Afrikából indult el a Homo sapiens

Az emberiség eddigi legteljesebb családfája, amelyet több ezer genomból állítottak össze, bemutatja, hogy hol fejlődött ki fajunk és hogyan terjedt el a Földön. A több ezer – mai vagy akár több tízezer éve élt – ember genetikai adatai alapján lényegében őseink genomját rekonstruálták.

BRAZIL-POLITICS-INDIGENOUS-PROTEST Fotó: Europress/AFP/Carl De Souza

Az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT), a Harvard, valamint az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem kutatói által elkészített családfa meglepő és meghökkentő tudományos eredményeket hozott. Az adatok alapján az ember több tízezer évvel korábban érte el Pápua Új-Guineát és Amerikát, mint azt a régészeti eredmények sugallják. A régészeknek azonban mindkét elképzelést meg kell erősíteniük. 

Az emberek végső soron mind rokonságban állnak egymással

– idézte a Newscientist.com Gil McVeant, az Oxfordi Egyetem munkatársát, aki régóta szerette volna bemutatni mindazt, amit az emberiség történelméről megtudhatunk a származástanon (genealógián) keresztül. A munkát segítette, hogy 

a legújabb technikáknak köszönhetően a genetikusok az elmúlt két évtizedben megfejtették az ember teljes örökítő információját, azaz genomját.

A gyenyiszovai ember

Gil McVean és munkatársai 3609 genom alapján dolgoztak, amelyek szinte mindegyike fajunkhoz, a Homo sa­pienshez tartozott, kivéve három neander­völgyi mintát és egyet, amely a gyenyiszovai emberé volt. Utóbbi létezését az Altáj-hegységben fekvő Gyenyiszova-barlangban 2008-ban talált ujjperc alapján állapították meg. Azóta kevés gyenyiszovai fosszíliát találtak a kutatók: egy állkapocscsontot, három zápfogat és egy ujjcsontot. Erről a különös csoportról annyit sikerült kideríteni, hogy nagyjából négyszázezer éve vált ki a nean­dervölgyiből.

A gyenyiszovai ember Ázsiába vándorolt, míg a neandervölgyi ember zömmel Európában maradt. A gyenyiszovaiak és a neandervölgyiek a ma élő ember legközelebbi kihalt rokonai

– erről az MTI írt tavaly novemberben. Mindkét kihalt faj örökítőanyagának egy része megőrződött Szibéria, Kelet- és Délkelet-Ázsia, Ausztrália és Amerika ma élő őslakosai­ban – Afrikában azonban nem.

A vizsgált 3609 egyén genomja 215 emberi populációból származik – a leg­ősibb nagyjából százezer éves lehet. A különböző adatokat különböző technikák felhasználásával, különböző módon elemezték. A csoport az egyénenként változó DNS-darabokra összpontosítva számítógépes algoritmus segítségével azonosította a különböző genetikai mintázatokat, kiemelve, hol fedik egymást és hol különböznek. 

Hat és fél millió változatot határoztak meg, majd próbálták kideríteni, hogy azok hol és mikor keletkeztek. 

Ehhez további 3589 ősi DNS-mintát vettek figyelembe, amelyek nem voltak elég jók ahhoz, hogy bekerüljenek az adatbázisba, de segítették annak meghatározását, hogy a változatok hol és mikor jelentek meg.

Maradványok a távoli múltból

A legkorábbi Homo sapiens-kövületek Afrika északi és keleti részéből származnak, de keveset fedeztek fel, így fajunk korai elterjedési területét nem ismerjük teljes bizonyossággal. A legrégebbi ismert maradványok a marokkói Jebel Irhoudból származnak, és talán 315 ezer évesek. Korban a következő legrégebbi lelet az etiópiai Omo-Kibish­ből származik. Sokáig 197 ezer évesnek hitték, de az idén januárban megjelent tanulmány 233 ezer évesnek határozta meg a korát.

Sok antropológus úgy gondolja, hogy Afrikában több populáció élt, amelyek néha elkülönültek, néha pedig keresztezték egymás útját. Ha ez igaz, akkor az emberiségnek nincs központi kiindulási pontja. 

– Eredményeink minden bizonnyal tökéletesen összeegyeztethetők ezzel – mondja McVean, akinek csoportja a Science folyóiratban publikálta eredményét. Ezzel összhangban áll az a múlt héten közzétett tanulmány, amely hat szubszaharai afrikai ember ősi DNS-ét mutatja be, akik 18 ezer évvel ezelőtt éltek. Három különböző DNS-mintázatot találtak, amelyek egyértelműen Kelet-, Közép- és Dél-Afrikából származtak. Ezek a csoportok körülbelül ötvenezer évvel ezelőtt kezdtek el keveredni, de húszezer évvel ezelőtt ez a folyamat nagyjából leállt.

Korábban érkeztek Amerikába

A Science-ben megjelent tanulmány szerint a Homo sapiens csoportjai különböző időpontokban hagyták el Afrikát, a legjelentősebb vándorlások nagyjából 72 ezer évvel ezelőtt kezdődtek. Csakhogy ennél jóval korábban útnak indultak egyesek. Az eredmények azt sugallják, hogy 140 ezer évvel ezelőtt már éltek emberek Pápua Új-Guineában, majdnem százezer évvel a legkorábbi dokumentált lakosok előtt. Egy másik adatsorból pedig az következik, hogy az ember 56 ezer évvel ezelőtt megjelent Amerikában, miközben sok régész szerint mindössze 18 ezer évvel ezelőtt lépett először ősünk a kontinensre. Az az elképzelés, hogy az amerikai kontinensen az eddig véltnél jóval korábban éltek emberek, meghökkentő, mert ezt megelőzően kiterjedt jégtakaró borította az északi régiókat, akadályozva a migrációt Ázsiából, illetve Európából. Ennek ellenére egy 2021 szeptemberé­ben közölt tanulmány az új-mexikói ­White Sands Nemzeti Park területén emberi lábnyomokat írt le, amelyek arra utalnak, hogy az emberek akár 23 ezer évvel ezelőtt megjelentek Amerikában. Vitatott bizonyítékok alapján az is felmerült, hogy a mexikói Chiquihuite-barlangban 33 ezer évvel ezelőtt már élt ember. De az 56 ezer évvel ezelőtti jelenlét még mindig messze van időben.

A módszer előnye a kutatók szerint, hogy csak nagyon kevés hipotézisre van szükség az adatállománnyal kapcsolatban, ráadásul egyaránt alkalmazható a modern emberekből és az ősemberekből származó mintákra. Sőt, kiterjeszthető szinte valamennyi élőlényre. További előny, hogy bővíthető, az új tudományos eredmények könnyedén beilleszthetők az adatbázisba.

Borítókép: Sok régész szerint mindössze 18 ezer éve lakott a Kolumbusz által 1492-ben felfedezett kontinens (Fotó: Europress/AFP)