A Barcelona szurkolói a vállukon vitték le a magyar játékosokat

A Barcelona és a magyar csapatok közös története nem tenne ki vaskos kötetet, mindössze tizenhárom mérkőzést tartalmazna, és abból is csupán négy tartozott a tétmeccsek kategóriájába. A mai Barcelona–Ferencváros Bajnokok Ligája-találkozó előtt külön érdekesség, hogy éppen a Fradi játszott a legtöbbször a katalánok ellen, hatszor mérkőzött meg velük, mind a hatszor barátságos mérkőzésen. Összeállításunkban ezt a tizenhárom meccset elevenítjük fel, a futball újabb kori történelméből a magyar főszereplők segítségével, akik vállalkoztak az esélyek latolgatására is a Ferencváros barcelonai Bajnokok Ligája-mérkőzéséről szólva.

2020. 10. 20. 6:12
Fortes, Paco
Budapest, 1975. december 11. Paco Fortes megszerzi a Barcelona gyõztes gólját az UEFA Kupa 3. fordulójában játszott Barcelona-Vasas labdarúgó-mérkõzésen a Népstadionban. A mérkõzés végeredménye 1:0. MTI Fotó: Kovács Gyula Fotó: Kovács Gyula
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ennyit a hőskorról, ezután 41 éves szünet következett a két ország csapatainak a találkozásait tekintve.

Keglovich László: EgyenrangÚ ellenfelei voltunk a Barcelonának

1969. 10. 21. , Vásárvárosok Kupája, 2. forduló, 1. mérkőzés

Rába ETO–Barcelona 2:3 (1:2)

Győr, Vagongyári pálya, 20 000 néző. Gólszerzők: Varsányi Tibor (5.), Orbán Árpád (82.), illetve Pellicer Carlos (12.), Zaldúa José Antonio (31., 71.)

1969. 11. 26. , Vásárvárosok Kupája, 2. forduló, 2. mérkőzés

Barcelona–Rába ETO 2:0 (1:0)

Barcelona, 15 000 néző. Gólszerzők: Orbán Árpád (ög. 43.), Zaldúa José Antonio (62.)

A hatvanas évek legjobb magyar vidéki csapata, a győri Rába ETO a Vásárvárosok Kupájában futott össze a Barcelonával. Keglovich László, a győriek olimpiai bajnok futballistája így emlékszik vissza a két mérkőzésre:

– A kis stadionunkban húszezer néző préselődött be az első találkozón, még a futópályán is ültek az emberek, akiket csak egy kifeszített drót választott el a pályától. Nagyon sportszerű meccset játszottunk a katalánokkal, élvezet volt ellenük futballozni. Akkoriban már és még nem sorolták őket az európai topcsapatok közé, de ettől még nagyon komoly erőt képviseltek. A kettős vereség ismeretében talán furcsán hangzik, de továbbjuthattunk volna ellenük. A mezőnyben sokkal jobbak voltunk, ám sajnos a kapusunk, Tóth Lajos gyengén védett, a Barcelonának szerencséje is volt, ezért kikaptunk. A kinti visszavágón is remekül futballoztunk, Horváth Béla például egyedül vezethette a labdát a kapura, de kihagyta, majd hamarosan rúgtunk egy öngólt. Muszáj elmondanom, hogy Tóth Lajos ezúttal a mezőny egyik legjobbja volt – ilyen a futball és a kapussors. Nem kaptunk meg egy tizenegyest, utána a spanyoloknak megadtak egy lesgólt, és ez megpecsételte a sorsunkat. Somogyi József olyan klasszis teljesítményt nyújtott, hogy a meccs után Czibor Zoltán, az Aranycsapat Barcelonában élő klasszisa azt mondta, egy kezén meg tudja számolni, hány jobb futballistát látott Józsinál. Ez a párharc azért is szép emlék számomra, mert nem játszottunk alárendelt szerepelt, egyenrangú ellenfelei voltunk a Barcelonának. Ugyanezt kívánom a Ferencvárosnak kedd estére. Ha nem kap gólt az első húsz-harminc percben, akkor szoros eredménnyel jöhet haza a magyar bajnok, ha nem, akkor komoly bajba is kerülhet.

Juhász István: Öröm volt a Barcelona ellen futballozni

1972. 08. 30., barátságos mérkőzés

Barcelona–Ferencváros 2-2 (1-2)

Barcelona, Camp Nou, 50 000 néző. Gólszerzők: Barrios (20.), Juanito (81.), ill. Albert (13.), Juhász (45.)

