Az emberiség átlagéletkorának növekedésével a legtöbb országban emelkedik az idősek száma és aránya a népességen belül. A nyolcvanévesnél idősebbek száma 2020 és 2050 között várhatóan megháromszorozódik, eléri a 426 milliót – írta a The Guardian online kiadása szerdán a BMJ brit orvosi lap két friss tanulmányára hivatkozva.
A két tanulmány olyan viselkedésmódokra hívja fel a figyelmet, melyeket követve a középkorúak növelhetik esélyeiket a későbbi jó egészségre.
Az első tanulmány azt találta, hogy a partnerrel, a rokonokkal, a barátokkal és a kollégákkal ápolt jó kapcsolat összefügg sokféle későbbi krónikus betegség kockázatának csökkenésével. Minél rosszabbak ezek a kapcsolatok az élet negyvenes-ötvenes éveiben, annál nagyobb az esély a későbbi betegségekre a kutatás szerint.
Számos bizonyíték utal az időskori társas kapcsolatok erőssége és az egészség közötti összefüggésre, mostanáig azonban nem volt ismeretes, hogy ezek a társas viszonyok csökkenthetik-e a krónikus betegségek vagy a halálozás kockázatát.
A tanulmány csaknem nyolcezer ausztrál nő adatait vizsgálta meg. A kutatás 1996-os kezdetekor a résztvevők 46-50 évesek voltak, nem volt krónikus betegségük. Háromévente beszámoltak, mennyire elégedettek partnerükkel, családjukkal, barátaikkal és kollégáikkal. Húsz éven át követték őket, hogy megtudják, kialakult-e náluk diabétesz, stroke, magas vérnyomás, krónikus tüdőbetegség (COPD), asztma, csontritkulás, ízületi gyulladás, rák, depresszió vagy szorongás.
Az eredmények azt mutatták, hogy akik legkevésbé voltak elégedettek a társas kapcsolataikkal, azoknál kétszer akkora eséllyel alakult ki többféle betegség is, mint azoknál, akik a leginkább meg voltak elégedve az emberi viszonyaikkal.
A társas kapcsolatok bármelyik típusát vizsgálták, hasonló eredményre jutottak – áll a BMJ General Psychiatry című szaklapjában frissen megjelent tanulmányban.
A közösségek szintjén a társas kapcsolatok minőségét érintő beavatkozások igen hatékonyak lehetnek a krónikus betegségek kialakulásának megelőzésében
– következtettek a Queenslandi Egyetem kutatói.
Hogyan segíthet a rendszeres testmozgás az időskori egészség megőrzésében?
Egy másik tanulmány azt állapította meg, hogy a bármely életkorban elkezdett rendszeres testmozgás az időskori jobb agyműködéssel függ össze. A kutatók valószínűnek tartják, hogy a felnőttkor alatt folyamatosan végzett sport a legjobb módja az agyi képességek megőrzésének és a demencia megelőzésének.
University College London tudósainak tanulmánya szerint még a hatvanas életévekben kezdett mozgás is jobb az agyi képességek szempontjából, mintha egyáltalán nem csinálunk semmit – írták a Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry című szaklap friss számában
A brit kutatók 1417 ember adatait elemezték arról, hogy mennyit sportoltak négy évtized alatt. Öt alkalommal, a résztvevők 36, 43, 53, 60-64 és 69 éves korában végeztek felmérést.
A kognitív teszteket, a feldolgozási gyorsaságot és az emlékezetet vizsgáló kutatást akkor végezték el a résztvevőkkel, amikor a 69. évüket betöltötték. Azoknak lettek a legjobbak a teszteredményei, akik mind az öt időközi felmérésben arról számoltak be, hogy havonta legalább egy-négy alkalommal sportolnak.
Ezekben az országokban emelkedett az átlag életkor
Az előző év adataihoz képest 0,3 évvel emelkedett az európaiak átlagéletkora tavaly, az európai lakosság fele több mint 44,4 éves - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett jelentéséből.
Az uniós hivatal közlése szerint az európai lakosság átlagéletkora tíz év alatt 2,5 évvel növekedett, 2012-ben még 41,9 év volt.
Az európai uniós országok közül 18-ban a lakosság átlagéletkora alacsonyabb volt az uniós átlagnál. A legalacsonyabb adatokat Ciprusról (38,3 év), majd Írországból (38,8 év), valamint Luxemburgból (39,7 év) jelentették, a legmagasabbakat Olaszországban (48 év), majd Portugáliában (46,8 év) és Görögországban (46,1 év) jegyezték fel.
2021-től 2022-ig az átlagos életkor 24 uniós országban emelkedett. Legnagyobb mértékben Görögországban (0,6 év) és Csehországban (0,5).
A jelentés szerint 2012 és 2022 között 25 tagországban emelkedett a lakosság életkora. Svédországban azonban 40,8-ről 40,7 évre csökkent a lakosság átlagéletkora, Máltán ez az adat nem változott, továbbra is 40,4 év. Tízéves viszonylatban a legjobban, 4,7 évvel Portugáliában, majd Spanyolországban (4,3 év), Görögországban és Szlovákiában (egyaránt 4,1 év), valamint Olaszországban (4 év) emelkedett a lakosság átlagéletkora. Magyarországon a lakosság átlagos életkora tíz év alatt 3,1 évvel nőtt, a 2022-es adatok szerint 43,9 év volt.
A teljes lakosságon belül a 65 évesek, vagy az annál idősebbek aránya 2022-ben 33 százalék volt az Európai Unióban. Ez a mutató egy év alatt 0,5, százalékkal emelkedett, tízéves viszonylatban pedig 5,9 százalékot. A 65 éves, vagy annál idősebbek lakosságarányosan Olaszországban élnek a legtöbben (37,5 százalék), majd Finnországban (37,4 százalék), Portugáliában (37,2 százalék).
A legkevesebben pedig Luxemburgban (21,3 százalék), Írországban (23,1 százalék), valamint Cipruson (24,5 százalék). Az időskori lakosság legjelentősebb növekedését tízéves viszonylatban Finnországból (9,7 százalék), Lengyelországból (9,6 százalék), Csehországból (9,2 százalék) jelezték, a legalacsonyabbat pedig Luxemburgból (1 százalék), Ausztriából (3,1 százalék) és Németországban (3,3 százalék) jegyezték fel. A 65 éves, illetve az annál idősebb lakosság aránya Magyarországon az uniós átlag alatt van – közölték.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)
