Milyen gondokat okozott Indiában a süllyedő talaj?
A múlt péntek késő délutáni templomomlásban senki sem sérült meg, köszönhetően annak, hogy a közelben élők egy nappal korábban elhagyták a területet. Himanshu Khurana, a körzet egyik vezetője szerint több mint 60 családot költöztettek át a kormány segélytáboraiba. (Sajtóértesülések szerint ez a szám valószínűleg eléri a 600 családot.)
A televíziós felvételeken az utakon is repedések láthatók, amelyek hátráltatják a járművek mozgását. Joshimath város lakói azt mondják, a 2021-es áradások után jelentek meg a repedések a házaikon. Ranjit Sinha, az állami katasztrófavédelem egyik vezető tisztviselője szerint a repedések közvetlen oka a hibás vízelvezető rendszer, amelyből a házak alatt szivárgott el a víz, s ez vezetett az épületek süllyedéséhez.
A süllyedő föld százakat kényszerít arra, hogy elhagyják az indiai templomvárost. A kormány hat hónapon keresztül havi 4000 rúpiát (50 dollárt) fizet azoknak, akik hajléktalanná váltak az Újdelhitől 490 kilométerre, északkeletre fekvő, körülbelül 25 ezer lakosú, 1890 méterrel a tengerszint feletti magasságban fekvő településen.
A városon évente sok tízezer hívő halad keresztül a legfontosabb hindu és szikh zarándokhelyek felé tartva. A zarándokok és turisták kiszolgálása miatt a település az elmúlt években exponenciálisan bővült. Rengeteg épületet húztak fel, utakat építettek, hogy kiszolgálják az érkezőket.
Mi okozhatja a városok süllyedését?
A település süllyedését éppen az építkezésekkel hozzák összefüggésbe, de legalább ilyen szerepe van a változó klímának. A szakértők szerint a melegedő légkör miatt gyorsan zsugorodó himalájai gleccserek miatt (is) sújtják a régiót ismétlődő katasztrófák.
A régióban pusztító felhőszakadás 2013-ban több száz ember halálát okozta, 2021-ben pedig súlyos áradásokat okozott.
2015 és 2021 között legalább 7750 szélsőséges esőzést és felhőszakadást észleltek Uttarakhand államban. Az ilyen esetek azért károsak Joshimath számára, mivel további épületeket veszélyeztethetnek, tovább súlyosbítva a helyiek életét
– mondta az AP-nek Kavita Upadhyay, vízügyi szakértő, az Oslo Metropolitan Egyetem Riverine Rights projektjének kutatója, aki szerint a nagyszabású infrastrukturális projektek, valamint a turisták beáramlása is hozzájárult a föld süllyedéséhez.
A város egy korábbi földcsuszamlás törmelékére épült, ezért csak bizonyos határig terhelhetik épületekkel, közművekkel ezt a törmelékhalmot. Ha durván beavatkoznak gátak, épületek és utak építésével, annak súlyos következményei lehetnek.
Az Uttarakhand Állami Katasztrófavédelmi Hatóság tanulmánya szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a sziklák eltávolításával és a domboldal robbantásával történő építkezés súlyos környezeti károkat okozna.
A városok mozgása, süllyedése különösen a tengerpartok közelében látványos. A Jáva-tenger partján fekvő indonéz főváros, Jakarta mocsaras részre épült. A 10,5 millió embernek otthont adó metropolisz egyes kerületei az elmúlt évtizedben 2,5 méterrel megsüllyedtek – ennek oka az épületek által okozott hatalmas terhelés, illetve a város alól kitermelt víz. Jakarta jelentős része már most a tengerszint alatt van, 2050-re a település teljes északi része, közel harmada víz alá kerülhet, melyet nem sokkal később más városrészek is követnek.
Az indonéz kormány ezért döntött úgy, hogy nem várja meg, míg a városlakók térdig érő vízben közlekednek. Az indonéz törvényhozás tavaly év elején elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely szerint áthelyezik az ország fővárosát Jakartából a távolabb fekvő és gyérebben lakott Kalimantánra, más néven Indonéz Borneó régióba – a gigafejlesztést első körben 32 milliárd dollárra becsülik.
Az új fővárost az indonéz szigetcsoport jávai nevén Nusantarának nevezik majd. Ahogy arról korábban írtunk, a talajvíz (ivóvízcélokat szolgáló) túlzott kiszivattyúzása a világ számos pontján okoz gondot.
