A négy játékosnak eltérő az életútja, az azonban közös bennük, hogy mindannyian játszottak Magyarországon.
Az összmagyar diákbajnokság egyik felfedezettje
Közülük Nikolics Nemanja a legismertebb, aki a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta, nem ég benne különösebb bizonyítási vágy, ahogy azon sem problémázik, hogy Szerbia ellen kell játszania a magyar válogatottban.
Nikolicsról kevésbé ismert, hogy először nem Kaposváron, még csak nem is Barcson, hanem a Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokságon, a zentai csapat csatáraként hívta fel magára a figyelmet. Húszévesen, 2008 márciusában mutatkozott be az NB I-ben a Kaposvár színeiben, a somogyiaknál 49 meccsen 30 gólt szerzett, nem csoda, hogy felfigyelt rá a Videoton. A pályafutása ettől kezdve nyitott könyv, magyar bajnoki és gólkirályi cím, aztán a Legia Warszawával ugyanezt elérte, majd az Egyesült Államokban, az MLS-ben a Chicago Fire futballistájaként is gólkirály lett. E tekintetben egyedülálló a pályafutása a magyar labdarúgásban.
Nikolics 2013 óta magyar válogatott, részt vett a 2016-os Európa-bajnokságon. Érthetően nehezen viselt, hogy nemzetközi szinten is elismert gólvadászként a válogatottban kevesebb lehetőséget kapott, Bernd Storck rendre csak csereként küldte pályára. 2018 tavaszán – döntését a nagy távolsággal indokolva – átmenetileg lemondta a válogatottságot, de ahogy visszatért Fehérvárra, két és fél év után újra szerepel a nemzeti csapatban is. S azóta három mérkőzésen két gólt szerzett.
Kispesti mintanövendék
A Kragujevácon született Holender Filipnek a szülei ugyan szerbek, de nagyszüleinek vannak magyar gyökerei. 14 évesen a Honvédhoz került az akadémiához, majd idővel a felnőttcsapatnak is meghatározó játékosa lett, s megszerezte a magyar állampolgárságot is. Kereken tíz évet húzott le Kispesten, 2019 nyarán a svájci Luganóhoz szerződött, onnan igazolt idén nyáron a Partizan Belgradhoz. Így kétszeresen is hazatér Belgrádba, igaz, az esti mérkőzést a Zvezda stadionjában, a Marakanában játsszák.
