Putyin hőse Peking előtt még egyszer összecsap nemezisével

Éppen csak pont került a nagy vihart kavaró világbajnoki ötven kilométeres verseny végére, a sífutó világkupa idényzáróján újra összecsaphat a klasszikus távon Alexander Bolsunov és Johannes Høsflot Klæbo.

Klaebo nem tarthatta meg a világbajnoki trikót, amelyben próbálta vigasztalni Bolsunovot Forrás: idnes.cz

A norvégok mindenre készen álltak. Két nappal a vasárnapi verseny és az elsőként célba érő Johannes Høsflot Klæbo kizárása után benyújtották a fellebbezést. Espen Bjervig szövetségi kapitány az alapos érvekbe és dokumentációba vetette a bizalmát, és segített a fellebbezés összeállításában Torbjørn Broks Pettersen, a Nemzetközi Síszövetség (FIS) szabályalkotó bizottságának a norvég tagja is.

Klæbo azonban átgondolta a dolgot, és nem kért a további hercehurcából. Még mielőtt a FIS bizottsága döntött volna a fellebbezésről, annak visszavonására kérte saját szövetségét. Hosszú Instagram-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy továbbra sem gondolja úgy, hogy bármi helytelent tett volna vasárnap, de a tárgyalások helyett a síelésre szeretne koncentrálni. Gratulált a most már végleges győztesnek tekinthető Emil Iversennek és az ezüstérmével nem boldog Alexander Bolsunovnak is a teljesítményéért, és már várja a következő versenyeket.

Klæbo nem tarthatta meg a világbajnoki trikót, amelyben vigasztalni próbálta Bolsunovot Fotó: Idnes.cz

Nem kell nagyon messzire előretekintenie: a hét végén a svájci Engadinban zárja az évadot a sífutó világkupa mezőnye, ráadásul vasárnap újra 50 kilométeren feszülhet egymásnak Klæbo és Bolsunov. (Iversen viszont nem áll rajthoz.) A versenyt ezúttal szabad stílusban rendezik, akárcsak a jövő évi, pekingi téli olimpián.

Sok hű hóért?

Magyarországról nézve talán nehéz felfogni egy-egy síverseny jelentőségét. Az még az utcák-terek bajnokság után is előfordulhat, hogy az egyik versenyző öccse dühében akkorát rúg az ajtóba, hogy utána hetekig mankóznia kell. Az már beszédesebb, hogy ennek hírértéke volt a norvég sajtóban.

Ahogy a nyári olimpia programja hagyományosan a maratonfutással zárul, a téli olimpiák utolsó versenynapján a sífutó „maraton” kap szerepet – igaz, legutóbb Phjongcsangban nem a férfi 50 kilométer, hanem a női 30 kilométer kapta a kitüntetett helyet a műsorban.

Klæbo a kizárás ellenére eddigi karrierje legjobb versenyének nevezte a vasárnapi futamot, pedig a huszonegyedik század műfajában, a sprintben már 24 éves korára rommá nyerte magát, a sor elejére az olimpiai és a két világbajnoki aranyérem kívánkozik. De nemcsak minden elérhető korábbi síző mondta el a véleményét, hanem Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin is személyes üzenetet küldött Bolsunovnak, amelyben hősnek nevezte a sportolót. Ennél fényesebb bizonyíték aligha kell arra, hogy ez a verseny bizony nemzeti ügy az érintett országokban.

Ha a két rivális összecsap

Klæbóhoz hasonlóan Bolsunov is 24 éves, kettejük rivalizálása akár egy évtizeden keresztül is meghatározhatja a sífutást. Az utánpótláskorukban elért eredményeikből ez nem következett volna: 2016-ban a norvég legkevésbé kedvelt versenyszámában, az egyenkénti indításos 10 kilométeres versenyen megnyerte a junior vb-címet, Bolsunov viszont több mint egyperces hátrányban csak a 11. helyet szerezte meg. Sőt Bolsunov ebben az évben még hazája korosztályos bajnokságán sem nyert aranyérmet, a hosszú távú versenyeket az az Ivan Jakimuskin uralta, akin idén elment a váltó vb-aranyérme.

2017-re Bolsunov előre lépett, két U23-as vb-címet szerzett, az egyiket szinte véletlenül, amikor két edzéstársával, Alekszej Cservotkinnal és Gyenisz Szpicovval holtversenyt akartak kialakítani a síatlon végén. Klæbo viszont ugyanekkor már világkupa-versenyeket nyert, és világbajnoki bronzérmet szerzett a felnőttek között.

Bolsunov az elitbe a 2018-as phjongcsangi olimpián robbant be. Nem volt könnyű dolga, az oroszok az elmúlt évek súlyos doppingesetei miatt egyetlen, korábban maradandót alkotó sífutót sem indíthattak, de három ezüst- és egy bronzéremmel a csapat élére állt. Igaz, Klæbo ekkor is előtte járt, három arannyal…

A következő két szezon viszont már egyértelműen kettejük párharcáról szólt, és az idei is csak azért nem, mert a norvégok a vk-versenyek felétől távol maradtak, Klæbo volt közülük, aki leginkább hangot adott annak, hogy valóban fél a koronavírustól. Alapvetően Klæbóé a sprint, Bolsunové a hosszú táv, de azért az orosz néha közelebb volt végsebességben, mint azt a norvég gondolta.

A rivalizálás során végig sportszerű, sőt mondhatni, baráti volt kettejük viszonya, elvégre Klæbo hivatalos Bolsunov és a szintén sífutó Anna Zserebjatjeva esküvőjére. Igaz, a koronavírustól tartó norvég aligha vállalja az utazást az április 24-i ceremóniára, pedig az orosz sífutószövetség elnöke, Jelena Vjelbe szerint korábban azzal viccelődött, hogy pincérként működik majd közre az eseményen. Klæbót a fellebbezés visszavonása után az orosz média is példaképként ünnepli, és Bolsunov is megkapja a kellőt tiszteletet Norvégiában, azzal a visszatérő kritikával együtt, hogy taktikailag még lenne hová fejlődnie.

A világbajnoki 50 kilométeren pedig Klæbo visszaadhatta volna a fricskát Bolsunovnak azzal, hogy „idegenben” győzi le az oroszt, a kizárás miatt ez – papíron mindenképpen – elmaradt. Talán majd Engadinban, de ami annál is sokkal fontosabb lesz, Pekingben. A jelenlegi norvég fölényt látva hihetetlennek hangzik, de ebben az évezredben az öt 50 kilométeres olimpiai aranyéremből csak egy került Norvégiába.