Európa első lakói közül egynek az őrlőfogát találtak meg

A modern ember 80 ezer évvel ezelőtt indult el Afrikából bolygóhódító útjára, ennek a folyamatnak a részletei azonban homályosak. Egy dél-franciaországi barlangból előkerült gyermekfog és kőszerszám arra utal, hogy a Homo sapiens körülbelül 54 ezer évvel ezelőtt már Nyugat-Európában élt. Európa első lakói azonban jóval korábban megjelentek a kontinensen – két izgalmas lelet Spanyolországban került elő.

France, Dordogne, Perigord Noir, Vézère valley, Les Eyzies-de-Tayac-Sireuil, site classified World Heritage by UNESCO, National Museum of Prehistory, reconstruction and skeleton of the adolescent of Lake Turkana ( Nariokotome Boy), this fossil dated around 1.8 million years ago is reported either to the species Homo ergaster or to the species Homo erectus (Photo by DOZIER Marc / hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP) Fotó: Hemis/AFP

Tomás Serrano farmjának környéke hamarosan régészeti lelőhellyé vált, az elkövetkező években számos, 1,5-1,6 millió éve megkövesedett emlős maradványát fedezték fel. Miközben a régészek folytatták az ásatást a régióban, megdöbbentő felfedezést tettek 2002-ben, négy kilométerre Tomás Serrano farmjától, egy szakadék lejtőjében, 14 méterrel a felszín alatt, egy gyermek fogának megkövesedett maradványaira bukkantak. A szakértők később megerősítették, hogy az őrlőfog 1,4 millió éves, így ez a legrégebbi Homo maradvány a kontinensen. Az üledékrétegekből gondosan kiásott fog egykori gazdája akkoriban élt, amikor a Homo erectus éppen megtanulta a tűzgyújtást. Abban a korban távoli őseink zsákmányra vadásztak, miközben próbálták elkerülni, hogy őket vadásszák le.

A régióból származó megkövesedett leletek egyik leglenyűgözőbb adaléka, hogy nemcsak az emberré válás távoli múltjába, hanem Dél-Európa ősi tájába is bepillantást engednek. Körülbelül 1,6 millió évvel ezelőtt tó uralta a régió egyes részeit. Amikor visszahúzódott, mamutok, kardfogú tigrisek és szarvasok éltek ezen az ősi tájon Európa első hominidái mellett.

„A helyszín biológiai sokfélesége csak a mai nagy afrikai parkokhoz fogható. A szinte sivatagszerű mai vidékre nézve nehéz elképzelni, hogy egykor vízilovak és hiénák éltek és pihentek az olaj- és tölgyfák árnyékában” – mondta a BBC-nek Juan Manuel Jiménez Arenas paleoantropológus, az ORCE projekt igazgatója.

Az ásatások a következő években is folytatódtak, a régészek további megdöbbentő leletekre bukkantak: úgy tűnik, hogy az ott élt emberősök rendkívül innovatív technikával készítették kőszerszámaikat. A szakértők ezt a helyszínt „a történelem előtti idők Szilícium-völgyének” nyilvánították. Őskori jelentőségének és figyelemre méltó geológiai gazdagságának köszönhetően a vidéket 2020-ban az UNESCO Globális Geoparkként ismerte el.

A legizgalmasabbak az ott előkerült gömb alakú kőgolyók. A mészkőből kialakított tárgyak elkészítése magas kognitív képességeket, geometriai tudást, valamint a felhasznált alapanyagok fizikai jellemzőinek ismeretét jelzik. A gömbök elkészítéséhez ősünknek meg kellett keresnie a megfelelő alapanyagot (finomszemcsés mészkövet), és lelkiismeretesen meg kellett terveznie minden egyes ütést egy kalapácsszerű tárggyal. A szakértők úgy vélik, az egykori kőfaragónak pontos elképzelései voltak a végtermékről.

Tavaly egy állkapocs-töredékre bukkantak Spanyolország északi részén. A kövület a Sierra de Atapuerca hegység egyik ismert, az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozó régészeti lelőhelyén került elő. A Ng.24.hu arról írt, hogy a maradvány nagyjából 1,4 millió éves lehet. A kontinens egyik legősibb emberi fosszíliáját ugyanitt fedezték fel 2007-ben, az 1,2 millió éves. A 2007-es maradvány a korábban említett Homo antecessortól származhat, a fajt az 1990-es években fedezték fel.

A Neander-völgyiek 400 ezer évvel ezelőtt jelentek meg Európában. A jelenlegi elmélet szerint körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt haltak ki, nem sokkal azután, hogy a Homo sapiens megérkezett Afrikából a kontinensre. A bevezetőben említett franciaországi felfedezés azonban azt sugallja, hogy fajunk jóval korábban érkezett, és a két faj több mint tízezer évig élhetett együtt Európában, mielőtt a Neander-völgyiek kihaltak.

Borítókép: Európa első lakói időben és térben hosszú utat tettek meg (Fotó: Hemis/AFP)