Mohu és DRS
A fenti mozaik- és betűszót nem egy Forma–1-es közvetítésből vettük. Az európai uniós környezetvédelmi rendelkezéseknek megfelelően Magyarországon jövő évtől bevezetik a kötelező visszaváltási rendszert (DRS – Deposit Return Scheme), amely szerint visszaválthatóvá válnak a fém, üveg és műanyag italcsomagok. Méret szerint ez a 0,1 és 3 liter közötti kiszerelésre vonatkozik. Nem tartozik bele a reggeli órákban gyorsan fogyó 5 cl űrméretű „tüske”, avagy népi nevén „csavaros kifli”, alias „kőműves-actimel”. Érinti azonban a tejtermékeken kívül az összes italos üveget, műanyag palackot és aludobozt. A rendszert a Mol tulajdonában álló Mol Hulladékfeldolgozó Zrt. (Mohu) fogja üzemeltetni. Az összes 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egységnek kötelező lesz létesíteni egy visszaváltó automatát, ahová az új matricával ellátott egyutas csomagolást vihetjük 50 forintos betétdíjért vissza. Mint minden új rendszer, ez is elsőre bonyolult, a vevőknek és az iparági szereplőknek sok kihívással és kérdéssel kell szembenézniük. Megpróbáltam összegyűjteni, milyen problémákkal kell megküzdenie a sörösöknek, legyen az nagy sörgyár, kisüzem vagy a fogyasztó.
Ne tapossa laposra!
Szabó Ibolya, a Dreher vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója kérdésemre elmondta, hogy kritikusan fontosnak tartják az új rendszer sikerességéhez a fogyasztói kommunikációt, amelyet a Mohu tervez és koordinál. A tervezési folyamatban jelenleg is párbeszéd és egyeztetés zajlik a Mohu, a gyártók és kereskedők között. Valamennyi fél számára fontos, hogy a fogyasztó/vásárló minden szükséges információt időben megkapjon, hiszen számos új kihívás jelenik meg.
Eddig a „nyomd össze, taposd laposra” üzenetet sulykolták, 2024. január 1-jétől viszont csak az ép csomagolóeszközöket tudja visszavenni az automata, így tudja egyértelműen azonosítani az automata és a leolvasó.
A fogyasztók kényelmessé váltak az elmúlt évtizedekben, idő kell majd nekik, míg megszokják az új folyamatot. Ez az elején kényelmetlen lehet a számukra, de a nemzetközi tapasztalatok alapján ezt várhatóan hamar meg fogják szokni és egy idő után már közvetlenül érzik saját hozzájárulásokat a környezetvédelemhez.
Vásárláskor a visszaváltási díj váratlanul magasnak tűnhet, így ennek hatása negatív lehet a fogyasztókra nézve. Ugyanakkor a visszaváltáskor járó 50 forintos betétdíj egyértelművé fogja tenni a fogyasztó számára, hogy megéri a gyűjtéssel és visszavitellel foglalkoznia.
A sörfogyasztás jelentős része a 400 négyzetméternél kisebb üzletekben történik, míg az automaták az ennél nagyobb üzletekben kötelezőek. Kérdés, hogy mit jelenthet ez a kis üzletek forgalmára nézve. A koncessziós szerződésben az automatás visszaváltó pontok mellett a kézi gyűjtőhelyek működtetését is vállalta a Mohu, tehát kisebb üzletek is bekapcsolódnak ilyen módon a rendszerbe. Továbbá, ha egy ilyen üzlet elhelyezkedése, forgalma igazolja, gépet is kaphatnak a kényelmes elérhetőség biztosítása érdekében. Minden 1000 főnél népesebb településen lesz manuális és/vagy automatás visszaváltási pont.
Az átmeneti idő nehézkesebb lehet a fogyasztó számára, mert azonos kategóriájú termékek eltérő visszaváltási móddal kerülnek forgalomba.
(2024. június 30-ig forgalomba kerülhet a régi szisztéma szerinti csomagolás is. Egyéves szavatossági idővel számolva még akár 2025-ben is találkozhatunk DRS-rendszer előtti csomagolással, amin nincs jelölés és nem jár érte az 50 forint, illetve a régi rendszerű automatákban lehet csak visszaváltani – a szerk.) Az is kérdéses, hogy a visszaváltó gépek mennyire lesznek megbízhatóak és azok környezete mennyire lesz fogyasztóbarát.
