időjárás 3°C Aranka 2023. február 8.
logo

Modellértékű térkép a Gerecséről

Munkatársunktól
2022.01.20. 13:00 2022.01.20. 15:54
Modellértékű térkép a Gerecséről

A felszínmozgásokhoz kapcsolódó káresetek és a lejtős tömegmozgásokra hajlamos területek jelölésével hívja fel a figyelmet földtani eredetű veszélyekre az ELTE kutatóinak új térképe, ami a szintén potenciális veszélyforrásnak számító bezárt bányászati hulladékkezelőket is bemutatja. A modellértékű, „többveszélyes” térkép helyi tervezéseknél is felhasználható.

A különböző csuszamlások, omlások és suvadások ma is aktívan formálják a Gerecse felszínét, különösen a hegység alacsonyabb, laza üledékekkel borított lejtőin, a patakvölgyekben és a Duna menti magaspartokon. Mivel itt sokszor a művelés alatt álló vagy beépített területeket is veszélyeztetik, ezért fontos a mozgásra hajlamos részek minél pontosabb ismerete. A Gerecse és a Dorogi-medence környezetében számos, már nem működő bánya és a bányászathoz kapcsolódó hulladéklerakó is található. A Dorogi-medence szénbányászatához kapcsolódó hulladéklerakók és a neszmélyi vörösiszap-zagytározó pedig a bennük tárolt veszélyes anyagok miatt számítanak kockázatosnak.

Az ELTE kutatói együtt vizsgálták a felszínmozgásokat és a bányászati hulladéklerakókat. Gerzsenyi Dávid, a Természettudományi Kar doktorandusza a Gerecse felszínfejlődését alakító lejtős tömegmozgásokat modellezte. Albert Gáspár, az Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetének egyetemi docense a bányászati hulladéklerakók felszínének stabilitását elemezte.

A térképészek kijelölték a korábbi felszínmozgások által érintett területeket, majd a geomorfológiai és földtani viszonyait figyelembe vevő modellekkel megbecsülték, hogy a terület lejtői milyen mértékben hajlamosak újabb mozgásokra.

A bányászati hulladéklerakók térképezése a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat adataira támaszkodva kezdődött, majd kiegészült a csak topográfiai vagy kéziratos földtani térképeken szereplő helyszínekkel.

A kutatás alapján a Gerecse, de főképp a Dorogi-medence területén számos bezárt vagy felhagyott művelésű bányászati hulladéklerakó található, ám közülük csak kevés esett át rekultiváción.

Az egyelőre nem helyreállított területek továbbra is figyelmet igényelnek, különösen, ha veszélyes anyagokat tartalmaznak vagy mozgásra hajlamosak. Leginkább a vizsgált terület meredek, löszös lejtői válhatnak instabillá a jövőben.

A modell eredményeit a saját terepi tapasztalatok is megerősítették. Felszínmozgások által veszélyeztetett területen fekszik a Gerecse és a Dorogi-medence több településének lakott része és bizonyos bányászati hulladéklerakók környezete is. Neszmély és Dunaszentmiklós területén igen jellemző a felszínmozgásos tevékenység, és itt található egy nagy kiterjedésű vörösiszap-zagytározó is.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: ELTE)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.