Világszerte komoly problémát okoznak a süllyedő városok: Indiában összedőlt egy szent templom

Leállították az építkezéseket és emberek százait ideiglenes menedékhelyekre költöztették az indiai Uttarakhand állam Joshimath városának hatóságai. Az ok: egy templom összeomlott, és több mint 600 házban repedések jelentek meg a föld elsüllyedése miatt. A világon számos város süllyed, omladozik.

Velence, 2019. december 23. Árvíz Velencében 2019. december 23-án, amikor 144 centiméteres dagály önti el a lagúnák városát. MTI/EPA/ANSA/Andrea Merola Fotó: Andrea Merola

Milyen gondokat okozott Indiában a süllyedő talaj?

A múlt péntek késő délutáni templomomlásban senki sem sérült meg, köszönhetően annak, hogy a közelben élők egy nappal korábban elhagyták a területet. Himanshu Khurana, a körzet egyik vezetője szerint több mint 60 családot költöztettek át a kormány segélytáboraiba. (Sajtóértesülések szerint ez a szám valószínűleg eléri a 600 családot.) 

A televíziós felvételeken az utakon is repedések láthatók, amelyek hátráltatják a járművek mozgását. Joshimath város lakói azt mondják, a 2021-es áradások után jelentek meg a repedések a házaikon. Ranjit Sinha, az állami katasztrófavédelem egyik vezető tisztviselője szerint a repedések közvetlen oka a hibás vízelvezető rendszer, amelyből a házak alatt szivárgott el a víz, s ez vezetett az épületek süllyedéséhez.

Térdig érő vízben áll egy asszony a heves esőzések miatt vízzel elöntött utcán a nyugat-bengáli Kolkatában 2021. június 17-én. Az indiai Joshimath város lakói szerint, a 2021-es áradások miatt után jelentek meg a repedések a házaikon, amitől süllyedni kezdett a talaj. (Fotó: MTI/EPA/Pijal Adhikari)

A süllyedő föld százakat kényszerít arra, hogy elhagyják az indiai templomvárost. A kormány hat hónapon keresztül havi 4000 rúpiát (50 dollárt) fizet azoknak, akik hajléktalanná váltak az Újdelhitől 490 kilométerre, északkeletre fekvő, körülbelül 25 ezer lakosú, 1890 méterrel a tengerszint feletti magasságban fekvő településen. 

A városon évente sok tízezer hívő halad keresztül a legfontosabb hindu és szikh zarándokhelyek felé tartva. A zarándokok és turisták kiszolgálása miatt a település az elmúlt években exponenciálisan bővült. Rengeteg épületet húztak fel, utakat építettek, hogy kiszolgálják az érkezőket.

Mi okozhatja a városok süllyedését?

A település süllyedését éppen az építkezésekkel hozzák összefüggésbe, de legalább ilyen szerepe van a változó klímának. A szakértők szerint a melegedő légkör miatt gyorsan zsugorodó himalájai gleccserek miatt (is) sújtják a régiót ismétlődő katasztrófák. 

A régióban pusztító felhőszakadás 2013-ban több száz ember halálát okozta, 2021-ben pedig súlyos áradásokat okozott. 

2015 és 2021 között legalább 7750 szélsőséges esőzést és felhőszakadást észleltek Uttarakhand államban. Az ilyen esetek azért károsak Joshimath számára, mivel további épületeket veszélyeztethetnek, tovább súlyosbítva a helyiek életét 

– mondta az AP-nek Kavita Upadhyay, vízügyi szakértő, az Oslo Metropolitan Egyetem Riverine Rights projektjének kutatója, aki szerint a nagyszabású infrastrukturális projektek, valamint a turisták beáramlása is hozzájárult a föld süllyedéséhez. 

A város egy korábbi földcsuszamlás törmelékére épült, ezért csak bizonyos határig terhelhetik épületekkel, közművekkel ezt a törmelékhalmot. Ha durván beavatkoznak gátak, épületek és utak építésével, annak súlyos következményei lehetnek. 

Az Uttarakhand Állami Katasztrófavédelmi Hatóság tanulmánya szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a sziklák eltávolításával és a domboldal robbantásával történő építkezés súlyos környezeti károkat okozna.

A városok mozgása, süllyedése különösen a tengerpartok közelében látványos. A Jáva-tenger partján fekvő indonéz főváros, Jakarta mocsaras részre épült. A 10,5 millió embernek otthont adó metropolisz egyes kerületei az elmúlt évtizedben 2,5 méterrel megsüllyedtek – ennek oka az épületek által okozott hatalmas terhelés, illetve a város alól kitermelt víz. Jakarta jelentős része már most a tengerszint alatt van, 2050-re a település teljes északi része, közel harmada víz alá kerülhet, melyet nem sokkal később más városrészek is követnek. 

Az indonéz kormány ezért döntött úgy, hogy nem várja meg, míg a városlakók térdig érő vízben közlekednek. Az indonéz törvényhozás tavaly év elején elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely szerint áthelyezik az ország fővárosát Jakartából a távolabb fekvő és gyérebben lakott Kalimantánra, más néven Indonéz Borneó régióba – a gigafejlesztést első körben 32 milliárd dollárra becsülik. 

Az új fővárost az indonéz szigetcsoport jávai nevén Nusantarának nevezik majd. Ahogy arról korábban írtunk, a talajvíz (ivóvízcélokat szolgáló) túlzott kiszivattyúzása a világ számos pontján okoz gondot. 

Világszerte problémákat okoz a talajsüllyedés

Kínában részben ezen ok miatt több mint ötven város süllyedt meg. A másik ok, hogy a felhőkarcolók óriási nyomást fejtenek ki a talajra, a sanghaji felszíni mozgások egyharmadáért például ezeket a monstrumokat okolják. Velencét olyan puha talajra építették, hogy elkerülhetetlen a további süllyedés. 1993 és 2017 között 7,5 centiméterrel emelkedett a tengerszint, ehhez adódik az a mintegy húsz centiméter, amennyivel a talaj süllyedése miatt a város ma mélyebben fekszik, mint száz évvel ezelőtt. 

Az ott lakók többféle módon késleltethetik ezt a folyamatot: könnyebb építőanyagra váltanak, kitiltják a nehéz tehergépjárműveket a városból, és újabb gátakat építenek. De ezzel csak elodázzák a katasztrófát.

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik – állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása. 

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálra hivatkozva tavaly szeptemberben az index.hu. A városokban a talajvíz és a földgáz elvezetése miatt süllyed, és az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban – különböző mértékben – süllyedt a talaj, 44 városban pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Korábbi kutatások szerint a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek. 

Amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket, a brazil metropolisz, Rio de Janeiro mintegy két négyzetkilométeres területe kerülhet víz alá 2030-ra.

Borítókép: Árvíz Velencében 2019. december 23-án, amikor 144 centiméteres dagály önti el a lagúnák városát (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Andrea Merola)