Nincs tervezett időpont a folytatásra a magyar futballban

Rendkívüli tisztújító közgyűlést tartott délelőtt a Magyar labdarúgók Szövetsége. A rendkívüli jelző most a közgyűlés módjára vonatkozik, ugyanis a koronavírus-járvány miatt a küldöttek távolról, a technika segítségével vettek rajta részt. A legfontosabb napirend a tisztújítás volt, és küldöttek 2010 és 2015 után harmadszor is dr. Csányi Sándort választották meg elnöknek.

Fotó: Illyés Tibor

Történelmi tettet hajtott végre a Magyar Labdarúgó Szövetség. Ezt Jozef Klement, az UEFA tisztségviselője árulta el, aki a szervezet nyoni központjából üdvözölte az MLSZ közgyűlésének a részvevőit: a magyar szövetség az első a futball történetében, amely a videotechnika segítségével tartotta meg az alapszabálya szerint soros közgyűlését. Az európai labdarúgás újraindulásáról annyit mondott, hogy az UEFA elkötelezett abban, hogy minden félbeszakadt sorozatban a pályán alakuljanak ki a végső sorrendek.

Ezután dr. Csányi Sándor elnök a bevezetőjében elmondta, hogy a sportág közege zömmel megértéssel és egyetértéssel fogadta március 16-án az összes bajnokság felfüggesztését. Azt ma nem lehet megmondani, hogy Magyarországon mikor rendezhetnek újra mérkőzéseket, az MLSZ az egészségügyi és a kormányzati szervek ajánlásait figyelembe véve fog majd dönteni.

Amikor lehetőség nyílik a folytatásra, a szövetség egyeztet majd a klubokkal és a játékosokkal, azután alakítja ki az új menetrendet, de a legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy nem lehet majd befejezni az éppen szünetelő bajnokságokat. Erre akkor kerülhet sor, ha június 13-ig nem sikerül újra elkezdeni a mérkőzéseket, ez utolsó időpont, és a járvány alakulása alapján az elnök bizakodó, van esély arra, hogy a csapatok legkésőbb május közepén elkezdhessék a rendes edzéseket. Ha mégsem, akkor azt még nem döntötték el, hogy eredményhirdetéssel vagy anélkül zárják le az idényt. A jövőt pedig meghatározza, hogy a következő idényre mennyi csapat marad talpon, Csányi Sándor szerint az NB I-ben ez nem okozhat gondot, de attól lejjebb több klub gazdasági helyzete is nagyon meginoghat.

A beszámolójában Csányi Sándor először azt emelte ki, hogy gazdasági szempontból roppant eredményes tíz év áll a magyar labdarúgás mögött, a jelentős forrásokat sikerült hatékonyan felhasználni. A legfontosabb az infrastruktúra ötven esztendős lemaradásának a felszámolása volt. Ebben az időszakban a grundoktól és az iskolai pályáktól a modern stadionokon keresztül rengeteg új létesítmény segíti a sportágat, és most ott tartunk, hogy a következő években ezen a területen nagy fejlesztésekre már nem lesz szükség. Közben nagy mértékben nőtt a játékosok, a csapatok, a játékvezetők létszáma is, igaz, a futsallban és a női labdarúgásban még bőven van hova fejlődni. Emellett a fővárosi pályák mennyisége nem ad még okot az elégedettségre, de a Budapest program ezt a gondot is orvosolhatja majd.

Sok munkát igény az utánpótlás- és az edzőképzés is. Ma még nem minden gyerek mellett dolgozik olyan edző, aki szakmailag is felkészült, és nevelésre is alkalmas, ezen a téren az MLSZ komoly változtatásokat tervez, a részletekre az elnök nem tért ki. Beszélt viszont arról, hogy a járvány okozta válság alkalmat ad a kluboknak a játékospolitika és a gazdálkodás átgondolására. Szerinte az átlagkeresetek az élvonalba olykor ötszörös különbséget is mutatnak, ami egyáltalán nem tükröződik a pályán, ezért véget kell érnie az irreális fizetések és az észszerűtlen létszámú keretek időszakának. Továbbra is fontos követelmény lenne a magyar fiatalok beépítése a csapatokba, ez szolgálná a labdarúgásunk megújulását és a szurkolók érdeklődésének a növelését. Itt tartva elárulta, a tíz éve megfogalmazott célok közül a nézőszám növelése sikerült a legkevésbé, és ez őt fájdalmasan érinti.

Csányi Sándor azt remélte, hogy ezen a közgyűlésen beszámolhat arról is, hogy a magyar válogatott 2016 után kijutott a 2020-as Európa-bajnokságra is, ám a járvány miatt erre most nem kerülhet sor. Ma még nem tudni, mikor kerülhet sor az elmaradt pótselejtezők pótlására, a tervek október-novemberről szólnak, de ha a koronavírus az ősszel egy második hullámban is támad, akkor ezek a tervek is füstbe mehetnek.

A napirendnek megfelelően ezután zajlott le az MLSZ tisztújítása, amelyet az alapszabály öt évenként ír elő. Meglepetés nem történt, ellenjelöltek híján Csányi Sándor folytathatja a munkát elnökként, és maradtak az eddigi elnökségi tagok is: Balogh Gabriella, Bánki Erik, Berzi Sándor, Anthony Radev, Török Gábor, Nyilasi Tibor, Garancsi István, Dankó Béla.

A közgyűlést követő sajtótájékoztatón a Magyar Nemzet azt kérdezte, hogy a válság miatt várhatóan kieső tao-pénzek pótlására van-e elképzelés. Az úgynevezett válságadó ötven százalékát az érintettek, köztük a bankok a látványsportnak adhatják majd, és kíváncsiak voltunk, hogy Csányi Sándor bankelnökként és a sportvezetőként ezt miként értékeli. Válaszában elmondta, hogy bankárként számára mindegy, mire megy el az adóként kivetett pénz. MLSZ elnökként pedig úgy érzi, az az összeg, amire a futballnak szüksége lesz, az előteremthető, mert a legtöbb tao-támogatást igénylő infrastruktúrafejlesztés jelentős része már megvalósult.