„Üvegek hátán üvegek” – A kötelező visszaváltási rendszer

A 80-as években a gyermekkorunk egyik fontos zsebpénzbevétele a visszaváltott üvegekből származott. Az üvegvisszaváltó fogalom volt akkoriban. Ma jó esetben a szelektív gyűjtőszigetek konténereibe, rosszabb esetben a kommunális hulladékba, köztéri szemetesekbe hajítjuk az üres dobozokat-palackokat. A legrosszabb esetben ezek a csomagolóanyagok erdőn-mezőn, a természetben végzik. 2024. január 1-jétől a nemtörődöm lustaság már sok pénzünkbe kerülhet. Küszöbön az új visszaváltási rendszer.

Fotó: Vásárhelyi István - Beer Gastronomy

Kis főzdék, sörszaküzletek – sok új teher

Az idei OMÉK keretében a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete (KSE) egy kerekasztal-beszélgetést szervezett a tagfőzdéknek, melyen a Mohu képviselője válaszolt a kérdésekre. A hallottak alapján rengeteg olyan kérdés és probléma vetődött föl, ami komoly nehézséget jelenthet egy kisebb sörfőzdének.

Fotó: Szabó Gábor/KSE

A rendszerhez csatlakozó cégeknek csatlakozási díjat kell fizetniük, ami újabb terhet jelent. A DRS-rendszerbe előzetesen csak azok a termékcsomagolások kerülnek be, melyeket 2023. november 15-ig regisztráltak. Mivel a kis főzdéknek az állandó portfóliója mellett rengeteg időszakos terméke is van, ezek a novemberi határidő után csak 45 napos regisztrációs idővel kerülhetnek be a rendszerbe. A kis főzdéknél a címketervek sokszor csak a termék forgalomba kerülése előtt lesznek készen, hiszen az alkoholtartalom csak a laborvizsgálat után lesz végleges. Ez a határidő a friss vagy szezonális termékeknél (NE IPA, Oktoberfestbier stb.) sem elfogadható, mert a hosszú átfutási idővel maga az aktualitás vagy a termék frissessége veszik el. Egy olyan főzdének, mint pl. a Mad Scientist, Horizont, akik hetente-havonta több új sörrel jelentkeznek a piacon, ez óriási pluszmunkát és költséget jelenthet. Érdemes volna egyfajta uniformizálás, egységesítés a regisztrációban csomagolástípus szerint, mint például Németországban. Erre egyelőre nincs szabályozás és kidolgozott protokoll.

Még komolyabb problémát jelenthet ez a sörszaküzletek számára. 

Vannak olyan speciális, drága sörök, melyből csak pár száz tétel érkezik az országba. Ezeknél is el kell végezni a regisztrációs eljárást, különben nem kerülhet forgalomba a termék.

Faramuci helyzetet jelenthet az is, ha a főzde PET-palackba is kiszerel sört. Ha helyben csapolt sör kerül PET-palackba (pl. Rózsa presszó – Szent András Sörfőzde), akkor a korábbi rendszerű csomagolási díjat kell a termék után megfizetni, amennyiben előre csomagolt az áru, az új DRS-rendszer szerint kell eljárni.

Számlázáskor technikailag – némileg hasonlóan az elviteles és helyben fogyasztott étel áfatartalmának különbségéhez – a régi és új csomagolású termékeket duplex módon kell nyilvántartani, hisz az egyiknél nincs, a másiknál van DRS-betétdíj.

Újabb szervezést igényel a kisüzemek részéről, hogy a Horeca-szektorba szállított egyutas termékeiknek az elszállítását és a számlázását is megoldják.

Környezetbarát fogyasztók előnyben

A beszélgetésen jelen volt Simon Gergely, a Greenpeace képviselője is, aki elmondta, hogy a rendszer szerint a gyártóknak rövid távon az egyutas csomagolás előnyösebb, ami jobban szennyezi a környezetet, de hosszabb távon remélik, hogy ez változni fog. Felvetette, hogy Magyarországon nincs aludobozgyártó üzem, ezért sokat kell utaztatni a csomagolóanyagot, illetve a kisüzemek matricázott dobozairól le kell égetni a címkét, ami egyaránt környezetterhelő.

Nekünk, vevőknek hosszú idő lesz, amíg hozzászokunk az új rendszerhez. Főleg az átmeneti időszak alatt okozhat sok bosszúságot, hogy kétféle rendszerben, akár két automatához kell visszavinni az üres üvegeket, dobozokat. Vigyázni kell, nehogy horpadt dobozt vigyünk vissza, mert azt nem veszi be az automata.

Az esetleges sok kényelmetlenség mellett az új rendszer hosszabb távon környezettudatosabb fogyasztókat nevelhet. Olyan országokban, ahol már működik a rendszer, több pozitív tapasztalat van. Dániában például a köztéri kukáknál külön tárolót helyeztek ki a betétdíjas termékeknek, így, ha valaki otthagyja azt, más rászoruló ember visszaviheti az automatába. A nemzetközi tapasztalatok átvétele és az idővel kiforrottabbá váló rendszer elősegítheti, hogy az eredeti cél, a környezetterhelés csökkentése megvalósuljon. Ehhez azonban elsődlegesen fontos a jó fogyasztói kommunikáció, a rendszerben „élő” vállalkozások és a Mohu, valamint a jogalkotó állami szervek közötti folyamatos párbeszéd.

Borítókép: sörösdobozok (Fotó: Vásárhelyi István – Beer Gastronomy)