Rejtő Jenő A tizennégy karátos autó című műve így kezdődik: „Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makao nevű kártyajátékon nyerte el.” Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus nem kártyajátékon jutott Nobel-díjhoz, hanem több évtizedes kitartó munkával érdemelte ki a világ legfontosabb tudományos elismerését, amit hat kategóriában – fizikai, kémiai, orvosi, irodalmi, béke és közgazdasági – ítélnek oda.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a fizikai és a kémiai, a stockholmi Karolinska Intézet az orvosi Nobel-díjról dönt. A 18 svéd íróból álló Svéd Akadémia az irodalmi, a norvég parlament által kijelölt bizottság a békedíjról határoz. Az előbbi öt Nobel-díjat 1901 óta osztják ki, 1969-tól az arra érdemesek közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapnak, amit szintén a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda.
Alfred Nobel végrendeletében hangsúlyozta, hogy az általa alapított (és róla csak később elnevezett) díj odaítélésében a legfontosabb szempont az emberiség szolgálata. Azt is kiemelte, hogy a díj odaítélésénél ne legyenek tekintettel a jelöltek nemzetiségére. Ma elképzelhetetlen lenne, hogy a Nobel-díj ne legyen nemzetközi. A végrendelet szerint az előző évben történt felfedezéseket kell díjazni, de a gyakorlatban úgy alakult, hogy korábbi, akár több évtizedes felfedezést is figyelembe lehet venni, ha a jelentősége csak később lett nyilvánvalóvá. Hargittai István akadémikus korábban arról írt, hogy a díj tekintélye elsősorban abból származik, hogy hosszú évtizedek során kiállta a tudományos világ szigorú kritikáját. A Nobel-díjat odaítélő szervezeteket szinte a világ tudományos zsűrijének is tekinthetjük.
Karikó Katalin
A Kisújszálláson született Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman az orvosi Nobel-díjat az mRNS-technológia kifejlesztéséért érdemelte ki. Felfedezéseik kulcsfontosságúak voltak a Covid–19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztésében a 2020 elején kezdődött világjárvány idején. Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya. A hatóanyag működésének lényege, hogy a koronavírusban megtalálható fehérjét, majd az arra válaszul képződő ellenanyagot is a beoltott emberek sejtjei készítik el. Ezek az ellenanyagok megvédenek a fertőzés okozta betegségtől, ha később vírus jutna be a szervezetbe. 1901 óta 114 alkalommal osztottak ki orvosi Nobel-díjat. Karikó Katalin mindössze a 13. kutatónő, akit elismertek ezzel a díjjal.