Egy modell szerint huszonkét ember hosszú távon életben maradna a Marson

Egy most közölt tanulmány szerint mindössze huszonkét emberre van szükség egy életképes kolónia létrehozásához a Marson. Ezzel azonban nem mindenki ért egyet, egyes szakértők szerint jóval több emberre lenne szükség a tartós emberi jelenlét megteremtéséhez a vörös bolygón – ahol eddig egyetlen ember sem járt.

1399389946 Fotó: janiecbros

– Huszonkét ember nem elég egy működőképes autonóm kolónia felépítéséhez és fenntartásához a Marson – mondta a Live Science-nek Jean-Marc Salotti. Azért éppen őt kérdezte a tudományos portál, mert a Bordeaux-i Nemzeti Műszaki Egyetem kognitív tudományokkal foglalkozó kutatója matematikai modell segítségével 2020-ban arra jutott – eredménye akkor a Scien­tific Reportsban jelent meg –, hogy 110 ember kell a hatékonyan működő marsi kolóniához.

A francia kutató víziója szerint a közösség oxigénnel töltött épületkomplexumban élne, ahol kialakíthatná a marsi élet fenntartásához szükséges mezőgazdaságot és ipart. Jean-Marc Salotti akkori matematikai modellje két tényezőn alapult: mennyi idő kell a túléléshez nélkülözhetetlen emberi tevékenységek elvégzésére, illetve erre mennyi idejük lehet a telepeseknek. Utóbbi kiszámítása egyszerű: az alvásra, étkezésre, tisztálkodásra és pihenésre szánt időt ki kell vonni a teljes időből. (Emellett arra is figyelt, hogy a gyerekek és az idősek kevésbé produktívak.) Arra jutott, hogy a munkavégzésre a teljes idő 31,25 százaléka jut. Ebből és más tényezők figyelembevételéből jött ki, hogy legalább 110 ember kell egy működőképes marsi kolóniához.

Egy másik, 2018-as cikkben a kutatók kiszámították, hogy egy önfenntartó emberi közösség létrehozásához a legközelebbi csillag – a négy fényév távolságra elhelyezkedő Proxima Centauri – eléréséhez 98 emberre lenne szükség. Az utazást egyirányúra tervezték.

Éppen a három évvel ezelőtti tanulmánya alapján jutott arra a következtetésre Salotti, hogy 22 ember közössége nem életképes – addig biztosan nem, amíg nincs meg a szükséges infrastruktúra, energia- és erőforrások. És bár az új tanulmány ötlete a személyiségtípusok figyelembevételére okos lépés volt, ennek is megvannak a maga korlátai. Egy kis létszámú csoport esetében például már egy kisebb vita vagy konfliktus is katasztrófához vezethet. A francia szakember szerint a tanulmányban használt négy személyiségtípus is túlzottan leegyszerűsített. Úgy véli, a Marson több emberre van szükség.

– Egy hosszú távon életképes marsi kolóniához sokkal nagyobb génállományra lenne szükség – mondta Salotti. Ellenkező esetben a születendő marsi gyermekek közeli rokonságban lennének, ami csökkentené ellenálló képességüket, és megnőne annak az esélye, hogy egy betegség elpusztítja a közösséget.

Holdra törő tervek

Előbb egy rossz sorozat folytatódott, majd megtört. Csaknem fél évszázadnyi kihagyás után próbálkozott Moszkva újból (automata) a Holdra-szállással. A cél a déli pólusvidék volt, a Boguslawsky-krátertől északra, de a leszállás nem sikerült. Az augusztus 11-i startot követően, az 1750 kilogramm induló tömegű Luna–25 szonda augusztus 16-án állt rá a Hold körüli száz kilométer magas pályára. Az utolsó pályamódosítása során a hajtómű egy programozási hiba miatt túl sokáig működött, emiatt az űreszköz a felszínbe csapódott. Két nappal később az indiai Csándráján–3 ellenben simán leszállt a Hold déli pólusvidékén. Ezzel megtört az elmúlt időszak negatív sorozata, hiszen az utóbbi egy-két évben számos próbálkozás a Hold felszínének elérésére kudarcot vallott. Az Űrvilág.hu portál összeállítása szerint a leszállásra tervezett szondák – az izraeli Beresit (Beresheet) 2019 áprilisában, az indiai Csándráján–2 2019 szeptemberében, a japán Hakuto–R M1 idén áprilisban és az előbb említett orosz Luna–25 – elérték ugyan az égitest felszínét, csakhogy nem épségben, hanem nagy sebességgel becsapódva. Ebből az időszakból egyetlen sikeres küldetés volt: a kínai Csang’e–5 2020 decemberében simán landolt, mintát vett a Hold anyagából, majd el is juttatta azt a Földre.

Borítókép: Akár így is kinézhet egy majdani marsbázis (Fotó: Getty Images)