Liu Shaoang Pekingben a valaha volt legeredményesebb magyar téli olimpikon lett, immár két arany- és két bronzérmet szerzett karrierje során. Pedig sokáig kétséges volt az is, hogy eljut-e a kínai fővárosba, hiszen koronavírus-fertőzése miatt nem tudott a tervezett időpontban elutazni. Shaoang itthon, az orvosi vizsgálatok után tudta folytatni az edzéseket, ráadásul nem egyedül.
Nagyon hálás vagyok azoknak a csapattársaknak, akik ilyen nagy áldozatot hoztak értem, hiszen megvolt a kockázata, hogy ők is elkapják a vírust.
Bár a testvérek folyamatosan segítik és bátorítják egymást, a pozitív PCR-teszt után Liu Shaolin Sándor is tehetetlenül várta, öccse a csapat után tud-e repülni Pekingbe.
– Mikor megtudtam a hírt a pozitív eredményről, biztos voltam benne, hogy Ádó rengeteg üzenetet kap, nem akartam nagyon zaklatni, de egyértelműen jeleztem, hogy számíthat rám bármiben. Az azért látszott rajta, hogy amikor megérkezett az olimpiai faluba, nagy kő esett le a szívéről – fogalmazott Liu Shaolin Sándor.
Ha pedig már ott lehetett az olimpián Liu Shaoang, akkor elhozta az 500 méteres táv aranyérmét is.
– Úgy keltem fel, hogy tudtam, aznap olimpiai bajnok leszek. Nem mondtam el senkinek, de szerintem voltak, akik látták rajtam.
A vírushelyzet miatt nagyon kevesen lehettek a jég mellett, de Shaolin a hollandoktól kölcsönkapott egy karszalagot, így ő is a pálya mellől biztathatott.
A hibás rajt után hallottam is a hangját, futam közben a nagy zajban már nyilván nem, de tudtam, hogy ott van a stábbal együtt, és a futam után mindenkit meg fogok ölelni – emlékezett vissza a fináléra Liu Shaoang, s valóban felejthetetlen a pillanat, ahogy bátyja szinte beugrott a jégre, hogy gratuláljon az aranyérméhez.
Liu Shaoang ekkor még szinte szenvtelen arckifejezéssel vette tudomásul, hogy olimpiai bajnok lett, a dobogón viszont már más volt a helyzet.
– Nagyon sok érzelem tört rám, próbáltam ezekkel küzdeni, de a Himnusz végére megtörtem, és kicsordult egy könnycsepp – mondta Shaoang. Az eredményhirdetésen a nagy hideg ellenére a teljes magyar csapat ott volt. Liu Shaolin Sándor maga is átélhette volna ugyanezt az élményt a dobogóról is Pekingben, ha nincs a sokat emlegetett vitatott bírói döntés.
– Nagyon nehéz volt átélni ezt, az utolsó napig nehéz volt összeszedni magam, de a váltó után jó kedvem lett. Remélem, négy év múlva, Milánóban nem lesz hasonló kizárás. Most nagyon motivált vagyok a következő olimpiára előrenézve, és remélem, hogy akkor is huszonhat évesnek érzem majd magamat – tekintett előre szokásos stílusában Liu Shaolin Sándor.
Borítókép: Egy képen a teljes pekingi éremtermés (Fotó: Mirkó István)
