A valószínűleg időszámításunk előtt 20-30 körül emelt hatalmas épület feltárásáról az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) és a Siratófal Örökség Alapítvány együtt számolt be a médiának csütörtökön.

Fotó: EPA/Atef Safadi
Két óriási terem volt a palotában, ahol a régészek szerint a városi tanács tarthatta gyűléseit, és a városba érkező előkelő vendégeket fogadhatták, mielőtt beléptek a Templomhegyre. A két helyiség között egy pazar szökőkút volt, amelynek vize a falba épített magas korinthoszi oszlopokból folyt.
„Kétségtelenül a második Szentély korának (i. e. 6. század végétől i. sz. 70-ig) valaha is feltárt egyik legpompásabb középülete volt a jeruzsálemi Templomhegy falain kívül”
– nyilatkozta a feltárást az IAA részéről vezető Slomit Weksler-Bdolach. Az épület egy részét már Charles Warren brit régész megtalálta a 19. században végzett ásatásai során, de az utóbbi években teljesen feltárták az egykori középületet, és várhatóan a következő hetekben megnyitják a nyilvánosság előtt.

Fotó: EPA/Atef Safadi
A szakértők szerint néhány fakanapé is lehetett egykor a termekben, de azok nem élték túl az idő múlását. Az elit körében mindennapos gyakorlat volt a kanapékon, félig fekvő testhelyzetben folytatott lakomázás – erről tanúskodnak a zsidó pészah első esti ünneplésének, a széder estének a rituáléi is, ahol a résztvevők ily módon ettek-ittak akkoriban az egyiptomi szabadulás megünneplésére.
„Még i. sz. 70 előtt jelentősen átalakították a tereket, kettő helyett három részre osztották az épületet, és az egyik helyiségbe egy lépcsős medencét építettek, amelyet rituális fürdőként, mikveként használtak”
– közölte Weksler-Bdolach. A zsidó zarándokok csak a rituális merítkezés után léphettek be a Templomhegyre, amelynek környékén számos mikvét tártak már fel.

Fotó: EPA/Atef Safadi
Néhány évtizeddel az impozáns építmény létrehozása után, időszámításunk előtt 70-ben a rómaiak lerombolták a Templomhegyen lévő zsidó Szentélyt. A város a levert zsidó felkelés után lassan kiürült, és évszázadokra elvesztette jelentőségét – egészen a kereszténység bizánci államvallássá válásáig, amikor Jézus városaként ismét virágzásnak indult az 5. századtól a 7. századi iszlám hódításig.
Az utóbbi években már látogathatóvá tették a Jézus-korabeli Jeruzsálem évezredek során föld alá került világának egy részét.
Egy korábbi útvonal végigvezet a Siratófal folytatásán az egykori Templomhegy Heródes építette nyugati támfalának teljes hosszában, és az új ásatások során előkerült egykori épületeket is be lehet majd járni egy újabb turistaútvonalon.

Fotó: EPA/Atef Safadi
Egyelőre csak az izraeli kirándulók fedezhetik fel maguknak ezeket az új látványosságokat, de a koronavírus-járvány után remélhetőleg ismét lehetőség lesz a külföldi turisták fogadására, és az egész világ megismerkedhet majd az új feltárásokkal – ígéri a Siratófal Örökség Alapítvány.