folytatásán az egykori Templomhegy Heródes építette nyugati támfalának teljes hosszában, és az új ásatások során előkerült egykori épületeket is be lehet majd járni egy újabb turistaútvonalon.

A Siratófal, vagyis a Jeruzsálemi Templom nyugati falának környezetében folyamatosan zajlanak a régészeti feltárások
Fotó: EPA/Atef Safadi

Egyelőre csak az izraeli kirándulók fedezhetik fel maguknak ezeket az új látványosságokat, de a koronavírus-járvány után remélhetőleg ismét lehetőség lesz a külföldi turisták fogadására, és az egész világ megismerkedhet majd az új feltárásokkal – ígéri a Siratófal Örökség Alapítvány.