Veszélyes lehet a túlzott online jelenlét

A problémás közösségimédia-használat terápiája segíthet a depresszió leküzdésében. Ennek egyik útja a közösségi médiától való tartózkodás – állapították meg a kutatók. A Journal of Medical Internet Research című folyóiratban közölt publikáció 2004 és 2022 között megjelent huszonhárom tanulmányt elemezve jutott erre a következtetésre.

1949404468 Fotó: Antonio Guillem

A problémás közösségimédia-használat alatt a kutatások a függőséget szokták érteni. – Ez a típusú használat sokkal valószínűbben függ össze a rosszabb mentális egészséggel. Ugyanakkor, ha önmagában a közösségimédia-használat gyakoriságát vizsgálják, ott nem olyan egyértelműek az összefüggések, hiszen aki sokat használja a közösségi médiát, nem feltétlen számít függőnek. Természetesen a közösségimédia-használatnak lehet pozitív és negatív hatása a mentális egészségre, de ha a függőséget vizsgáljuk, ott egyértelműen negatív viselkedésről beszélünk. Az ok-okozati viszonyokat persze nem tudjuk, például hogy a függőség okozza a depressziót vagy a depressziós ember válik közösségimédia-függővé. Bár néhány kutatás ezt is próbálta tisztázni, a hatás irányát tekintve nem egyértelműek az eredmények – tájékoztatott Koronczai Beatrix, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék egyetemi adjunktusa.

A pszichológus a Kék-vonal.hu portálnak arról beszélt, hogy a függő nem tudja kontrollálni az internet- és közösségimédia-használatát. A korábban elhatározotthoz képest tovább van a világhálón, illetve akkor is internetezik, ha előzőleg úgy döntött, hogy nem teszi ezt. Másik jellemző, hogy a túlzott mértékű online jelenlét miatt korábbi kapcsolatait elhanyagolhatja vagy a használat konfliktust okoz (legtöbbször a családon belül). Emellett romolhat a tanulmányi vagy munkateljesítmény, szorongás, depresszió, irritáltság, alvászavar, magányosságérzés léphet fel.

A University College London (UCL) kutatói azt találták, hogy a tanulmányok 70 százaléka szerint szignifikáns javulás volt tapasztalható a depressziósok körében, amikor korlátozták a közösségimédia-használatot. Ruth Plackett az Euronews Nextnek azt mondta, hogy a közösségimédia-használat korlátozása, illetve az arról való lemondás az érintetteket arra ösztönözte, hogy jobban odafigyeljenek a használatukra, és átgondolják, milyen érzéseket vált ki belőlük.

Az ELTE adjunktusa magyar középiskolásokat vizsgálva azt találta, hogy minél több pszichés problémával küzd egy serdülő, annál inkább problémás a közösségimédia-használata is. Az a serdülő, aki szorong, negatív a hangulata, hajlamosabb többet használni a közösségi médiát, hogy elterelje a figyelmét ezekről a rossz érzésekről. A lányok érintettebbek, valószínűleg mert a kommunikációs célú használat a lányokra jellemzőbb. Az is kiderült, hogy a túlvédő szülői viselkedés kismértékben ugyan, de hozzájárul a közösségi média problémás használatához.

Kérdés, hogy a fiatal vajon mennyire észleli a problémát és mennyire hajlamos változtatni a viselkedésén. Legtöbbször a szülők hamarabb látják problémának a serdülő médiahasználatát, és ők azok, akik jelzik. Ugyanakkor gyakori, hogy ez konfliktussal jár szülő és gyerek között, amely csak további fokozott internet- és közösségimédia-használathoz vezethet.

A legutóbbi eredmények azt mutatják, hogy a közösségi média használata és a mentális egészség közötti kapcsolat összetett. Egyes tanulmányok azt találták, hogy a közösségi média elhagyása negatív hatással járhat, például a magány fokozódásával. Mások szerint segít csökkenteni a depresszió érzését. Ruth Plackett szerint további kutatásra van szükség ahhoz, hogy teljesen megértsük, milyen körülmények között és kinek lehet a közösségi média hasznos vagy káros.

A közösségimédia-platformok elérése széles körben elterjedt Európa-szerte. Becslések szerint az Európai Unióban a 16 és 74 év közöttiek 57 százaléka használja a közösségi médiát, míg a 16 és 24 év közötti fiatalok 87 százaléka.

Az Addiktológiai problémák Magyarországon – Helyzetkép a lakossági kutatások tükrében címmel, Paksi Borbála és Demetrovics Zsolt szerkesztésében 2021-ben megjelent tanulmánykötet szerint a hazai 18–64 éves felnőtt lakosság körében a problémás közösségioldal-használat rizikójának előfordulása 6,1 százalék. A férfiak és nők között nem volt szignifikáns különbség.

Borítókép: Szorongás, irritáltság, alvászavar, magányosságérzés (Fotó: Shutterstock)