Trágyát és fűtőanyagot is készítenek az emberi székletből

Az élelmiszer-alapanyagok előállítása újrahasznosított emberi ürülék felhasználásával nem cseng túl jól, de a világ néhány helyén lassan megszokott gyakorlattá válik – újra.

755723281 Fotó: Shutterstock

Egy év leforgása alatt egy átlagember meglehetősen sok hulladékot termel: körülbelül ötszáz kilogramm vizeletet és ötven kilogramm székletet. Ha ezt megszorozzuk nyolcmilliárddal – ennyi ember él a Földön –, elképesztően nagy számot kapunk. Ha egyre helyre hordanánk az emberiség ilyen termékét, hatalmas széklethegyeket és vizelettavakat látnánk.

Ennek a hulladéknak a túlnyomó többsége nem hasznosul, miközben a vizelet gazdag nitrogénben és káliumban, emellett kisebb mennyiségben bórt, cinket és vasat is tartalmaz. A széklet pedig egyebek mellett foszforból, kalciumból és magnéziumból, illetve szerves szénvegyületekből áll. Ezek olyan anyagok, amelyeket érdemes felhasználni. Világszerte néhány program erre vállalkozik.

A Párizs melletti Laboratoire Eau Environnement et Systemes Urbains kutatói biztató eredményekről számoltak be. A búzatáblák egy részét hagyományos műtrágyával kezelték, a többit vizeletalapú műtrágyával - a növények hozama megegyezett. Az emberi vizeletből előállított műtrágyák ellenben olyan szerves anyagokat is tartalmaznak, amelyek javítják a talajt. Bármennyire is jót tenne a feldolgozott emberi ürülék a környezetnek, az ilyen módszerrel előállított élelmiszerek nehezen értékesíthetők. Túlérzékenyek vagyunk? Igen, azok.

Az emberi fekália mezőgazdasági felhasználása nem új keletű. Már az ókori civilizációk tudták, hogy a vizeletünkben és ürülékeinkben lévő tápanyagok – nitrogén, foszfor és kálium – elősegítik a növények fejlődését. Lina Zeldovich tudományos újságíró a „The Other Dark Matter” című könyvében az 1600–1800-as évek japán életéről írva megemlíti, hogy az emberek az „éjszakai talajjal” kereskedtek, amelyet trágyává dolgoztak fel, hogy kevésbé termékeny sziklás terepre terítsék azt. Kínában szintén kereskedtek az emberi ürülékkel.

Ott többe került a gazdagabb emberek által termelt hulladék, azzal az indokkal, hogy a tápanyagdúsabb étrend jobb minőségű székletet eredményez.

A XIX. század alapvető fordulatot hozott. Lina Zeldovich szerint a modern szennyvízcsatornák és műtrágyák megzavarták a természet ciklikus tápanyagpótlását. – Egyes helyeken élelmiszert termesztenek, amit elszállítanak és máshol elfogyasztanak. A tápanyagok ezért nem kerülnek vissza a helyi földekre, hanem szennyvíztisztító telepekre, majd tisztítás után a lerakókba, vagy a víztestekbe kerülnek – idézte a szakembert a dw.com. Ez pedig a talajok kimerülése mellett azért rossz hír, mert a vízbe juttatott tápanyagok felgyorsítják az algavirágzást a tavainkban, veszélyeztetve a halakat és más élőlényeket.

A párizsi mellett számos további előremutató kezdeményezés ismert. Az amerikai Rich Earth Institute közösségi programot működtet, amelyben 2021-ben 180 ember adományozta vizeletét a gazdálkodóknak. Kenyában a fekáliából tüzelőanyagot állítanak elő, amely alternatívát jelent a kivágott fákból készült faszénre. A cég azt állítja, hogy 2018 óta kétezer tonna székletpelletet értékesített. A svéd Sanitation 360 cég pedig a vizelet pelletté alakítására fejlesztett ki eljárást.

Colin McFarlane, az Egyesült Királyságbeli Durham Egyetem városi higiénia professzora azonban azt mondta, hogy világszerte hiányzik a nagy mennyiségű emberi hulladék kezelésére szolgáló infrastruktúra. – Még mindig nem értünk el arra a szintre, hogy az emberi hulladékra erőforrásként tekintsük – mondta a német portálnak, aki szerint minden lehetséges megoldást alkalmazni kell hulladékaink újrahasznosítására és kezelésére.

Az egyik hatalmas visszatartó erő az emberek viszolygása saját hulladékaiktól. A kutatások azt sugallják, hogy kulturális és pszichológiai tényezők is akadályozzák a szélesebb körű újrahasznosítást. Ghánában például a fekofóbia – a szilárd emberi hulladéktól való félelem, különösen annak kezeletlen formájától – mindennapos. Bár egy tanulmány azt sugallta, hogy miután az emberek megértik, hogy a székletalapú trágyát körültekintően kezelik és feldolgozzák, a negatív hozzáállás lényegesen alacsonyabb.

A fekáliából készült műtrágyával kapcsolatos egészségügyi aggályok szintén akadályt jelentenek. A kutatók azt találták, hogy az emberek egészségtelennek tartják azt, kiemelve, hogy a széklet veszélyes kórokozókat tartalmazhat.

Jojo Casanova-Linder, a svájci Kompotoi cég társalapítója szerint alaptalanok a félelmek. A vállalat a szilárd anyagokat magas hőhatásnak teszi ki, amely elpusztítja a baktériumokat, a fekáliából körülbelül 12 hét alatt kiváló komposzt képződik. A folyadékokat koncentrátumokká alakítják, amelyek vízzel hígíthatók. – A kérdés az, hogy meddig engedhetjük meg magunknak, hogy elherdáljuk az erőforrásokat? – tette fel a kérdést a német portálnak.

Borítókép: Ez még egyszerű biogranulátum, de egyre több helyen használnak emberi fekáliából készült trágyát. (Fotó: Shutterstock)