Az égi térkép a Sloan Digital Sky Survey (SDSS, Sloan Digitális Égboltfelmérési Program) missziónak köszönhető. A program indításánál az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a baltimore-i Johns Hopkins University professzora, Szalay Sándor vezetésével számos magyar kutató is bábáskodott és vesz részt azóta is az adatok feldolgozásában. A program távcsöve az új-mexikói sivatagban lévő Apache Point obszervatórium területén épült. A csillagászok olyan helyet kerestek, ahol az időjárási viszonyok évente minél több észlelést engednek meg és persze az emberi civilizáció zavaró fényeitől minél távolabb van. A távcső tükrének átmérője 2,5 méter, napjaink nyolc métert is meghaladó tükrös távcsövei mellett nem számít nagynak. Különlegessége inkább szokatlanul nagy, torzítatlan látószögében (30 telihold éles képe férne el egy képen), a hozzá kapcsolt CCD-kamerában és az általa végrehajtott speciális üzemmódban rejlik. Építésekor – erről Csabai István, az ELTE fizikus professzora írt korábban - a világ összes csillagászati célra használt CCD-pixeleinek több mint fele ebben az egy távcsőben volt. A 2000-től működő program eredményei alapján született meg a látható univerzum atlasza, ami ide kattintva érhető el.
– Felnőtt koromban nagyon inspiráltak a csillagászati képek, a csillagok, a ködök és a galaxisok. Úgy éreztem, eljött az idő, hogy új típusú képeket készítsünk, amelyek a nagyközönséget is inspirálják. Asztrofizikusok világszerte évek óta elemezték ezeket az adatokat, ami több ezer tudományos közleményhez és felfedezéshez vezetett. De senki sem fordított időt arra, hogy olyan térképet alkosson, amely gyönyörű, de tudományosan pontos és ingyen elérhető olyan emberek számára, akik nem tudósok. Célunk, hogy megmutassuk mindenkinek, hogyan is néz ki az univerzum valójában – üzente az egyetem közleményében Brice Ménard, a Johns Hopkins Egyetem asztrofizikusa, a térkép készítője.
