A Brassó fölé magasodó, közel ezerméteres Cenk-hegyen állott honfoglaló harcost mintázó emlékművet azért támadták meg, mert életterünk egyik legkeletibb szimbóluma volt. Mert a Kárpát-medencét birtokló kultúrnemzet útban volt a hordáknak, akik a szélrózsa minden irányából fenték a fogukat az ércekben, folyókban, termőterületekben, egyszóval energiában gazdag Magyarországra. Jelzés volt ez, amelyre példátlanul kemény választ kellett volna adjunk, hogy a latroknak örökre elmenjen a kedvük a velünk való packázástól. A bosszút Szarajevó húzta keresztül.
E dokumentumértékű képeslap, amely brassói szász kiadója jóvoltából németül hirdeti a terrortámadást szörnyűségét, örök felkiáltójel, hogy igenis van helyünk a Kárpát-medencében, ősi szállásterületünkön. De azt se feledjük, hogy az Árpád-emlékművet 1896-os felállítása idején valójában még a szászok is támadták magyarsága miatt.
Minderről, s a román merénylet hátteréről, a bukaresti titkosszolgálat által pénzelt egyik tettesről, valamint a nyomozásról is olvashatunk a Szobor a hegyen – A Cenk-tetőn lévő Árpád-szobor története című vadonatúj kiadványban, amelynek minden magyar polcán ott a helye.
Az Időutazás a magyar múltba 122. részében régi nagy országunk újabb rejtekeit ismerhetik meg.
A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.
Borítókép: „Kronstadt, Gruss von der Zinne. Millenium Árpád-denkmal. Das von den Rumänen zerstörte Árpád-Denkmal.” 1913 körüli képeslap. Karl Habermann brassói kiadása (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!