Szitákon átmosott parányi leletek

Kivételes, kilencvenmillió évvel ezelőtti ősgerinces lelőhelyet fedeztek fel magyar, osztrák és cseh kutatók Salzburg közelében. A különleges fogazatú krokodilok és ragadozó dinoszauruszok leletei mellett az egykori élővilág számos egyéb csoportját is azonosították. A kutatócsoport tanulmányát a Creta­ceous Research folyóirat közölte.

2021. 12. 01. 14:44
Zárvatermő növények fosszíliái is előkerültek Forrás: ELTE
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ausztria területén a kréta időszakból származó ősgerincesek leletei igen ritkák. A sokáig egyetlen értékelhető lelőhelyet még a XIX. század közepén fedezték fel Bécsújhely határában, ahonnan dinoszauruszok, valamint krokodilok maradványai kerültek elő. Ősi Attila, az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és Michael Wagreich, a Bécsi Egyetem professzora több magyar, osztrák és cseh kollégával való együttműködésben egy új lelőhelyet fedeztek fel Ausztria középső részén.

A Salzburg közelében található St. Wolfgang határában egy patak mentén bukkantak olyan kőszén tartalmú kőzetrétegekre, ahol gerincesek maradványai kerültek elő. A csontokhoz azonban nem volt egyszerű hozzájutni – olvasható az ELTE közleményében –, ugyanis döntő többségük alig néhány milliméteres fosszília. Sok száz kilogrammnyi anyagot kellett begyűjteni, majd különböző lyukméretű szitákon átmosni, hogy a parányi leletek napvilágra kerüljenek. A döntően ragadozó Theropoda dinoszauruszok fogai mellett halak fogai és csontjai, továbbá eddig ismeretlen, egyedi morfológiával jellemezhető krokodilfogak gazdagítják a leletegyüttest. A ragadozó dinoszauruszok között dominálnak a kis termetű, raptorszerű formák, de egy foglelet a nagyobb testű Tetanurae-csoport jelenlétére is utal – utóbbi a Bécsújhely melletti és az iharkúti lelőhelyekről is ismert. Az ausztriai leletanyag kilencvenmillió évvel ezelőtti pillanatot reprezentál a kréta időszakból, melynek szárazföldi élővilágáról Európa-szerte eddig szinte semmit nem tudtunk, azaz egyedülálló leletről van szó.

A gerincesfosszíliák mellett számos különleges csiga, kagyló és kagylósrák maradványa került elő, melyek meghatározók az egykori vízi környezet rekonstruálásában. Igen jelentős növényi ősmaradványanyag is előkerült, melyek színes képet festenek ennek az egykori vízparti élőhelynek a növényvilágáról. Az eredmények alapján ekkoriban már a zárvatermő növények domináltak, melyek levelei, termései ezen a lelőhelyen is szép számmal kerültek elő.

– Idén a huszadik iharkúti ásatásra került sor. Továbbra is szép számmal gyűjtöttünk értékelhető leleteket. Különösen jelentősek azoknak a ragadozó dinoszaurusznak a testfosszíliái, melyekhez hasonlók az új ausztriai lelőhelyről is előkerültek. A három auszt­riai (melyből kettőt az elmúlt öt évben mi fedeztünk fel) és az iharkúti lelőhelyek leletanyaga nagyfokú hasonlóságot mutat, ami annak is köszönhető, hogy ezek az élőlények feltehe­tően egy, döntően egységes szárazulaton éltek. Ám az egyes lelőhelyek anyagai egy-két millió év különbséggel halmozódtak fel, emiatt látunk némi eltérést és időbeli változást a faunában – tájékoztatott Ősi Attila.

Borítókép: Zárvatermő növények fosszíliái is előkerültek (Forrás: ELTE)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.