Hogyan is lett végül a foci mindenkié

A Netflix két hete mutatta be hatrészes sorozatát, amelynek eredeti címe The English Game, de a forgalmazó itthon a brosúraízű A foci mindenkié címet adta neki.

2020. 04. 03. 14:24
A XIX. században is gömbölyű volt a labda Fotó: Netflix
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A XIX. században is gömbölyű volt a labda
Fotó: Netflix

Fergie Suternél is jelentősebb alakja volt az angol futballnak a másik főszereplő, Arthur Kinnaird, másként Kinnaird 11. lordja, aki az előkelő Eton College diákjaiból épített jelentős klubot Old Etonians néven. Édesapja bankár, képviselő, a lordok házának tagja, ő pedig hobbiból focizva ötszörös kupagyőztes lett, az első igazi futballsztár Angliában, így feltehetően az egész világon. A „futball az úriembereké” korszak idolja, ám jelentős szerepe volt a profizmus 1885-ös engedélyezésében, majd 1890-től haláláig, 1923-ig az angol szövetség, az FA elnökeként modernizálta az ország labdarúgását. A sors kegyetlensége, hogy a modernizálás szimbólumát, a Wembley-stadion 1923. április 28-i megnyitóját nem élhette meg, csaknem három hónappal korábban, január 30-án, tizenhét nappal a 76. születésnapja előtt elhunyt.

A sorozat a labdarúgás szempontjából roppant izgalmas korszakban játszódik. A sportágat az úriemberek uralták, akiknek volt idejük hetente többször is edzeni, egészségesen táplálkozhattak, számukra tehát a játék csupán úri passzió volt, az amatörizmus nemes eszméjével átitatva. Az iparvárosok csapatai csak heti hat nap roppant kemény munka után futballozhattak, a játékosok a családjaikkal együtt a nyomor szélén egyensúlyoztak. A munkások számára a futball jelentette a közösségi érzés, az összetartozás legkézzelfoghatóbb formáját, a tehetségek számára pedig kitörési lehetőséget nyújtott a játékért kapott pénz. A két világ összecsapásának a tétje nem volt kicsi: ha a labdarúgás az elit játéka marad, akkor talán sohasem terjed el a világon – mindannyian jól tudjuk, hogy szerencsére nem így történt.

Kár, hogy a sorozat ezt csupán keretnek használja, a történet szövése és a karakterek felvázolása minden szálban kiszámítható happy endbe torkolló meséket idéz, továbbá a tényekkel is nagyvonalúan bánik. A poén lelövése lenne, ha ezekben elmélyednénk, de az azért kikívánkozik, hogy amíg a Tűzszekerek Eric Liddellje és Harold Abrahamse tényleg megnyerte a maga versenyét a párizsi olimpián, addig a Rovers…

De inkább hagyjuk, ha valaki szeretne látni egy kissé naiv mesét futballkörítéssel, annak ne rontsuk el a szórakozását. Elégedjünk meg annyival, hogy 140 évvel később örömmel szögezhetjük le: a foci valóban mindenkié.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.