Február elején látott napvilágot a hír, miszerint a birkózás 2020 után kikerülhet a nyári olimpia programjából. Pontosabban azon törzssportok sorából esett ki ekkor, amelyek biztosan a programban maradnak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának erről szóló határozata februárban nemzetközi felháborodást váltott ki. Jacques Rogge, a NOB elnöke elmondta, számítottak a heves reakciókra. A nem hivatalos döntés komoly hatást gyakorolt a magyar éremreményekre is, arról nem is beszélve, hogy kötött- és szabadfogásban eddig egy híján húsz aranyérmet gyűjtöttek versenyzőink az olimpiákon, így túlzás nélkül kijelenthető: igazi csapást jelentett volna, ha végleges határozattá válik a döntés.
Fallabda: 2005-ben és 2009-ben sikertelenül próbálkozott a műsorba kerüléssel, most azonban egyelőre megmaradt az esélye erre. A sportág nemzetközi szövetsége 1967-ben alakult meg, ma öt kontinens 185 országa a tagja, és mind az öt földrész adott már világbajnokot. A fallabdázók férfi- és női tornát szeretnének az olimpián, mindkettőben 32 versenyzővel, és a küzdelem öt napig tartana. A mérkőzések lebonyolításához két, üveggel körülhatárolt pályára lenne szükség, a helyes bírói döntések meghozatalához videós visszajátszást, a nézőknek pedig óriáskivetítős közvetítést ajánl.
Baseball, softball: a férfiak által játszott baseball 1992-ben, a nők által űzött softball pedig 1996-ban szerepelt először az olimpiai programban. A NOB 2005-ös döntése nyomán aztán mindkét sportág lekerült a 2012-es műsorról, majd 2009-ben külön-külön ismét pályáztak, de veszítettek a golffal és a rögbivel szemben. A programban legutóbb a 2008-as, pekingi játékokon szereplő, azóta már nemzetközi szövetségi szinten is egyesült sportágak ezúttal közösen próbálkoznak a visszakerüléssel. A mostani pályázat két nyolccsapatos, hatnapos tornát tartalmaz. A többi jelentkezőhöz képest a baseball és a softball jelentősen növelné az olimpián részt vevők létszámát, mivel összesen 296 sportoló utazna el a játékokra. (MTI)
Azonban még nincs veszve a sportág ügye, ugyanis másik hét sporttal – a vusuval (egy küzdősporttal), a sportmászással, a görkorcsolyával, a fallabdával, a karatéval és a wakeboarddal, valamint az ezúttal közösen jelentkező baseballal és softballal – együtt „várólistára” került. A végrehajtó bizottság május 29-ei ülésén, Szentpéterváron e nyolc sportból a fallabdát, a közösen pályázó baseballt és softballt, valamint a birkózást tartja alkalmasnak a 2020-as olimpiai részvételre. A végső szót a közgyűlés mondja ki szeptemberben Buenos Airesben.
Szabó Bence, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára február közepén azt mondta, nehéz lesz elérni, hogy a birkózás 2020-ban is olimpiai sportág legyen, mindezt azzal indokolta, hogy a rivális baseball és a karate mögött nagy lobbierő áll.
A februári határozat azt mutatta, a birkózás vesztett a népszerűségéből és a befolyásából, általános vélemény szerint ahhoz azonban még kellően erős maradt, hogy az említett nyolc sport közül az első legyen. Londonban például 19 nemzet sportolói szereztek érmet a 18 (7-7 szabad- és kötöttfogás, 4 női) birkózó versenyszámban. E 19 nemzetnek aligha áll érdekében, hogy a birkózás lekerüljön a műsorról.
A testület minderről egy hivatalos szempontrendszer alapján dönt, melybe beletartozik a sportágak versenyeinek látogatottsága, globális lefedettsége, a fiatalok körében mért népszerűsége, a televíziós nézettség és a doppingellenes rendszer.
Az ötkarikás műsorban lévő sportágak nemzetközi szövetségei nagyvonalú juttatásban részesülnek a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól, a NOB 375 millió dollárt osztott szét közöttük a londoni játékokra való felkészüléshez. Ez az összeg a jövőben várhatóan 475 millióra emelkedik. A NOB a támogatás összegétől függően négy osztályba sorolja a sportágakat, a legmagasabb kategóriában 35,77 milliót ad, a legalacsonyabb csoportban pedig 11,19 milliót.
Gáspár Tamás, a Magyar Birkózó Szövetség főtitkára örömmel fogadta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának szerdai döntését. A sportvezető az MTI-nek nyilatkozva megnyugtatónak nevezte, hogy a birkózás versenyben maradt a NOB szeptemberi közgyűléséig. „Én mindig is optimistán álltam a kialakult helyzethez, s azt gondolom, a NOB-közgyűlésen komolyabb lesz a támogatottságunk, mint a végrehajtó bizottságban volt” – fogalmazott Gáspár Tamás. Hozzátette, az utóbbi időben Magyarországon azt tapasztalta, senki sem tudja elképzelni, hogy a birkózás lekerüljön az olimpia műsoráról. „Azt hiszem, ez az egész világon így van, ezért bízom abban, hogy szeptemberben a közgyűlés számunkra kedvező döntést hoz” – mondta a főtitkár.
