Azzal mindenki egyetért, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése önmagában már nem elég a veszélyes mértékű felmelegedés megállításához. A csökkentésen túl a légkörből minden lehetséges módon ki kell vonni a szén-dioxidot. Amennyit csak lehet. A fák ültetése ennek a legtermészetesebb módja, de az erdősítés is csak részmegoldás. Az emberiségnek sokkal inkább szántókra és legelőkre van szüksége, mint erdőkre. A fák korhadása, illetve elégetése során pedig a megkötött gáz visszakerül a légkörbe. Azaz, olyan gázcsapdákra van szükség, amelyek hosszú távra jelentenek biztonságos megoldást.
A föld alatti üregek szén-dioxiddal feltöltése lehet az egyik út – erre világszerte biztató kísérletek folynak.
A Nature magazinban három éve megjelent tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes kőzetek mállása jelentős mennyiségű szén-dioxidot köthet meg. A málló kőrészecskék néhány hónapon belül karbonáttá alakítják az üvegházhatású gázokat. Akkor arra is kitértek, hogy a szén-dioxid megkötésére a bazalt a legjobb, ráadásul ez a leggyakoribb kő a Földön. Ha felgyorsítják a kőzet mállását, gyorsabban köti meg a gázt. A BBC szerint Jim Mann cége éppen a bazaltaprításban lát lehetőséget. Az apró darabok összességében sokkal nagyobb felületen érintkeznek a levegővel, mint a nagy sziklák. De nem elég aprítani, a bazaltport nagyobb területen kell szétszórni.
