Negatív gondolatok elfojtása is segíthet

Mentális egészségünk szempontjából a negatív gondolatok elfojtása hasznos lehet – üzeni egy tanulmány. Az eredmények ellentmondanak annak az általánosan elterjedt nézetnek, hogy ha nem törődünk a negatív gondolatokkal, azok hátrányosan befolyásolhatják viselkedésünket.

1639121464 Fotó: shutterstock

A Berkeley Egyetem kísérletei szerint minden feldolgozott pozitív információra kilenc negatív jut. Hogy a negatív információk mekkora hányadából lesz tartós negatív gondolat, nem tudni, de sokan küzdünk ilyenekkel. Steven Kotler A lehetetlen művészete című, magyarul 2021-ben megjelent könyvében arról írt, hogy a negatív gondolkodás fokozza a stresszt, ami pedig kiöli az optimizmust és megfojtja a kreativitást. Negatívra hangolt állapotban lemaradunk az újdonságról, márpedig az újdonság a kreativitás alapja. Valamit tehát kezdenünk kell a negatív gondolatokkal.

A negatív gondolatok mentális egészségügyi problémákat okoztak Fotó: Shutterstock

Közismert az a freudi elképzelés, hogy ha elnyomjuk rossz érzéseinket, borongós gondolatainkat, akkor ezek a tudattalanunkban maradnak, és károsan befolyásolják viselkedésünket. – A pszichoterápia lényege, hogy kikotorja ezeket a gondolatokat, hogy az ember megfoszthassa őket hatalmuktól – idézte az Independent.co.uk Michael Andersonnak, a University of Cambridge professzorának szavait.

Amikor 2020 elején berobbant a koronavírus-járvány, sok kutatóhoz hasonlóan Michael Anderson professzor is segíteni akart a pandémia által meggyötört embereken. – A világjárvány miatt szükségét láttuk, hogy segítsünk az embereknek megbirkózni a növekvő szorongással. Az egészségügyi krízis mellett ugyanis mentális egészségügyi problémák rejtett járványát tapasztaltuk, ami egyre rosszabb lett – nyilatkozta a brit lapnak a professzor munkatársa, Zulkayda Mamat, a cambridge-i Trinity College doktorandusza.

Michael Anderson munkatársaival 120 önkéntest arra kondicionált, hogy elfojtsák az őket aggasztó negatív eseményekkel kapcsolatos gondolatokat. A vizsgálat során mindenkit arra kértek, hogy gondoljanak több olyan forgatókönyvre, amely az elkövetkező két évben bekövetkezhet az életükben. Vegyenek sorra húsz félelmetes/aggodalmas helyzetet, illetve húsz pozitív reményt és álmot. A két lehetőségcsoportot számos szempont alapján értékelték: előfordulás valószínűsége, az eseménnyel kapcsolatos szorongás vagy öröm szintje, a rágondolkodás gyakorisága, az aktuális aggodalom mértéke, a hosszú távú hatás és az érzelmi intenzitás. (Az önkéntesek mentális egészségét kérdőívvel mérték fel.)

Ezután minden résztvevőnek 12 elképzelhetetlen és 12 elképzelhető eseményt mutattak, majd arra kérték őket, hogy vagy élénken gondoljanak, vagy fojtsanak el egy adott eseményt. Három nappal, majd három hónappal a kondicionálás után az önkénteseknek értékelniük kellett az egyes eseményeket szorongásszint és érzelmi intenzitás alapján. A tanulmány szerint az önkéntesekre a tudatosan elfojtott negatív események kevésbé hatottak.

– Nagyon világos volt, hogy azok a történések, amelyek elnyomását a résztvevők gyakorolták, kevésbé voltak élénkek, kevésbé voltak érzelmileg szorongást keltők. Összességében a résztvevők mentális egészsége javult – osztotta meg a tapasztalatokat Zulkayda Mamat. Az eredmények szerint a negatív gondolatok elfojtása a poszttraumás stressz-zavarban szenvedők mentális egészségét is javította.

Általánosságban elmondható, hogy azoknak az embereknek a mutatói, akiknek a vizsgálat kezdetén az átlagnál rosszabb volt a mentális állapota, jobban javultak a tréning során, de csak akkor, ha sikeresen elfojtották negatív gondolataikat – az eredményeket a Science Advances folyóiratban tették közzé.

Borítókép: A tudatosan elfojtott negatív gondolatok kevésbé hatnak (Fotó: Shutterstock)