Futballkérdés Romániában: ki marad talpon?

A koronavírus-járvány várható következményeinek tükrében létkérdésként kezelik a romániai futball résztvevői a bajnokság befejezését. Érdekütközések közepette keresik a megoldást Bukarestben.

Pánik közeli az állapot a román labdarúgás első ligájának résztvevőinek körében. A járvány nyomán leállított bajnokság csapatai többségének léte ugyanis jelentős mértékben a tévéközvetítések jogdíjától függ, amelyből a bajnoknak 3,8 millió euró körüli összeg jár, de még az utolsóként, tizenkettedikként kieső is közel 300 ezer euróval kalkulálhat. Mindez olyan körülmények között, hogy a Hivatásos Labdarúgóliga az 2019-2020-as idénytől kezdődő ötéves időszakra évi 27,5 millió eurót érő szerződést kötött a romániai futballmérkőzések közvetítési jogát megvásárló társasággal. Az összeg még a „legeleresztettebb” csapatnak számító, közel 20 millió eurós költségvetéssel rendelkező Steaua-utód, a FCSB számára sem elhanyagolandó, hát még a jóval kevesebb pénzből élő klubok esetében. A tizenkét csapatos első liga nyolc együttese ugyanis évi 4,5 millió eurónál kisebb összegből igyekszik nagyot álmodni – de legalább a bennmaradást kiharcolni.

Márpedig ha nincsenek meccsek, nincsenek közvetítések sem, következésképpen a jogdíjakból származó, a kluboknak két részletben továbbutalt összeg is érzékeny visszaesést szenved. Mivel ezzel a költségtétellel nem nagyon van mit kezdeni, a klubok költségeik, elsősorban a bér- és fizetés jellegű kifizetések csökkentésével igyekszenek lebegési szinten maradni. Ebben viszont a játékostábor a legkevésbé sem kíván „szolidarizálni” a munkaadóval. Így aztán mindkét fél képviselői a szerződésben foglaltak megfogalmazásában keresgélnek kedvező értelmezési lehetőségek után.

A legtöbbet a „rendkívüli körülmények” kategória ígér, ez azon esetek több változatát – természeti katasztrófa, önhibáján kívüli autóbaleset, hasonlók – is előrelátja, amelyek megakadályozzák a munkavállalót, hogy eljusson a munkavégzés helyszínére, de a valamennyi tevékenységi területet megbénító járványokra semmiféle utalás nincs. Az elkövetkezőkben bizonyára erre is kiterjed majd a szerződéseket összeállító munkajogászok figyelme. A jelenlegi konfliktushelyzet munkaperek tömegét idézheti elő, a nemzetközi döntnökök pedig ezidáig többnyire a játékosok pártján álltak. Kérdés, hogy a korábban soha nem látott helyzet milyen mértékben módosítja ezt az általános álláspontot. Mert hát Bosman-törvény sem volt, mielőtt meg nem hozták volna…

Tegnapi összejövetelükön az érintettek két olyan forgatókönyvben is megállapodni látszanak, amelyek mentén sem a játékosok fizetése, sem pedig a tévés jogdíjak nem szenvednének fájdalmas módosulásokat. Az egyik az edzések április 16-i újrakezdését látja előre, ami a sürgősségi helyzet feloldásáig csak futóedzéseket, azaz a személyes kontaktust a minimálisra csökkentő munkát jelentene. A bajnokság május 16-án kezdődne újra, az eredeti kiírásnak megfelelő üzemmód pedig július közepi bajnokavatást feltételezne. Apró gondot okozna viszont, hogy a játékosokkal kötött szerződések többnyire június 30-ig érvényesek. A másik, kevésbé optimista forgatókönyv szerint a bajnokság június 13-án folytatódna, de már csak egyetlen turnusban, azaz a felsőházi, illetve kiesés elleni rájátszásokat nem oda-vissza rendszerben bonyolítanák le.

Vannak olyan nézetek is, miszerint bármilyen fájdalmas veszteséggel is járna, hagyni kellene, illetve érvényteleníteni az idei bajnokságot, és időben elkezdeni a következőt. Ha ugyanis a nyár derekán fejeződne be az aktuális pontvadászat, a román csapatok kimaradnának a nemzetközi kupaküzdelmekből, illetve a következő bajnokságra való felkészülés is ellehetetlenülne. A következő idény tervek szerinti elkezdése viszont a normalitás állapotába való visszatérés szinte azonnali lehetőségét kínálná.

A román szövetség elnöke, Răzvan Burleanu – aki lakáskaranténból, csak virtuálisan volt jelen a tegnapi megbeszélésen – a bajnokság mindenáron való befejezése mellett kardoskodik. Legfontosabb érve számszaki: ellenkező esetben a román labdarúgást legalább 60 millió eurós bevételkiesés sújtaná a tévéközvetítésekből és szerencsejátékból származó jövedelmek elmaradásával. Nagyjából ekkora összegből gazdálkodik a jelenlegi teljes romániai első osztály.