27 méteres ugrás a Duna fölött

Hová esnek az óriás-toronyugrók? Mi lesz a Városligeti-tóban? Íme a vizes vb helyszínei.

Fontos kötelesség megemlíteni a műugrók versenyinfrastruktúráját, ugyanis – az úszószövetség tudomása szerint – hazánk az utolsó előtti ország volt Európában, amely mindeddig nem rendelkezett állandó, fedett, tornyos műugróhellyel. A tornyok alatt, alagsori szinten gumiasztalos edzőtermecske is létesült – ilyen volt a versenyzőknek a londoni olimpián is, csakhogy a magyarok nem használták, mert nem szoktak hozzá, és féltek a sérüléstől

A Duna Aréna, mint lapunk tegnap az átmeneti üzemeltető Bp2017 NKft.-től megtudta, a közelmúltban megszerezte a használatba vételi engedélyt, így minden akadály elhárult az elől, hogy a jövő hét végén itt rendezzék a vízilabda BL hatosdöntőjét, és kisvártatva ugyanide jöjjön egy Budapest Open elnevezésű úszóviadal – ha már az áprilisi országos bajnokságot még nem tudták, a hivatalos kommunikáció szerint nem akarták itt rendezni.

A vízilabda eseményei 16-ától 29-éig, tehát az első ráúszástól az utolsó éremátadásig a Margitszigeten lesznek. A helyszín – bár még nincsen kész (június derekára ígérik) – már nagy rutint szerzett világversenyek terén, 2014-ben például Európa-bajnokságot rendeztek itt. Felmerülhet a kérdés, hogy miért itt és nem a Duna Arénában lesznek legalább a döntők, az úszószövetségi válasz érthető: a tévés úszó- és vízilabda-közvetítések mára annyira elkülönültek egymástól, hogy lehetetlenség a kameraállásokat olyan rövid idő alatt oda- és visszaállítani a medencetérben, ahogy az szükséges volna.

Az óriás-toronyugrás helyszíne lesz a rakpartról a Dunába nyíló minilétesítmény. Az ugrók nem a Dunába pottyannak majd álló helyzetben, hanem egy 15-ször 15 méter alapterületű, 6 méter mély medencébe, a hölgyek 20, az urak 27 méter magasságból. A helyszín elgondolása az volt, hogy az ugrások közvetítése során több kameraállásból mutogathatók a tévénézőknek Budapest nevezetességei, a Parlament, a Lánchíd, a Vár és a Gellért-hegy. A budai alsó rakparti közlekedőknek az ígéretek szerint nem kell félniük, kizárólag a versenyek alatti pár órára zárják le a rakpartot, persze a fonódó szakaszos leállásával együtt már kialakulhatnak nagyobb forgalmi nehézségek

Érdekes részlet még, hogy az óriás-toronyugrásra épített talapzat a vb után is megmarad, turisták számára lesz fotózkodó hely.

Méltatlanul kevéssé ismert részlete a világbajnokságnak, hogy a csónakázótó Vajdahunyad vára felőli szegletében tartják a szinkronúszók versenyeit, tehát szintén festői környezetben. A mesterséges tó alig 40-60 centis vízmélysége természetesen nem alkalmas erre a viadalra, itt is mobilmedencés megoldással él a magyar rendezőcsapat. Külön érdekesség, hogy a kétmedencés mobil komplexum egyik „ácsolatát” a pesit Kőér utcában már használják, a vb-re fogják szétszedni és a Ligetben összeszerelni, a versenyek után pedig egy ma még ismeretlen helyszínen végleges elhelyezést kap majd.

Erre a helyszínre azért van szükség, mert a szinkronúszáshoz szükséges, üvöltő zene mind az úszókat, mind a vízilabdázókat, mind az óriás-toronyugrókat zavarná.

A nyílt vízi úszók számára régóta jól bevált helyszín a Balaton, emberemlékezet óta rendeznek itt öböl- és Balaton-átúszást, 2013 óta pedig komoly nemzetközi versenyeket is – Európa-kupákat, világkupa-viadalokat, és junior-világbajnokságon is úsztak már itt sportolók. A szokásos színvonalat ezúttal is igyekeznek megugrani a szervezők, vízen úszó kivetítők segítségével. Egyetlen szégyenfolt éktelenkedik a helyszínen, a 2014-es nyári fertőzés, amikor a júniusi Európa-kupa viadalról számos versenyző, köztük Risztov Éva és Gyurta Gergely is a kórházban kötött ki, vélhetően közvetlenül a verseny előtt szennyezett víz került a kihelyezett versenypálya közelébe a Balatonba – talán egy személyszállító hajóról. Az Európai Úszószövetség az eseten gyorsan túllendült, és később is voltak itt versenyek.

A sok-sok szokatlan megoldásra – mobilmedencék, multifunkciós uszoda – azért is kényszerült rá Magyarország, mert eredetileg a 2021-es világbajnokságot nyerte meg a FINA-tól, ám egy Orbán Viktor miniszterelnök és Gyárfás Tamás korábbi úszóvezér közti telefonhívás mindent megváltoztatott azok után, hogy a mexikói Guadalajara visszalépett a rendezéstől a beláthatatlan költségek miatt.