Ötezer évvel ezelőtt biztosan lovagoltak az emberek

Közép-európai sírokból származó csontokon találták meg a régészek a legkorábbi bizonyítékát annak, hogy ötezer évvel ezelőtt az emberek már lovagoltak – ez olyan innováció, ami átalakította a történelmet.

Cowboy on horse lassoing bull calf, Enterprise, Oregon, United States, North America (Photo by Pete Saloutos / Image Source / Image Source via AFP) Fotó: Pete Saloutos / Image Source / Image Source via AFP

– A csontok úgy olvashatók, mint az életrajzok – idézte az apnews.com Martin Trautmannt, aki e munka előkészítéseként későbbi időszakok, amikor a lovaglás már bizonyítottan a mindennapi élet része volt, csontmaradványain kopási mintákat tanulmányozott. A régészek korábban már találtak bizonyítékot arra, hogy az emberek lótejet fogyasztottak és több mint 5000 éves, hámokkal irányított lovakra utaló nyomokat is azonosítottak, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a lovakat akkor már biztosan megülték.

A vizsgált kétszáz maradvány között öt lovast találtak, akik körülbelül 4500–5000 évvel ezelőtt éltek a bronzkorban, és a Jamnaja-kultúrához tartoztak. – Vannak korábbi bizonyítékok a lovak befogására és fejésére, de ez az eddigi legkorábbi közvetlen bizonyíték a lovaglásra – állítja Alan Outram, az Exeteri Egyetem régésze. A Science Advances folyóiratban publikáló kutatók szerint a vadlovak háziasítása Eurázsia síkságain egy folyamat része volt, nem köthető egyetlen helyhez és időponthoz.

A jellegzetes temetkezési halmokról ismert Jamnaja-kultúra népei a mai Ukrajna és Oroszország nyugati részének sztyeppés területein éltek. Lovaik különböztek a modern lovaktól – valószínűleg könnyen megriadtak és kevésbé voltak toleránsak az emberekkel szemben –, bár a kutatók szerint ezek lehettek a modern lovak közvetlen genetikai ősei, amelyek néhány évszázaddal később jelentek meg.

Egy különleges, a Jamnaja-kultúrából származó lelet Bulgáriából. Fotó: AFP

A Jamnaja-kultúra népei azért játszottak meghatározó szerepet akkoriban, mert néhány generáció alatt hihetetlen gyorsan elterjedtek Eurázsiában – nyugat felé Magyarország volt a határ, keleti irányban egészen Mongóliáig jutottak el. Volker Heyd, a Helsinki Egyetem régésze szerint az indoeurópai nyelvek elterjedése az ő mozgásukkal függ össze. A Jamnaja-népességek migrációja jelentősen átformálta Eurázsia népességét az időszámításunk előtti harmadik évezred első felében – az apai génállomány például a mai napig észlelhető az örmények Y-kromoszóma-vonalaiban.

A kutatók szerint részben a lovakkal való különleges kapcsolatuk tette lehetővé ezt a lenyűgöző mozgást. – A lovaknak köszönhetően az akkor élt emberek újraértelmezték a távolság fogalmát. Rájöttek, hogy a korábban elérhetetlen helyek elérhetővé váltak – mondta David Anthony, az amerikai Hartwick College archeológusa, aki szerint ez nem jelenti azt, hogy a Jamnaja-kultúra népei lovas harcosok lettek volna, mivel a lovak, amelyeken lovagoltak, valószínűleg alkalmatlanok voltak a stresszes harctéri helyzetekhez.

De a lovak lehetővé tették, hogy ezek a közösségek hatékonyabban küldjenek üzeneteket, szövetségeket építsenek és tereljék az életük központi elemét jelentő marhacsordákat.

Mivel a vizsgált csontvázak csak kis százaléka mutatta egyértelműen a lovaglás jellemzőit, úgy tűnik, hogy az akkor élt emberek kisebb része volt lovas. – Ez nem azt sugallja, hogy egy egész akkori társadalom a lovaglásra épült volna – mondta Ludovic Orlando régész, a francia Nemzeti Antropobiológiai és Genomikai Központ kutatási igazgatója. Ez a felismerés a lovaglás eredetéről szól, amihez kevés dolog volt hasonló hatással az emberiség történelmére.

Borítókép: Egy ősi mesterség továbbélése. Terelés Oregonban ( Fotó: AFP/Pete Saloutos)