A 2020-as Eb-n tizedik helyen végzett Scsetyinyina Julija, Magyar Márk páros bizakodva várhatta a stockholmi vb-t, amelyen tizenhat kvóta várt kiosztásra. Szeptemberben pedig az oberstdorfi Nebelhorn Trophy elnevezésű kvalifikációs versenyen még hármat lehet szerezni, így áll össze a 19 párosból álló olimpiai mezőny. A vb-n huszonnégy páros indult, és a rövid program után húszan mutathatták be a kűrjüket. A mieink csütörtökön a 18. helyről várták a folytatást, majd nagyon szép programot mutattak be, okkal ölelkeztek boldogan a jégen. Amikor kiírták a pontszámukat, még csak azt tudhatták, hogy akik mögöttük voltak, egy belarusz és egy francia duó, azok ott is maradtak. Ám rövidesen kiderült, hogy az előttük állók közül a hibát hibára halmozó izraelieket és a bizonytalan cseheket is megelőzik. Mi több, a szabadkorcsolyázást 15. helyről kezdő olaszoknál és a 14. grúzoknál is több pontot kaptak. Még három csoport, tizenkét páros volt hátra, amikor a második helyen álltak, vagyis ekkor már tudtuk, hogy Magyar Márkék a 14. helynél nem végezhetnek hátrébb, s minden bizonnyal itt is zárják a vb-t.
Ez azonban nem jelentett automatikusan olimpiai indulást, hiszen a párosok az országuknak több kvótát is szerezhetnek: a tízbe jutók kettőt, az első két helyen végzők pedig akár hármat is, hogy csak két kitételt említsünk. De az is számított, hogy egy adott nemzet párosai együttesen – ha több is volt a mezőnyben – milyen helyezési számot érnek el.
– Soha nem voltam még ilyen ideges, mert a reggeli edzés nagyon rosszul sikerült – nyilatkozta a magyar szövetség Facebook-oldalán Scsetyinyina Julija, miután lejött a jégről. – Amikor felmentem a szobába, elsírtam magam, kételkedtem abban, hogy menni fognak az „elemek” ma este. Leírhatatlan, amit a program végén éreztünk, az ilyen pillanatokért csináljuk ezt; mindig emlékezni fogok erre az estére.
– Tegnap este a rövid program eredményét nézegetve nehezen tudtam hinni abban, hogy így fogunk ma korcsolyázni – vallotta be Magyar Márk. – Életem legkeményebb versenye volt. A program után a remegés és a sírás kerülgetett bennünket, most pedig izgulunk, hogy teljesül-e az álmunk, ott lehetünk-e Pekingben az olimpián.