Nenad Lalovic, a nemzetközi szövetség (FILA) másfél hete megválasztott szerb elnöke a végrehajtó bizottság szentpétervári ülése után úgy nyilatkozott, ezzel a részsikerrel a sportág vezetése még nem teljesítette a küldetését. „Nagyon boldog vagyok, ugyanakkor azt kell mondanom, hogy addig kell tovább küzdenünk, amíg a szeptemberi közgyűlésen nem győzünk” – fogalmazott.
A magyar fallabdázó reménykedik
Krajcsák Márk, tízszeres magyar fallabdabajnok szerint a baseballal és a softballal, valamint a birkózással szemben sportága kerül majd be a 2020-as olimpia programjába. „Mivel a baseball nem olyan régen került ki az olimpiai programból, úgy gondolom, hogy minden bizonnyal a fallabda és a birkózás között fog eldőlni a dolog” – nyilatkozta az MTI-nek. „Nagyon szoros versenyt várok, hiszen a fallabda az elmúlt tizenhat évben többször is közel állt ahhoz, hogy bekerüljön az ötkarikás műsorba. Ugyanakkor úgy tudom, hogy a birkózás mellett nagyon erős a lobbi, és a vezetők a közelmúltbeli szabálymódosításokkal is próbálták segíteni a sportágukat. Mégis optimista vagyok, úgy érzem, hogy a fallabda lesz majd a befutó” – jelentette ki a 2010-ben Európa-bajnoki negyedik és világbajnoki 17. Krajcsák, aki pályafutása legjobbjaként 37. volt a világranglistán.
A nem olimpiai sportágak kiemelt versenyén, azaz a Világjátékokon 2009-ben kilencedik sportoló elmondta még, hogy nagy álma válna valóra azzal, ha a magyar színeket képviselhetné az ötkarikás játékokon. „A 2020-as olimpia idején 36 éves leszek. Igazság szerint a mezőny legöregebbjei ennyi idősek. Ugyanakkor ha a fallabda bekerülne a programba, az talán nekem is lökést adna, s ha lenne rá esélyem, mindenképpen elindulnék.”
Február elején látott napvilágot a hír, miszerint a birkózás 2020 után kikerülhet a nyári olimpia programjából. Pontosabban azon úgynevezett törzssportok sorából esett ki ekkor, amelyek biztosan a programban maradnak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottságának erről szóló határozata februárban nemzetközi felháborodást váltott ki. Jacques Rogge, a NOB elnöke elmondta, számítottak a heves reakciókra. A nem hivatalos döntés komoly hatást gyakorolt a magyar éremreményekre is, arról nem is beszélve, hogy kötött- és szabadfogásban eddig egy híján húsz aranyérmet gyűjtöttek versenyzőink az olimpiákon, így túlzás nélkül kijelenthető: igazi csapást jelentett volna, ha végleges határozattá válik a döntés.
Azonban ekkor még nem volt veszve a sportág ügye, ugyanis másik hét sporttal – a vusuval (egy küzdősporttal), a sportmászással, a görkorcsolyával, a fallabdával, a karatéval és a wakeboarddal, valamint az ezúttal közösen jelentkező baseballal és softballal – együtt „várólistára” került. A NOB végrehajtó bizottsága májusban Szentpéterváron e nyolc sportból javasolta a ...... programba. A végső szót azonban a közgyűlés mondja ki szeptemberben Buenos Airesben.
Szabó Bence, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára február közepén azt mondta, nehéz lesz elérni, hogy a birkózás 2020-ban is olimpiai sportág legyen, mindezt azzal indokolta, hogy a rivális baseball és a karate mögött nagy lobbierő áll.
A februári határozat azt mutatta, a birkózás vesztett a népszerűségéből és a befolyásából, általános vélemény szerint ahhoz azonban még kellően erős maradt, hogy az említett nyolc sport közül az első legyen. Londonban például 19 nemzet sportolói szereztek érmet a 18 (7-7 szabad- és kötöttfogás, 4 női) birkózó versenyszámban. E 19 nemzetnek aligha állt érdekében, hogy a birkózás lekerüljön a műsorról.
A testület minderről egy hivatalos szempontrendszer alapján dönt, melybe beletartozik a sportágak versenyeinek látogatottsága, globális lefedettsége, a fiatalok körében mért népszerűsége, a televíziós nézettség és a doppingellenes rendszer.
Az ötkarikás műsorban lévő sportágak nemzetközi szövetségei nagyvonalú juttatásban részesülnek a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól, a NOB 375 millió dollárt osztott szét közöttük a tavalyi, londoni játékokra való felkészüléshez. Ez az összeg a jövőben várhatóan 475 millióra emelkedik. A NOB a támogatás összegétől függően négy osztályba sorolja a sportágakat, a legmagasabb kategóriában 35,77 milliót ad, a legalacsonyabb csoportban pedig 11,19 milliót.
