A külföldre került városi vagy régiós kötődésű műtárgyak visszaszerzése ugyanis nem mindennapos esemény. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum a kiállítási tereinek folyamatos megújításával és nem kevésbé a fenntartó támogatásával olyan helyzetbe kerül, hogy alkalma nyílik az igazoltan a Székesfehérvárhoz, valamin Fejér vármegyéhez kötődő, innen elszármazott műtárgyak „hazajuttatására”, legyenek azok akár külföldi, akár hazai gyűjteményekben.
A műtárgy a jelenlegi, restaurálás előtti állapotában 2023. augusztus végéig a rendház látogatóközpontjában tekinthető meg, ezt követően roncsolásmentes kutatási módszer alapján elvégzett analízis, majd ezek eredménye alapján restaurálási folyamat kezdődik. A fej mint Fejér vármegye kiemelkedő jelentőségű kulturális örökségének egyik különleges szépségű műtárgya a székesfehérvári múzeum régészeti gyűjteményébe kerül.
A Seuso-kincs rövid története
A Polgárdiban élt Sümegh József 1976-ban bukkanhatott Kőszárhegyen a Seuso-kincsre. Nem jelentette a leletet, hanem üzletelni kezdett vele. Később katonai szolgálatra vonult be, de leszerelése előtt három nappal – a hivatalos verzió szerint – öngyilkos lett. Az ezüstkészletnek jelenleg tizenöt darabja ismert: tizennégy, 92–98 százalékos tisztaságú ezüstből készült edény, valamint egy rézüst, amelyben azokat elásták. A nemzetközi műkereskedelemben az 1990-es évek legelején bukkant fel a Seuso-kincs – a Sotheby’s aukciósház kínálta eladásra. Az árverés hírére a kincslelet világszerte a nemzetközi érdeklődés fókuszába került. Rövidesen Libanon, Jugoszlávia (később az időközben felbomlott államalakulat igényét Horvátország képviselte jogutódként) és Magyarország is bejelentette tulajdonjogi igényét a felbecsülhetetlen értékű műtárgyakra.
A kincs tulajdonjogáról szóló per tárgyalására 1993 őszén, New Yorkban került sor – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján –, amelyet hosszabb előzetes eljárási szakasz előzött meg. A magyar kutatók ekkor figyeltek fel arra, hogy az 1878-ban, a Kőszárhegy községhez tartozó Szár-hegyen töredékesen előkerült négylábú, összecsukható ezüstállvány (quadripus) és a Seuso-kincs között szoros összefüggés lehet. Bár a páratlan régészeti leletnek számító ezüstállvány előkerülésének helyén több kutatás is folyt, újabb lelet nem került elő. A magyar állam 2014 márciusában vásárolta meg a kincslelet első felét. A kincs második felének visszaszerzése újabb több éven tartó tárgyalás eredménye. Hazaszállítására 2017 nyarán került sor. A magyar állam a kincs első feléért 15 millió eurót, a második, a díszesebb edényeket tartalmazó, értékesebb feléért 28 millió eurót fizetett.
Borítókép: Vélhetően egy teljes alakos szobor része a fej (Forrás: Fotó: Szent István Király Múzeum)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!