Misztikus napra ébredtünk, és ezt már az ősi kelták is nagyon jól tudták

Számos szokás és hiedelem kötődik hozzá.

2204113451 Fotó: Ironika

Március 20-án van a tavaszi napéjegyenlőség, ami azért érdekes, mert ezen a napon az éjszakák és nappalok egyforma hosszúságúak. A dátumnak az ősi germán és pogány kelta kultúrában különös figyelmet szenteltek, ráadásul számos szokás és hiedelem kötődik hozzá – írja az Astronet.

Az ősi germán és pogány kelta kultúrában ez a nap Ostara, a termékenység istennőjét köszöntötték, akinek egyébként szent állata a nyúl volt, amely a húsvét fő szimbólumává vált. 

Az ünnepen a kelták tarka virágokkal díszítették a környezetüket, saját magukat is színpompás kiegészítőkkel ékesítették. Virágokat ültettek és tojásokat festettek, magokat vetettek és gondozták a földet, hogy az a kellő mennyiségű terméssel lássa el őket.

Az ünnep központjában főleg a termékenységvarázslatok álltak, a fiatal lányok a fogamzókészségük növelésére sok tojást és zöldséget, gyümölcsöt ettek. A festett tojásokat elrejtették a szabadban, és minél többet sikerült megtalálniuk, annál bőségesebb, termékenyebb esztendőt reméltek.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)