Befolyásolhatja a bababeszéd a csecsemők fejlődését?

A szülők szerte a világon ugyan azt a módszert használják, amikor csecsemőikhez szólnak. Az univerzális bababeszéd meghatározó pontja lehet kisbabáink fejlődésének. Courtney Hilton, a Yale Egyetem Haskins Laboratories pszichológusa és csapata egy kutatás során vizsgálódtak, hogy hogyan hatnak a szülők által használt beszédhangok és a babadalok a csecsemők fejlődésére.

Mindannyian láttuk, hallottuk és ismerjük azt a kommunikációt, amivel egy babához szól az ember. Remegő, mézes-mázos hangon szólunk hozzájuk, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

Bababeszéd: A szülők által használt hangok kutatása

A kutatók a közelmúltban megállapították, hogy a szülők nagyon hasonlóan beszélnek a kisbabájukhoz szerte a világon. A maga nemében a legszélesebb körű tanulmányban több mint negyven tudós segített összegyűjteni és elemezni 1615 hangfelvételt hat kontinens 410 szülőjétől, 18 különböző anyanyelvű közösségekből: vidéki és városi, elszigetelt és kozmopolita, internetes hozzáértők és külföldön élők. Sőt, a tanzániai vadászgyűjtőktől a pekingi városlakókig bevontak tesztalanyokat. A közelmúltban a Nature Human Behavior folyóiratban közzétett eredmények azt mutatták, hogy ezekben a kultúrákban az a mód, ahogyan a szülők beszéltek és énekeltek csecsemőikkel, különbözött attól, ahogyan a felnőttek kommunikáltak egymással – és ezek a különbségek nagyon hasonlóak voltak népcsoportonként.

Courtney Hilton, a Yale Egyetem Haskins Laboratories pszichológusa és a tanulmány egyik fő szerzője szerint hajlamosak vagyunk a kisbabákhoz magasabb hangfrekvencián, változatos hanglejtéssel beszélni. Cody Moser, a Mercedi Kaliforniai Egyetemen kognitív tudományt tanuló végzős hallgatója és egyben a tanulmány másik fő szerzője hozzátette: „Amikor az emberek altatódalokat énekelnek vagy beszélnek csecsemőikhöz, hajlamosak arra, hogy ugyanúgy elváltoztassák a hangjukat”.

Egy koraszülött csecsemő kezét érinti ujjával az édesanyja (Fotó: Mohai Balázs)

Függ-e a szülő társadalmi helyzetétől, hogy hogyan kommunikál a kisbabájával?

A kutatási eredmények arra utalnak, hogy a bababeszélgetés és a babadal a kulturális és társadalmi helyzettől független funkciót tölt be. Kiugró pontot kölcsönöznek a jövőbeli babakutatáshoz, és bizonyos fokig kezelik a sokszínű reprezentáció hiányát a pszichológiában – olvasható a Webtimes.uk cikkében.

Greg Bryant, aki a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kognitív tudósa, bár nem vett részt a kutatásban, úgy véli: „Bárhová is menjünk a világon, ahol az emberek beszélnek a babákhoz, hasonló hangokat fogunk hallani”.

A kommunikáció fontossága egy csecsemő életében

A tudósok régóta érvelnek amellett, hogy a szülők által kiadott hangok – amiket a csecsemőkkel való kommunikáció során használnak – számos fontos fejlődési és evolúciós funkciót szolgálnak. Samuel Mehr pszichológus, a Haskins Laboratories zenelaboratóriumának igazgatója, aki az új tanulmányt megalkotta, megjegyezte, azok a csecsemők, akikkel kevesebbet kommunikálnak, nagyon rosszul teljesítenek a túlélésben. A hangunk furcsa elváltoztatása, amikor egy újszülötthöz beszélünk, nemcsak a túlélésben segít, hanem a nyelvre és a kommunikációra tanít.

Ez a beszédmód például segíthet egyes csecsemőknek a szavak memorizálásában, és lehetővé teszi számukra, hogy a hangokat a szájformákhoz kössék, ami értelmet ad az őket körülvevő káosznak. Ezenkívül az altatódalok megnyugtatják a síró csecsemőt, és egy magasabb hangszín jobban leköti a figyelmüket is. 

