időjárás 18°C Aurél 2022. október 5.
logo

Pacal a négyzeten az Amádé panzióban Madéfalván

BORBÉLY ZSOLT ATTILA
2022.08.18. 11:13 2022.08.18. 15:10
Pacal a négyzeten az Amádé panzióban Madéfalván

A Ceausescu-korszak oktatáspolitikája az asszimilációs törekvések fő eszközei közé tartozott, így az illetékesek gondosan kigyomláltak minden olyan XX. századi erdélyi irodalmi művet a tankönyvekből, mely táptalaja lehetett volna a magyar nemzeti büszkeségnek. 

Azt talán nem is kell külön említenem, hogy az Erdély hovatartozásával, Trianon igazságtalanságával kapcsolatos alkotások, például Reményik Sándor szívbe markoló irredenta versei nemhogy a tankönyvekbe, de antológiákba se kerülhettek be. Wass Albertről akkor még nem hallottunk, Kós Károly Kiáltó szava, Dsida Psalmus Hungaricusa indexen volt. 

A legnagyobb hallgatás Nyirő Józsefet övezte, mindenki tudta, akit érdekelt téma, hogy be van tiltva, köteteit kéz alatt lehetett megvenni egy-egy nagyobb privát könyvtárat eladásra bocsátó örököstől, vagy ócskapiacokon mazsolázhattuk ki őket megannyi érdektelen kiadvány közül, ha évekig keresgéltünk. E köteteket a két világháború között elég nagy számban jelentették meg ahhoz, hogy akinek volt kellő kitartása és szerencséje, összegyűjthesse a jeles székely író legtöbb művét. Jómagam is így jutottam hozzá a Nyirő-életmű nagyobb részéhez. 

Elsőként a Madéfalvi veszedelem című regényt sikerült megvennem, amit, akárcsak a többi kötetet, rögvest elolvastam. Így adódott, hogy hamarabb olvastam a legutóbbi népszámlálás szerint csaknem 2800 lelket számláló, elsöprő többségében ma is magyar, Csíkszeredától tíz kilométerre fekvő mártírtelepülésről, minthogy eljutottam volna oda. 

A székely vértanúk 1905-ben felavatott turul madaras emlékművénél a kétezres évek első évtizedében tisztelegtem először, Csíkszereda fele tartva. Jó érzés látni, hogy ezeken a jelentősebb útmenti nemzeti emlékhelyeken, Tamás Áron síremlékénél, Farkaslakán vagy a Nyerges-tetőn mindig van friss virág és piros-fehér-zöld szalaggal átkötött koszorú.

Fotó: A szerző felvétele

Legutóbb az idei tusnádi tábor alkalmával ruccantunk ki Madéfalvára ebédelni, mert a kézműves eszközökkel dolgozó, egyébként szakmabeli sörfőzőtől, Szabó Istvántól megtudtam, hogy az itt működő Amádé étteremben tartják az általa jegyzett Kázmér sört. Márpedig ahol itallapra vesznek egy olyan sört, mely nem olcsó, nehéz beszerezni, rendkívül kevés készül belőle (akkoriban ötven palack hetente, napjainkban még kevesebb) és lejárati ideje igen rövid, ott az igényességi szint nem mindennapi. 

Letettük hát az említett emlékmű mögött elhelyezkedő panzió-étterem tágas parkolójában a gépkocsit, fejet hajtottunk az 1764. január 7-i mészárlás több száz áldozatának emlékére Köllő Miklós által készített műalkotás előtt, majd bementünk az étterembe. 

Egy vargabetűt megérdemel, annak említése, hogy Köllő Miklós alkotása volt többek között az 1899-ben leleplezett marosvásárhelyi Kossuth-szobor is, Erdély első egész alakos Kossuth-szobra, amit a 1919 márciusában a bevonuló románok ugyanúgy ledöntöttek, mint a Bem- és a Rákóczi-szobrot, továbbá megannyi más erdélyi műalkotást. A történetnek azonban ezesetben nincs vége, a Sánta Csaba szovátai szobrászművész által újraalkotott Kossuth-szobor ezidőtájt Köllő Miklós szülőfalujának, Gyergyócsomafalvának a főterén magasodik a magyar élni akarás szimbólumaként. 

Az Amádé panzió és étterem elnevezése a falu eredeti nevére utal, ugyanis a települést 1333-ban Amádéfalvaként említik először. 

Az épület kívül-belül takaros, a terasz és a veranda igényes, a kilátás gyönyörű. A beltérben fehér abrosszal fedett asztalok közepén tokaji palackokba illesztett fehér gyertya, mellettük nemzeti színeinkkel játszó festett népi motívumokkal díszített faragott székek. A háttérben megfelelően alacsony hangerővel magyar örökzöldek szólnak Zorántól Nagy Feróig.

Megnyerő, hogy nem napraforgóolaj, hanem korrekt minőségű extra szűz olívaspray, bors- és sódaráló van az asztalokon, ami Székelyföldön nagyon ritka, igaz, hogy még a fővárosban sem általános, az átlag feletti helyeken sem. 

Az italfront erősnek mondható, tartanak szép számú helyi és anyaországi pálinkát, Csíki söröket – a Kázmér épp kifogyott –, mintegy húszféle minőségi, többségében anyaországi bort, a reduktív alföldi fehérektől a tartalmasabb egri, tokaji, badacsonyi borokig. A borlapon megtaláljuk például a Tokaj Nobilis pincészet furmintját, Lőrincz György áldás bikavérét vagy a Pannonhalmi tricollis cuvée-t is.

A konyha biztosra megy, bevett magyar fogásokra alapoz a babgulyástól a marhapörköltön, borzaskán, sertésoldalason át a cigánypecsenyéig. Két, minden bizonnyal kihagyhatatlannak gondolt csorbaleves erejéig a román konyha is képviselteti magát.

 Desszert nem szerepel az étlapon, ha van, akkor a napi ajánlatban kínálnak, de mint megtudtuk, aznap egy nagyobb eseményre készültek, s így nem volt desszert. Vélhetően a közeli rendezvénnyel függött össze, hogy az egyébként kedves, udvarias felszolgálónk időnként hosszabb időre eltűnt. 

A pacalleves ízletes, harmonikus volt, nem bántuk volna, ha több benne a pacal. Nem okozott csalódást a friss, ízletes pisztráng sem, ami mellé megfelelően megsütött mirelit krumplit adtak. Ritka, hogy pacal után pacalt együnk, de mivel a csülkös pacalpörkölt Székelyföldön ritka, mint a fehér holló, emellett a fogás mellett döntöttünk. Az étel nem volt élvezhetetlen, de a pacal helyett a füstölt csülök dominált benne és nem volt pörkölt jellege. Az igazság az, hogy csalódást okozott. 

Ez azonban nem vette el a kedvünket e helytől, szívesen visszatérnénk ide, akár elmélyedt időközben a séf a pörköltfőzés rejtelmeiben, akár nem. 

 

Amádé panzió étterme

Madéfalva, 42-es szám

Telefonszám: +40-266/379-263

Honlap: https://amade.ro/

E-mail-cím: [email protected]

 

Borítókép: Amádé panzió étterme (Fotó: a szerző felvétele)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.