Ekkor lépett fel először a Ferencváros a Camp Nou stadionban, és egészen mostanáig utoljára is. A Fradi Japánba utazva állt meg Barcelonában, hogy ellenfél legyen Josep Maria Fusté búcsúmeccsén, aki tizenhét évig futballozott a katalán klubban. A gálamérkőzés alig több mint fél ház előtt zajlott, ám Juhász Istvánnak így is szép emlék maradt:

Fotó: Mirkó István

– Az első félidő végén egy-egynél a kapus lábai között találtam a hálóba – meséli. – Alig történt szabálytalanság, nagyon barátságos mérkőzést játszottunk. Nekem mindig is nagyon tetszett a Barcelona stílusa, öröm volt ellene futballozni. Az elmúlt hét végén néztem a a katalánok meccsét a Getafe ellen, és nem tett boldoggá, hogy kikaptak, mert most bizonyára a Fradi ellen akarnak javítani. Egyébként érdekes, hogy a Ferencváros Bajnokok Ligája-ellenfelei közül nemcsak a Barcelona, hanem a másik kettő ellen is játszottam a Fradiban, a Juventust legyőztük a Vásárvárosok Kupája döntőjében, a Dinamo Kijevtől viszont kikaptunk a Kupagyőztesek Európa-kupájában. A szívemre hallgatva most szoros eredményért szurkolok a Barcelona ellen, ahhoz, hogy ez megszülessen, hiba nélkül összpontosítani kellene. Ugyanakkor hozzá kell tenni: már az is csoda, hogy a Ferencváros eljutott idáig, és a világ egyik legjobb csapata ellen tétmeccset játszhat.

Komjáti András: Cruyff semlegesítése finomAN szólva nem jött össze

1975. 11. 26., UEFA-kupa, 3. forduló, 1. mérkőzés

Barcelona–Vasas 3-1 (3-1)

Barcelona, 40 000 néző. Gólszerzők: Migueli (16.), Rexach Carlos (37.), Johan Neeskens (39.), illetve Müller Sándor (26.)

1975. 12. 10., UEFA-kupa, 3. forduló, 2. mérkőzés

Vasas–Barcelona 0-1 (0-1)

Népstadion, 40 000 néző. Gólszerző: Fortes Francisco (15.)

A Vasas komoly ellenfeleken, az osztrák Linzen és a portugál Sportingon túljutva érkezett el a Barcelonáig az UEFA-kupa harmadik fordulójában. Dacára annak, hogy a magyar csapat az első meccsen kikapott, a visszavágót a hatalmas érdeklődés miatt bevitte a a Népstadionba. Ez az érdeklődés elsősorban a Barcelona két holland sztárjának, Johan Neeskensnek, és különösen az akkor már háromszoros aranylabdás világklasszisnak, Johan Cruyffnak szólt. Komjáti Andrásnak, az angyalföldiek védőjének meg is gyűlt a baja vele.

Fotó: Tumbász Hédi/ Nemzeti Sport

– A kinti meccs előtt meglátogatott minket Czibor Zoltán, és amikor érezte a feszültségünket, azt mondta, fiúk, ne féljetek ezektől a sajtzabáló hollandoktól! Bár az eredmény talán nem ezt tükrözi, de szoros meccset játszottunk Barcelonában. Egy-egynél kihagytunk egy hatalmas ziccert, majd két perc alatt kaptunk két gólt, Neeskens a kapusunkkal, Mészáros Ferenccel együtt fejelte a labdát a hálóba, ami szabálytalan volt, de a játékvezető megadta. A visszavágón is kikaptunk, miközben rengeteg szögletet végezhettünk el, annyira erősen támadtunk. Ekkor csak az első félidőben játszhattam. Ennek az volt az oka, hogy Illovszky Rudolf, a vezetőedzőnk nemes feladattal bízott meg, nekem kellett volna semlegesítenem Cruyffot, ami finoman szólva nemigen jött össze… Foghatatlan volt a villámgyors irányváltásaival, a dinamikájával, a technikájával – ezzel együtt örök élmény, hogy futballozhattam ellene, és a spanyol válogatottak sorát felvonultató Barcelona ellen. A katalánoknál most sok változás zajlik, nincsenek még együtt, és szerintem hiányzik nekik Luis Suárez, aki nagyon illett ebbe a csapatba. A Ferencváros nagy odafigyeléssel szoros eredményt érhet el, és a döntetlen sem lepne meg.

