Adorján , Adrián 2024. március 5.
logo

Karikó Katalin az orvosi, Krausz Ferenc a fizikai Nobel-díjat veszi át vasárnap

Ötvös Zoltán
2023.12.07. 15:00
Karikó Katalin az orvosi, Krausz Ferenc a fizikai Nobel-díjat veszi át vasárnap

Egy híján harminc éve, hogy két magyar (származású) Nobel-díjast köszönhetett a világ. Akkor Harsányi János közgazdasági, Oláh György kémiai Nobel-díjat vehetett át Stockholmban. December 10-én, vasárnap ismét két magyar tudós előtt tisztelegnek: Karikó Katalin orvosi, Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjat kap. A díjazottak sűrű napok elé néznek.

Rejtő Jenő A tizennégy karátos autó című műve így kezdődik: „Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makao nevű kártyajátékon nyerte el.” Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus nem kártyajátékon jutott Nobel-díjhoz, hanem több évtizedes kitartó munkával érdemelte ki a világ legfontosabb tudományos elismerését, amit hat kategóriában – fizikai, kémiai, orvosi, irodalmi, béke és közgazdasági – ítélnek oda.

A tavalyi díjátadó a svéd fővárosban Karikó Katalint és Krausz Ferencet most vasárnak köszöntik Fotó: Christine Olsson

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a fizikai és a kémiai, a stockholmi Karolinska Intézet az orvosi Nobel-díjról dönt. A 18 svéd íróból álló Svéd Akadémia az irodalmi, a norvég parlament által kijelölt bizottság a békedíjról határoz. Az előbbi öt Nobel-díjat 1901 óta osztják ki, 1969-tól az arra érdemesek közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapnak, amit szintén a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda.

Alfred Nobel végrendeletében hangsúlyozta, hogy az általa alapított (és róla csak később elnevezett) díj odaítélésében a legfontosabb szempont az emberiség szolgálata. Azt is kiemelte, hogy a díj odaítélésénél ne legyenek tekintettel a jelöltek nemzetiségére. Ma elképzelhetetlen lenne, hogy a Nobel-díj ne legyen nemzetközi. A végrendelet szerint az előző évben történt felfedezéseket kell díjazni, de a gyakorlatban úgy alakult, hogy korábbi, akár több évtizedes felfedezést is figyelembe lehet venni, ha a jelentősége csak később lett nyilvánvalóvá. Hargittai István akadémikus korábban arról írt, hogy a díj tekintélye elsősorban abból származik, hogy hosszú évtizedek során kiállta a tudományos világ szigorú kritikáját. A Nobel-díjat odaítélő szervezeteket szinte a világ tudományos zsűrijének is tekinthetjük.

Karikó Katalin

A Kisújszálláson született Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman az orvosi Nobel-díjat az mRNS-technológia kifejlesztéséért érdemelte ki. Felfedezéseik kulcsfontosságúak voltak a Covid–19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztésében a 2020 elején kezdődött világjárvány idején. Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya. A hatóanyag működésének lényege, hogy a koronavírusban megtalálható fehérjét, majd az arra válaszul képződő ellenanyagot is a beoltott emberek sejtjei készítik el. Ezek az ellenanyagok megvédenek a fertőzés okozta betegségtől, ha később vírus jutna be a szervezetbe. 1901 óta 114 alkalommal osztottak ki orvosi Nobel-díjat. Karikó Katalin mindössze a 13. kutatónő, akit elismertek ezzel a díjjal.

Krausz Ferenc

A 2015 óta a fizikai Nobel-díj esélyeseként emlegetett, Móron született Krausz Ferenc és kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amit az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére használt fel, és ezzel megalapozta az attofizika tudományát. Krausz Ferenc először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. Azóta az általa kidolgozott technikát felhasználták számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában. Krausz Ferenc úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte hasznosítják, például a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is.

Az adott év Nobel-díjasainak nevét október első hetén hozzák nyilvánosságra, a díjakat az alapító, Alfred Nobel halálának napján, december 10-én adják át. A díjazottak feladata nem csupán abból áll, hogy azon a napon átveszik az elismerést. Külön-külön látogatást tesznek a Nobel Alapítványnál, előadásokat tartanak szakmai eredményeikről. Tiszteletükre a szokásoknak megfelelően klasszikuszenei koncertet is adnak. Hagyományos esemény a székaláíró ceremónia. A százéves tradíció szerint a Nobel-díjasok soraival ellátott székek a Nobel-múzeum kávézójába kerülnek.

A díjátadó ünnepség után tartják a Nobel-bankettet a stockholmi városházán, másnap pedig a királyi palotába hivatalosak a díjazottak egy fogadásra. Akit az a megtiszteltetés ér, hogy részt vehet Stockholmban a Nobel-díj átadásának ünnepélyén és az azt követő díszvacsorán, annak a diplomáciai protokoll számos elemét ismernie kell.

A díszvacsorán a férfiak frakkban, a hölgyek estélyi ruhában jelennek meg. Érdekesség, hogy a ruhatárban a férfiaknak frakkot, a nőknek estélyi ruhákat készítettek be ruhacsere céljából, ha felszolgálás közben véletlenül étel kerülne a ruhájukra. A díszvacsorára 1360 vendég hivatalos, az ültetési rend ugyancsak szigorú szempontok szerint történik. 

