Egyetem mellett úszkál is egy kicsit

Sós Dániel, a Kentucky állambeli Louisville Egyetem hallgatója csütörtökön 1:54,95 perces hatalmas egyéni csúccsal megnyerte a 200 méter vegyest Kaposváron, az országos rövid pályás úszóbajnokságon, a szám egykori királya, az országos csúcstartó Cseh László előtt. A 21 éves fiatalember ezzel bejelentette az igényét a tokiói részvételre, ehhez majd 50 méteres medencében teljesítenie kell az 1:59,68 perces olimpiai A szintet. Sós Csaba szövetségi kapitány fiával a péntek délelőtti előfutamok után beszélgettünk.

– A valóságban milyen? Laza srác, vagy ellenkezőleg, lelkiző típus. Ahogy beszélgetünk, nekem az előbbi jön le.

– Mielőtt kimentem Amerikába, nem ilyen voltam. Ott viszont annyira csak a pozitív dolgokat nézik bennem az emberek, hogy ez a szemlélet átragadt rám. El tudtam lazulni, sokkal optimistább lettem…

– Akkor ezek szerint nem csak duma, hogy odakint pozitív az emberek világlátása.

– Nem, ez tényleg így van, és hála istennek, ez a mentalitás ragadós. Ez remek tulajdonságuk az amerikaiaknak. Nem sok jót szoktam róluk mondani, de ez tényleg így van. Kentuckyt, Louisville-t egyébként nem tudnám ajánlani, unalmas hely. Van egy „downtown”, vagyis a belváros néhány felhőkarcolóval, aztán ezen kívül egy poros kisváros. Senki nincs az utcán...viszont van egy óriási látványosságuk, a Kentucky Derby, az a lóverseny tényleg nagyon nagy szám!Érdekel is a lóversenyzés, van belőle tantárgy, lehet, hogy fel is veszem!

– Minek tulajdonítja a 200 vegyesen elért remek idejét, élete első felnőtt magyar bajnoki címét?

– Remek edzőm van Louisville-ben, Arthur Albiero a neve, brazil, és annak idején maga is vegyesúszó volt. 200 és 400 vegyesen is fejlődtem, 50 méteres medencében is. A nagypályát jobban szeretem, mint a 25-öst, és a 200-at is a 400-hoz képest. Igazából az előbbi távon van esélyem az olimpiai szint teljesítésére. 400-on két másodpercre vagyok az A szinttől, de ott van előttem Verrasztó Dávid, Gyurta Gergely, Holló Balázs, Bernek Péter, Grátz Benjamin, Bartha Márton. 400-ra nem is nagyon készültünk soha, szerintem nagy kockázat lenne most bevállalni, inkább csak a 200-ra megyek rá.

– Kétszázon elérhető közelségben van az 1.59,67 perces A szint, mármint nagypályán. Jövő héten lesz a Győr Open 50-es medencében, megpróbálja?

– Sajnos nem tudom, vasárnap hajnalban már utazom vissza Louisville-be, mert edzőtáborba utazunk az egyetemi csapattal Floridába. Egyébként múlt héten, Atlantában már próbálkoztam a szint megúszásával, 2:00,18 perces egyéni csúcsot úsztam, de picivel elmaradtam az A szinttől. Annak azért is örültem, mert nem voltak ideálisak a körülmények, hat órát buszoztunk előtte, meg volt nem sokkal korábban West Lafayette-ben egy rövid pályás versenyünk, ott rendesen kisajtoltam magamat. Sajnos, „meghaltam” az utolsó 50 méteren, mert túl erősen kezdtem. Ha úgy bírtam volna a végét, ahogy szoktam, akkor megvan az A szint.

– Hallom, Ryan Lochte is ott úszott!

– Méghozzá közvetlenül mellettem! Megvert, de nem nagyon, másfél másodperccel. Tudja, négyéves korom óta úszom, és sohasem gondoltam volna, hogy valaha vele fogok egy medencében versenyezni. Felemelő érzés volt, hogy gratulált a verseny után. Akkor tudatosult bennem, hogy minden edzés, minden kihagyott buli megérte, minden kora hajnali kelés, minden, mert akkora élmény volt… Ezért is mondtam a magyar tévében a riporter kérdésére, nem bánom-e, hogy nem indultam a rövid pályás Eb-n, hogy dehogy bánom, Lochte mellett úszni megfizethetetlen élmény volt...és ekkor egy kicsit könnybe is lábadt a szemem, pedig nem vagyok egy érzelgős fajta. Nekem ez óriási dolog. Tisztában vagyok vele, hogy olimpiát sohasem fogok nyerni, annyira nem vagyok tehetséges, de az, hogy már a példaképeimmel versenyezhetek, Cseh Lacival, Verrasztó Dáviddal, Lochte-val...ez nekem mindennél többet ér.

– Cseh-t meg is verte 200 vegyesen!

– Jó, a „prime” Cseh Lacit, aki csúcsformában van, nem tudnám megverni. Lesz ő még jobb…

– A 35 éves Lochte még lehet esélyes az olimpián?

– Erre azért nem tudok válaszolni, mert nem tudom, hogyan edz. Atlantában le volt barnulva, jól nézett ki, de nem borotválkozott meg, a lába szőrös volt, azaz nem volt „kicsípve”. Egy testhosszal, másfél másodperccel vert meg.

– Mikor próbálkozik az A szint teljesítésével?

– Tavaszig csak rövid pályán úszunk. Április elején elmegyünk a Canadian Openre, ott megpróbálom megúszni az 1:59,67-et!