– A mindenkori szövetségi kapitány személye szakmai kérdés, javaslatot mindig a szakmai alelnök tesz. Április óta Nagy László alelnök felelős a férfiszakágért, az elnökség azonosult a javaslatával, koncepciójával. Hiszünk benne, hogy a jelenlegi szakmai stáb a 2022-es magyarországi Eb-re versenyképes csapatot épít. Nagy László ezt ígérte, és elszánt ebben a kérdésben.

Fotó: Teknős Miklós
– A kézilabda-szövetség kiemelten, bizottsági szinten kezeli a sportágba áramló társasági adó (tao) igénylését és felhasználását. A látványsportágak hátországára is meghatározóan hatott a tao. A kézilabdázó fiatalok száma és a létesítményhelyzet miként változott a tao-támogatás bevezetése óta?
– Óriási változás történt: közel négyszeresére emelkedett a fiatal játékosok száma a tao belépése óta, és sokat javult a létesítményhelyzet is. Jelenleg 86 ezer igazolt kézilabdázó van Magyarországon, ebből 68 ezren az utánpótlásban játszanak. Mindezzel európai összevetésben az élmezőnybe tartozunk, közvetlenül Franciaország és Németország – azaz jóval nagyobb lélekszámú országok – után. A taónak és a sportfejlesztési programoknak köszönhetően hetven létesítmény épült vagy épül, számos csarnok újult meg, az infrastruktúra-fejlesztés nagyságrendileg háromszáz beruházást érint. Most indul a tornaterem-felújítási programunk hatodik üteme, és épülnek a kültéri pályák is. Az infrastrukturális feltételeket a kormány megteremtette, most a szakmán a sor.
– A sportági piramis alján tehát szélesedik a kézilabda tömegbázisa. Milyen felzárkóztató programot kínál a szövetség? Áprilisban további négy évre kapott bizalmat az MKSZ tagságától. Mit tekint a programja alapkövének?
– Miután már erős alapokkal rendelkezünk, arra tettem javaslatot a küldöttgyűlésen, hogy a minőségre helyezzünk még nagyobb hangsúlyt. Jó, hogy 86 ezren kézilabdáznak, de közülük kell találni legalább hét olyan játékost, akik 2020 és 2030 között érmeket is hoznak az országnak. Úgy látom, ebben sem állunk rosszul. Hadd kanyarodjak vissza az utánpótlássikerekhez: idén a női ifjúsági válogatott megnyerte az U17-es Európa-bajnokságot, a korosztály másik csapata – tehát azok, akik nem fértek be az ifi Eb-keretbe – pedig bronzérmes lett az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon. Az A keret kétéves versenyzése alatt egyetlenegyszer sem szenvedett vereséget, sem a serdülő, sem az ifjúsági Eb-n, sem a felkészülési mérkőzéseken. Ez az első olyan korosztály, amelynek a válogatott-keretét már központilag, új módszerekkel választotta ki és kezdte el versenyeztetni a szövetség szakmai stábja. Mindemellett a tömegsport sem szorul háttérbe: a Kézilabda az iskolában program például több mint 150 intézményben van jelen, így több ezer gyermeket ismertet meg a sportággal.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!