A közösségi régészet nem új jelenség hazánkban. Hosszú évtizedek óta járják a határt olyan emberek, akik ha találnak valamit a fémkeresőikkel, azt nem eladják jó pénzért, hanem beszolgáltatják a helyileg illetékes múzeumnak. Ilyen Csikós Zoltán múzeumbarát fémkeresős, aki idén márciusban a Tolna megyei Várdomb közelében kutatta a talajt fémdetektorával. A helyszín jól ismert régészeti lelőhelyként, hiszen ott a régió akkori egyik legjelentősebb kereskedővárosa, Kesztölc középkori település maradványai találhatók. A régészek eddig több száz leletet találtak ott, köztük ruhadíszeket és érméket. Csikós Zoltán apró ezüstérmére bukkant azon a tavaszi napos, a leletet a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban átadta K. Tóth Gábor régésznek, aki kollégájának, K. Németh András főmuzeológusnak továbbította azt.
Az érmét az 1047–1066 között uralkodó III. Harald norvég király verette.
A penning, ami a korabeli magyar denár címletnek felel meg, súlya kevesebb, mint egy gramm, átmérője 17 milliméter. A fizetőeszköz előlapján jól látható három, egymást átfedő ívből álló háromszögű jelkép, hátlapján pedig egy kettős vonalú kereszt, a keresztszárak között két mezőben három-három pont.