Mucha József: Nagyon erős Barcelonával találkoztunk

1977. 06. 19., Trofeo Ibérico, felkészülési torna

Barcelona–Ferencváros 3-0 (1-0)

Gólszerzők: Clares (14.), Rexach (77., 85.)

A Ferencváros Badajozban szerepelt a Trofeo Ibérico elnevezésű torna döntőjében mostanáig utoljára a Barcelona ellen. A katalán csapat a nem sokkal korábban befejeződött spanyol bajnokságban a második helyen végzett, ami pontosan jelzi az erejüket. A Fradi lényegében pénzt keresett ezen a tornán a nyári szünet előtt. A csapatban játszott Mucha József, aki egyébként tagja volt a Ferencvárosnak a már említett 1972-es találkozón is.

Fotó: Kurucz Árpád

– Dalnoki Jenő, az edzőnk azt mondta, én fogjam Johan Cruyffot, és emiatt ez a meccs nem tartozik a legszebb emlékeim közé… – mondja, tehát sorstársa lett Komjáti Andrásnak. – Nagy szégyent azért nem vallottam, de a holland klasszis sebességét nehéz volt követni. Már játékosként is nagy taktikus volt, percekig csak tengett-lengett a pályán, majd hirtelen megindult, és nem lehetett utolérni, a labda pedig ragadt hozzá. Igazi zseni volt, nagy dolog, hogy játszhattam ellene. Emlékszem, Madridból hálókocsis vonattal utaztunk Badajozba, ahol nagyon erős Barcelonával találkoztunk. A mai Fradi sem lesz könnyű helyzetben, de reménykedem a döntetlenben. Ehhez persze a Barcelona roppant gyenge napjára és a Ferencváros csúcsformájára és szerencsére lenne szükség, de miért ne jöhetne ez így össze. Ha a Fradinak sikerülne gólt szereznie, akkor a Barcelona dolga nagyon nehézzé válna, és ne felejtsük el azt sem, hogy nem lesznek nézők, az ellenfelet nem támogatja a szokásos csaknem százezer néző.

Vincze István: A Fradi csapatként futballozva elérhet jó eredményt

1991. 08. 16., Trofeo Ciudad de la Línea, felkészülési torna

Barcelona–Bp. Honvéd 1-0

Gólszerző: Ferrer

Bár időben ez a legközelebbi a magyar csapatok Barcelona elleni mérkőzései között, nem találni forrást, amely a félidő eredményét és a gól idejét elárulná. A Bp. Honvéd meghívást kapott a Trofeo Ciudad de la Línea elnevezésű tornára, és ha megnézzük a házigazda névsorát, akkor azt mondhatjuk, derekasan helytállt a magyar együttes: Zubizarreta – Nando, Alexanko (Ferrer), Amor, Serna – Cristobal, Pinilla (Goikoetxea), Sztojcskov – Laudrup (Koeman), Witschge, Begiristain. A kispestieknél Vincze István végigjátszotta a mérkőzést.

Fotó: Mirkó István

– Valahol Gibraltár közelében játszottuk a meccset egy meglepően ramaty talajú pályán – emlékszik vissza a korábbi csatár. – Kihagytunk rengeteg helyzetet, különösen Negrau puskázott el sokat, egy jól sikerült edzőmeccs volt, amelyet a körülmények ellenére kimondottan élveztünk. Különösen úgy, hogy a Barcelona bevetette az összes nagyágyúját, minden sztárja pályára lépett ellenünk. Ami pedig a Ferencváros mostani mérkőzését illeti, nagyon bizakodó vagyok. Komoly bravúrt hajtott végre, a svéd, a skót, a horvát és a norvég bajnok kiejtésével bebizonyította, hogy komoly, szervezett csapat, és ott a helye a Bajnokok Ligájában. Az említett országokban sokan lenéznek minket, már csak ezért is örültem a Ferencváros sikereinek, és a BL a hab a tortán. Most sok múlik azon, hogy a játékosok mennyire szurkolják túl a meccset, mennyire illetődnek meg. Ha elalélnak attól, hogy Lionel Messi áll velük szemben, és fényképezik a stadiont, akkor nem lesz esélyük, de biztos vagyok benne, hogy ezek a labdarúgók igazi profik, és mindez az eszükbe sem jut. Az ellenfél sebessége okozhat gondokat, ám a Fradi csapatként futballozva elérhet jó eredményt.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.