Európa élén a magyar kézilabda-utánpótlás

A példátlan nyári sikersorozat után javában zajlik a férfi- és a női bajnokság, nyakunkon a női válogatott Eb-selejtezője, az év végén olimpiai kvalifikációs világbajnokságon leszünk érdekeltek. A Magyar Kézilabda-szövetség elnöke, Kocsis Máté segítségével arra is kerestük a választ, hogy az utánpótlás-eredmények után érdemes-e reménykednünk egy új, sikeres generációban, vajon kockázatos lépésnek tekinthető a férfi kapitányok leváltása és miként profitált a sportág a tao-rendszer megjelenéséből.

A 2022-es férfi-Eb-n versenyképes csapatot szeretne látni Fotó: Teknős Miklós

– Az utóbbi két évben sikert sikerre halmozott a női kézilabda szakág: tavaly junior vb-t, serdülő Eb-t nyert, megspékelve egy ifjúsági vb-n elért ezüstéremmel. Idén a junior Eb és az U17-es Eb is magyar győzelemmel zárult. Egy ország reméli, hogy beteljesül Pálinger Katalin alelnök jóslata, és 2024-ben lehet olimpiai éremesélyes női csapatunk. Ön is ilyen derűlátó?

– Egyetértek alelnök asszonnyal, mert reális, hogy a jelenlegi válogatott meghatározó játékosai ütőképes csapatot alkossanak, kiegészülve a következő generációk legtehetségesebb képviselőivel. Az utánpótlás-sikerekből ered az a feladatunk is, hogy akik ma korosztályuk legjobbjai, mindent megkapjanak ahhoz, hogy a felnőttek mezőnyében, világklasszisok között is megállják a helyüket. Ez közös felelősségünk: a szövetségé, a kluboké és maguké a játékosoké.

– Vajon mi lehet az oka annak, hogy a nők már fiatalon kiteljesednek, míg a férfiak utánpótlás – és talán felnőtt – szinten is adósak a kiváló eredményekkel?

– Serdülő-válogatottunk az Európa-bajnokságon, az ifjúsági csapat pedig a világbajnokságon zárt az ötödik helyen. Erre sok sportág büszke lenne, így van mire építenünk a férfiszakágban is, de látjuk a feladatokat. Segítenünk kell őket a szakmai döntéseikben, mert a cél az, hogy a felnőttek mezőnyében is megtalálják a helyüket. Ez azt is jelenti, nem szabad semminek megtörnie, amikor elhagyják az utánpótlásvilágot. Ebben sok tényező szerepet játszhat: a klubok, az edzők, az életmód, a pénz. Már mindkét szakágban működik az Elit programunk, de reményeink szerint a közeljövőben minden eddiginél szélesebb körű tehetséggondozó program indulhat, ahol erre is készítjük fel a játékosokat. Persze az eredményesség függ attól a senki által nem befolyásolható jelenségtől is, hogy születtek-e egy korosztályban olyan gyerekek, akik kiemelkedő tehetségüknél fogva „aranygenerációvá” válhatnak. A lányoknál erre most jóval nagyobb esély látszik, mint a fiúknál.

– Nem tartotta kockázatos lépésnek a kapitánycserét a férfiaknál? Mi szólt a váltás mellett?

– A mindenkori szövetségi kapitány személye szakmai kérdés, javaslatot mindig a szakmai alelnök tesz. Április óta Nagy László alelnök felelős a férfiszakágért, az elnökség azonosult a javaslatával, koncepciójával. Hiszünk benne, hogy a jelenlegi szakmai stáb a 2022-es magyarországi Eb-re versenyképes csapatot épít. Nagy László ezt ígérte, és elszánt ebben a kérdésben.

A 2022-es férfi-Eb-n versenyképes csapatot szeretne látni
Fotó: Teknős Miklós

– A kézilabda-szövetség kiemelten, bizottsági szinten kezeli a sportágba áramló társasági adó (tao) igénylését és felhasználását. A látványsportágak hátországára is meghatározóan hatott a tao. A kézilabdázó fiatalok száma és a létesítményhelyzet miként változott a tao-támogatás bevezetése óta?

– Óriási változás történt: közel négyszeresére emelkedett a fiatal játékosok száma a tao belépése óta, és sokat javult a létesítményhelyzet is. Jelenleg 86 ezer igazolt kézilabdázó van Magyarországon, ebből 68 ezren az utánpótlásban játszanak. Mindezzel európai összevetésben az élmezőnybe tartozunk, közvetlenül Franciaország és Németország – azaz jóval nagyobb lélekszámú országok – után. A taónak és a sportfejlesztési programoknak köszönhetően hetven létesítmény épült vagy épül, számos csarnok újult meg, az infrastruktúra-fejlesztés nagyságrendileg háromszáz beruházást érint. Most indul a tornaterem-felújítási programunk hatodik üteme, és épülnek a kültéri pályák is. Az infrastrukturális feltételeket a kormány megteremtette, most a szakmán a sor.

– A sportági piramis alján tehát szélesedik a kézilabda tömegbázisa. Milyen felzárkóztató programot kínál a szövetség? Áprilisban további négy évre kapott bizalmat az MKSZ tagságától. Mit tekint a programja alapkövének?

– Miután már erős alapokkal rendelkezünk, arra tettem javaslatot a küldöttgyűlésen, hogy a minőségre helyezzünk még nagyobb hangsúlyt. Jó, hogy 86 ezren kézilabdáznak, de közülük kell találni legalább hét olyan játékost, akik 2020 és 2030 között érmeket is hoznak az országnak. Úgy látom, ebben sem állunk rosszul. Hadd kanyarodjak vissza az utánpótlássikerekhez: idén a női ifjúsági válogatott megnyerte az U17-es Európa-bajnokságot, a korosztály másik csapata – tehát azok, akik nem fértek be az ifi Eb-keretbe – pedig bronzérmes lett az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon. Az A keret kétéves versenyzése alatt egyetlenegyszer sem szenvedett vereséget, sem a serdülő, sem az ifjúsági Eb-n, sem a felkészülési mérkőzéseken. Ez az első olyan korosztály, amelynek a válogatott-keretét már központilag, új módszerekkel választotta ki és kezdte el versenyeztetni a szövetség szakmai stábja. Mindemellett a tömegsport sem szorul háttérbe: a Kézilabda az iskolában program például több mint 150 intézményben van jelen, így több ezer gyermeket ismertet meg a sportággal.