Visszatér Székesfehérvárra az árverésen vásárolt császárkori Vénusz-szobor

2023 júniusában bukkant fel egy bruges-i aukciósház katalógusában egy genti magángyűjteményből származó római kori tárgy. A feltehetően császárkori, pannóniai eredetű, mészkő női fej származási helyeként Székesfehérvárt jelölték meg.

Belényesy Károly, a Szent István Király Múzeum szakmai igazgatója június tizedikén szerzett tudomást a római kori műtárgyról, amelynek a Brüsszelben készült hitelesítő okiratában származási helyként Székesfehérvárt jelölték meg. A tárgy egy finom kidolgozású, női fejet ábrázoló, római kori faragvány volt, amelyet egy genti magángyűjtő ajánlott eladásra.

– Úgy gondoltuk, nem lehet véletlen a székesfehérvári eredetmegjelölés, ezért a műtárgy a felbukkanást követően azonnal érdeklődésünk középpontjába került. A Szent István Király Múzeum római kori műtárgyállományának ellenőrzésével egy időben felvettük a kapcsolatot az aukciós­házzal. Mivel sem a tárgy hitelességét, sem származását nem volt okunk kétségbe vonni, kísérletet tettünk annak aukción kívüli megszerzésére. Ez nem járt sikerrel, mivel a tulajdonosok ragaszkodtak a nyílt árveréshez. A női fejet ábrázoló antik műtárgyat végül a nyílt árverésen sikerült megvásárolni mintegy négyezer euróért. Ezt követően megszerveztük a hazaútját – tájékoztatott Belényesy Károly, aki szerint a térség római kori öröksége rendkívül gazdag, nívós. A több száz korszakbéli régészeti lelőhely közül elég csak a belső-pannóniai Gorsiumot, a szabadbattyáni villaépületet vagy ezzel összefüggésben a Seu­so-kincset említeni.

Az eredetiségvizsgálat tanúsítványa szerint a 305 milliméter magas és 152 milliméter széles műtárgy állapota jó megtartású, a női fej orra későbbi kiegészítés. A múzeum szakmai igazgatója szerint az ókori fej mészkőből készült, az arc idealizált fiatal nőalaké, ami feltehetően istennő-ábrázolásra utal. Vélhetően egy teljes alakos szobor része lehetett.

– A szobortöredékre a kiállítás után tudományos vizsgálatok sora, gondos tisztítás, restaurálás vár, amelynek segítségével feltehetően a készítéssel és származási hellyel kapcsolatban is újabb információk birtokába jutunk, ami feltehetően újabb adatokat szolgáltat a térség római kori történetéről – mondta el Belényesy Károly, aki szerint a tárgy megvásárlásának fontos üzenete is van.

A külföldre került városi vagy régiós kötődésű műtárgyak visszaszerzése ugyanis nem mindennapos esemény. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum a kiállítási tereinek folyamatos megújításával és nem kevésbé a fenntartó támogatásával olyan helyzetbe kerül, hogy alkalma nyílik az igazoltan a Székesfehérvárhoz, valamin Fejér vármegyéhez kötődő, innen elszármazott műtárgyak „hazajuttatására”, legyenek azok akár külföldi, akár hazai gyűjteményekben.

A műtárgy a jelenlegi, restaurálás előtti állapotában 2023. augusztus végéig a rendház látogatóközpontjában tekinthető meg, ezt követően roncsolásmentes kutatási módszer alapján elvégzett analízis, majd ezek eredménye alapján restaurálási folyamat kezdődik. A fej mint Fejér vármegye kiemelkedő jelentőségű kulturális örökségének egyik különleges szépségű műtárgya a székesfehérvári múzeum régészeti gyűjteményébe kerül.

A Seuso-kincs rövid története
A Polgárdiban élt Sümegh József 1976-ban bukkanhatott Kőszárhegyen a Seuso-kincsre. Nem jelentette a leletet, hanem üzletelni kezdett vele. Később katonai szolgálatra vonult be, de leszerelése előtt három nappal – a hivatalos verzió szerint – öngyilkos lett. Az ezüstkészletnek jelenleg tizenöt darabja ismert: tizennégy, 92–98 százalékos tisztaságú ezüstből készült edény, valamint egy rézüst, amelyben azokat elásták. A nemzetközi műkereskedelemben az 1990-es évek legelején bukkant fel a Seuso-kincs – a Sotheby’s aukciósház kínálta eladásra. Az árverés hírére a kincslelet világszerte a nemzetközi érdeklődés fókuszába került. Rövidesen Libanon, Jugoszlávia (később az időközben felbomlott államalakulat igényét Horvátország képviselte jogutódként) és Magyarország is bejelentette tulajdonjogi igényét a felbecsülhetetlen értékű műtárgyakra.

A kincs tulajdonjogáról szóló per tárgyalására 1993 őszén, New Yorkban került sor – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján –, amelyet hosszabb előzetes eljárási szakasz előzött meg. A magyar kutatók ekkor figyeltek fel arra, hogy az 1878-ban, a Kőszárhegy községhez tartozó Szár-hegyen töredékesen előkerült négylábú, összecsukható ezüstállvány (quadripus) és a Seu­so-kincs között szoros összefüggés lehet. Bár a páratlan régészeti leletnek számító ezüstállvány előkerülésének helyén több kutatás is folyt, újabb lelet nem került elő. A magyar állam 2014 márciusában vásárolta meg a kincslelet első felét. A kincs második felének visszaszerzése újabb több éven tartó tárgyalás eredménye. Hazaszállítására 2017 nyarán került sor. A magyar állam a kincs első feléért 15 millió eurót, a második, a díszesebb edényeket tartalmazó, értékesebb feléért 28 millió eurót fizetett.

Borítókép: Vélhetően egy teljes alakos szobor része a fej (Forrás: Fotó: Szent István Király Múzeum)