Az antarktiszi jég alatt létezhet ugyan élet, de a tudósok eddig úgy gondolták, hogy ez nagyon ritka. A legtöbb ökoszisztéma fotoszintetizáló organizmus, ezért a sötét birodalmában nem lenne elég táplálék az élet sokféleségének fenntartásához – írja a Híradó.hu.
Azonban 2018-ban Gerhard Kuhn és Raphael Gromig forró víz segítségével átfúrták a kétszáz méter vastag Ekström selfjeget, majd száz méterrel lejjebb, a tengerfenékből mintát vettek.
A sötét környezetben élő szervezetek töredékeire bukkantak.
A tengerfenékmintát elküldték Davis Barnes tengerbiológusnak.
A jégpáncél alatt megtalált darabokat megvizsgálták, és kiderült, hogy különböző állatoktól származnak. Barnes összesen 77 különböző fajt azonosított. Ez a mennyiség jóval több, mint amennyire számítottak.
Az azonosított fajok között volt például sok mohaállat.
– Ilyen szélsőséges körülmények között ennyi élő felfedezése hatalmas meglepetés. Azonban emlékeztet arra, hogy az antarktiszi tengeri élet mennyire egyedi és különleges
– hangsúlyozta Barnes.
A tengeri élővilágnak, különösen a moszatoknak, szivacsoknak és medúzáknak elméletileg a nyílt tengertől való távolsággal egyre ritkábbnak kellene lenniük. Ez azért van, mert algákkal táplálkoznak, amelyeknek napfényre van szükségük, valamint túl érzékenynek gondolták ezeket az élőlényeket a mínusz 2,2 Celsius-fokos hőmérséklethez.
Azonban kiderült, hogy olyan mikroorganizmusokból táplálkoznak, amelyeket az óceáni áramlatok a jégtakaró alá sodornak. A sarki tengerfenéken található élőlényeket nem korlátozza a táplálékszerzés, sokkal többet sodor arra az áramlat, mint amennyit elfogyasztanak.