Ahogy a levegőt a hangszálakon átengedjük, különböző hangokat és ritmusokat hozhatunk létre, ezek pedig hasonló hatást érhetnek el, mintha fájdalomcsillapítót adnánk a babánknak

– mondta Dr. Mehr.

A kutatók – főleg a nyugati és fejlettebb országok tekintetében – egyetértenek abban, hogy a szülők általánosságban elváltoztatják a hangjukat, amikor egy csecsemőhöz beszélnek. Dr. Lew-Williams megjegyezte, hogy a bababeszéd és a dalok „úgy tűnik, hogy felgyorsítják a nyelvtanulást”, de „vannak olyan kultúrák is, ahol a felnőttek nem beszélnek olyan gyakran a babákkal”.

A zene jelentősége a csecsemők fejlődésében

„Azt hiszem, az emberek nem veszik észre, hogy ez mennyire befolyásolja a viselkedés megértését”– mondta Dorsa Amir, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem antropológusa, aki az ecuadori Shuar felvételeit gyűjtötte össze az új tanulmányhoz. Egy korábbi tanulmányában Dr. Mehr a zene egyetemes jellemzőinek kutatását vezette. Az általa vizsgált 315 különböző társadalom közül mindegyikben jelen volt a zene. Igazolt megállapítás és gazdag adathalmaz, de több kérdést is felvet: Mennyire hasonlít a zene az egyes kultúrákban? A különböző kultúrákban élő emberek eltérően érzékelik-e ugyanazt a zenét?

Megkülönböztethetők-e a szülők által használt hangok?

Az új tanulmány azt állapította meg, hogy 11 szülői hangot különböztetünk meg a felnőttek beszédében és dalaiban világszerte. E különbségek némelyike ​​nyilvánvalónak tűnhet. Például a bababeszéd hangosabb, mint a felnőttek beszéde, a babadal pedig lágyabb, mint a felnőttek éneke. 

Annak tesztelésére, hogy az emberek veleszületett tudatában vannak-e ezeknek a különbségeknek, a kutatók létrehoztak egy játékot – Who’s Listening? – ezt több mint ötvenezer ember játszotta online 187 ország 199 nyelvén.

 A résztvevőket arra kérték, hogy állapítsák meg, hogy egy dalt vagy egy beszédrészletet csecsemőnek vagy felnőttnek címeztek-e.

Kisbabás család pihen a Kopaszi-gáton (Fotó: Jászai Csaba)

Nagyrészt meg tudjuk különböztetni, hogy mely hangok szólnak egy kisbabának

A kutatási eredmények azt rögzítették, hogy a hallgatók körülbelül 70 százalékos pontossággal tudták megmondani, mikor szólnak a hangok csecsemőknek, még akkor is, ha egyáltalán nem ismerték a hangot adó személy nyelvét és kultúráját.

Caitlyn Placek a Ball State Egyetem antropológusa szerint – aki segített felvételeket gyűjteni a Jenu Kuruba törzstől Indiában – a zene stílusa más volt, de a hangulata ugyanaz.

A hangok és a zeneiség a csecsemők életében

Az új tanulmány akusztikai elemzése a csecsemők és a felnőttek kommunikációjának.

 A világméretű jellemzőket is összevetették a kutatásban, például rájöttek arra is, hogy az emberek hajlamosak sok különböző magánhangzó hangot és kombinációt kipróbálni, amikor csecsemőkkel beszélgetnek, „A magánhangzóteret felfedezve”, ahogy Moser úr fogalmazott.

 Ez történetesen nagyon hasonlít ahhoz, ahogy a felnőttek énekelnek egymásnak szerte a világon. A bababeszélgetés is szorosan illeszkedik az ének dallamához.

Ez potenciálisan utalhat a zene fejlődési folyamatára – „talán a zenehallgatás egyike azoknak a dolgoknak, amelyekre az emberek rá vannak utalva” – mondta Dr. Mehr. A jövőben a szakterületnek ki kell találnia, hogy a listán szereplő dolgok közül melyek fontosak az anyanyelvtanulás szempontjából – mondta Dr. Lew-Williams.

Borítókép: Egy csecsemőt emel a magasba az édesanyja (Forrás: Pexels)