 

Magyar díjazottak


Lénárd Fülöp (1862–1947): 1905-ben kapott fizikai Nobel-díjat a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért.

Bárány Róbert (1876–1936): 1914-ben kapott orvosi Nobel-díjat a füllel és az egyensúly-érzékeléssel kapcsolatos felfedezéséért.

Zsigmondy Richárd (1865–1929): 1925-ben vehette át a kémiai Nobel-díjat a kolloidoldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért.

Szent-Györgyi Albert (1893–1986): 1937-ben kapott orvosi Nobel-díjat a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért.

Hevesy György (1885–1966): 1943-ban érdemelte ki a kémiai Nobel-díjat az izotópok indikátorként való alkalmazásáért.

Békésy György (1899–1972): 1961-ban kapott orvosi Nobel-díjat a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért.

Wigner Jenő Pál (1902–1995): 1963-ban érdemelte ki a fizikai Nobel-díjat az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.

Gábor Dénes (1900–1979): 1971-ban kapott fizikai Nobel-díjat a holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért.

Oláh György (1927–2017): 1994-ben kémiai Nobel-díjat vehetett át a karbokation kémiához való hozzájárulásáért.

Harsányi János (1920–2000): 1994-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés terén végzett úttörő munkásságért.

Kertész Imre (1929–2016): 2002-ben kapott irodalmi Nobel-díjat önéletrajzi ihletésű, a holo­kausztról és az önkényuralomról szóló műveiért. Ő az első magyar író, aki átvehette ezt az elismerést.

Karikó Katalin (1955–): 2023-ban az orvosi Nobel-díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid–19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.

Krausz Ferenc (1962–) 2023-ban fizikai Nobel-díjat vehet át az attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért.

 

Magyar kötődésű díjazottak


Carleton Daniel Gajdusek (1923–2008): 1976-ban kapott orvosi Nobel-díjat a kuru néven ismert betegség okainak megértéséért. Édesanyja debreceni lány volt, az apja szlovák. Az amerikai virulógusként ismert Gajduseket pedofília vádjával egy év börtönre ítélték.

Polányi János Károly (1929–): 1986-ban kapott kémiai Nobel-díjat az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért. Szülei magyarok voltak, de ő Berlinben született, és nem tartja magát magyarnak.

Elie Wiesel (1928–2016): 1986-ban az „emberiség hírvivőjeként” kapott Nobel-békedíjat. Máramarosszigeten született, kitűnően beszélt magyarul. Megjárta az auschwitzi, a monowitzi és a buchenwaldi koncentrá­ciós tábort. Amerikai íróként tekint rá a nagyvilág.

Herskó Ferenc (1937–): 2004-ben kapott kémiai Nobel-díjat az ubikvitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért. A Karcagon született biokémikus családja 1950-ben vándorolt ki Izraelbe. 

Érdekességek  

Jon Fosse, az irodalmi Nobel-díj nyertese november közepén lemondta a december 10-i díjátadó ünnepségre tervezett sajtótájékoztatót. Pontosabban minden olyan programot lemondott, amely nem kötelező az irodalmi Nobel-díjasoknak. Jon Fossénak egyedül saját Nobel-előadását kell megtartania december 7-én. Minden egyéb programjáról maga dönthet. A 64 éves író nagyra értékeli az elismerést, de már nagyon várja, hogy maga mögött tudja a díjátadó gálát. Azzal mentegette magát, hogy voltak olyan irodalmi Nobel-díjasok, akik nem is vettek részt az ünnepségen. Ezt tette 2016-ban Bob Dylan amerikai zenész, aki elfoglaltságára hivatkozva nem jelent meg a ceremónián, fél évvel később vette át az elismerést.
Mégsem vehetnek részt az idei stockholmi Nobel-díj-átadási ünnepségen Oroszország, Fehéroroszország és Irán küldöttei. A Nobel Alapítvány azután bírálta felül a korábbi meghívásokat, miután döntését számos nemzetközi és főleg svéd kritika érte – írta a BBC. Oroszország és Fehéroroszország diplomáciai küldöttei már tavaly sem lehettek jelen az orosz–ukrán háború miatt, míg Iránt az országban uralkodó emberi jogi helyzet miatt zárták ki.
Ott lesz ellenben egy másik szegedi. A Magyar Innovációs Szövetség mint a Stockholm International Youth Science Seminar magyarországi képviselője 2001 óta minden évben delegálhat egy fiatal magyar kutatót a Nobel-díj-átadási ünnepségre és az azt megelőző egyhetes stockholmi tudományos fórumra. Az idei magyar résztvevő Viczián Dániel, a 32. Országos tudományos és innovációs olimpia III. díjasa. A szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium idén végzett diákja a Szegedi Tudományegyetem elsőéves hallgatója. Ő az, aki inspiráló beszélgetéseket folytathat Nobel-díjasokkal és a kortársaival.

Borítókép: Karikó Katalin és Krausz Ferenc a tiszteletükre rendezett díszvacsorán Novák Katalin köztársasági elnökkel (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.