A problémás közösségimédia-használat alatt a kutatások a függőséget szokták érteni. – Ez a típusú használat sokkal valószínűbben függ össze a rosszabb mentális egészséggel. Ugyanakkor, ha önmagában a közösségimédia-használat gyakoriságát vizsgálják, ott nem olyan egyértelműek az összefüggések, hiszen aki sokat használja a közösségi médiát, nem feltétlen számít függőnek. Természetesen a közösségimédia-használatnak lehet pozitív és negatív hatása a mentális egészségre, de ha a függőséget vizsgáljuk, ott egyértelműen negatív viselkedésről beszélünk. Az ok-okozati viszonyokat persze nem tudjuk, például hogy a függőség okozza a depressziót vagy a depressziós ember válik közösségimédia-függővé. Bár néhány kutatás ezt is próbálta tisztázni, a hatás irányát tekintve nem egyértelműek az eredmények – tájékoztatott Koronczai Beatrix, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék egyetemi adjunktusa.
A pszichológus a Kék-vonal.hu portálnak arról beszélt, hogy a függő nem tudja kontrollálni az internet- és közösségimédia-használatát. A korábban elhatározotthoz képest tovább van a világhálón, illetve akkor is internetezik, ha előzőleg úgy döntött, hogy nem teszi ezt. Másik jellemző, hogy a túlzott mértékű online jelenlét miatt korábbi kapcsolatait elhanyagolhatja vagy a használat konfliktust okoz (legtöbbször a családon belül). Emellett romolhat a tanulmányi vagy munkateljesítmény, szorongás, depresszió, irritáltság, alvászavar, magányosságérzés léphet fel.
A University College London (UCL) kutatói azt találták, hogy a tanulmányok 70 százaléka szerint szignifikáns javulás volt tapasztalható a depressziósok körében, amikor korlátozták a közösségimédia-használatot. Ruth Plackett az Euronews Nextnek azt mondta, hogy a közösségimédia-használat korlátozása, illetve az arról való lemondás az érintetteket arra ösztönözte, hogy jobban odafigyeljenek a használatukra, és átgondolják, milyen érzéseket vált ki belőlük.
