Világszerte komoly problémát okoznak a süllyedő városok: Indiában összedőlt egy szent templom

Leállították az építkezéseket és emberek százait ideiglenes menedékhelyekre költöztették az indiai Uttarakhand állam Joshimath városának hatóságai. Az ok: egy templom összeomlott, és több mint 600 házban repedések jelentek meg a föld elsüllyedése miatt. A világon számos város süllyed, omladozik.

Velence, 2019. december 23. Árvíz Velencében 2019. december 23-án, amikor 144 centiméteres dagály önti el a lagúnák városát. MTI/EPA/ANSA/Andrea Merola Fotó: Andrea Merola

A város egy korábbi földcsuszamlás törmelékére épült, ezért csak bizonyos határig terhelhetik épületekkel, közművekkel ezt a törmelékhalmot. Ha durván beavatkoznak gátak, épületek és utak építésével, annak súlyos következményei lehetnek. 

Az Uttarakhand Állami Katasztrófavédelmi Hatóság tanulmánya szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a sziklák eltávolításával és a domboldal robbantásával történő építkezés súlyos környezeti károkat okozna.

A városok mozgása, süllyedése különösen a tengerpartok közelében látványos. A Jáva-tenger partján fekvő indonéz főváros, Jakarta mocsaras részre épült. A 10,5 millió embernek otthont adó metropolisz egyes kerületei az elmúlt évtizedben 2,5 méterrel megsüllyedtek – ennek oka az épületek által okozott hatalmas terhelés, illetve a város alól kitermelt víz. Jakarta jelentős része már most a tengerszint alatt van, 2050-re a település teljes északi része, közel harmada víz alá kerülhet, melyet nem sokkal később más városrészek is követnek. 

Az indonéz kormány ezért döntött úgy, hogy nem várja meg, míg a városlakók térdig érő vízben közlekednek. Az indonéz törvényhozás tavaly év elején elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely szerint áthelyezik az ország fővárosát Jakartából a távolabb fekvő és gyérebben lakott Kalimantánra, más néven Indonéz Borneó régióba – a gigafejlesztést első körben 32 milliárd dollárra becsülik. 

Az új fővárost az indonéz szigetcsoport jávai nevén Nusantarának nevezik majd. Ahogy arról korábban írtunk, a talajvíz (ivóvízcélokat szolgáló) túlzott kiszivattyúzása a világ számos pontján okoz gondot. 

Világszerte problémákat okoz a talajsüllyedés

Kínában részben ezen ok miatt több mint ötven város süllyedt meg. A másik ok, hogy a felhőkarcolók óriási nyomást fejtenek ki a talajra, a sanghaji felszíni mozgások egyharmadáért például ezeket a monstrumokat okolják. Velencét olyan puha talajra építették, hogy elkerülhetetlen a további süllyedés. 1993 és 2017 között 7,5 centiméterrel emelkedett a tengerszint, ehhez adódik az a mintegy húsz centiméter, amennyivel a talaj süllyedése miatt a város ma mélyebben fekszik, mint száz évvel ezelőtt. 

Az ott lakók többféle módon késleltethetik ezt a folyamatot: könnyebb építőanyagra váltanak, kitiltják a nehéz tehergépjárműveket a városból, és újabb gátakat építenek. De ezzel csak elodázzák a katasztrófát.

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik – állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása. 

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálra hivatkozva tavaly szeptemberben az index.hu. A városokban a talajvíz és a földgáz elvezetése miatt süllyed, és az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban – különböző mértékben – süllyedt a talaj, 44 városban pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Korábbi kutatások szerint a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek. 

Amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket, a brazil metropolisz, Rio de Janeiro mintegy két négyzetkilométeres területe kerülhet víz alá 2030-ra.

Borítókép: Árvíz Velencében 2019. december 23-án, amikor 144 centiméteres dagály önti el a lagúnák városát (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Andrea Merola)