A magyar sporttörténelem első téli olimpiai aranyérmét szerezték a rövid pályás gyorskorcsolyázók a férfiak 5000 méteres váltójában 2018-ban. Phjongcshangban még a fantasztikus négyes tagja volt Knoch Viktor, aki azóta befejezte a pályafutását, és nemrég úgy nyilatkozott, a pekingi játékok rögtön szombaton kezdődő short track versenyein már akár három magyar érem is reális lehet.
– De ha kettő lesz, szerintem azzal is elégedettek lehetünk, hiszen ebben a sportágban eddig összesen volt egy érmünk, így ha ennél többet szereznek, már csúcs lenne – tette hozzá Knoch, aki természetesen saját tapasztalatból is tudja, milyen kevésen múlik olykor a siker.
Sokszor millimétereken vagy századmásodperceken – ennek hátterét kutatta cikkében a Világgazdaság. Mivel minden mindennel összefügg, az edzések előtti-utáni nyújtás, a masszázs, a sportpszichológia, a táplálkozástudomány, a sport- és labordiagnosztika is, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) együttműködik a Synlabbal, amely Európa és Magyarország piacvezető labordiagnosztikai szolgáltatójaként több mint hatezer paramétert képes vizsgálni vérből, vizeletből, egyéb mintákból.
A sportdiagnosztikai szakemberek, illetve a speciális laborvizsgálatok révén már a tavaly nyári tokiói olimpiára is 14 szövetség hetven versenyzőjének felkészülését segítette a szolgáltató, amely a pénteken elkezdődött pekingi téli játékokon a 14 fős magyar csapatból az éremesélyesnek tartott gyorskorcsolyázókkal működött együtt.
– A Nemzetközi Olimpiai Bizottság adatai szerint a legtöbb versenyszámban az arany- és a bronzérmes versenyző teljesítménye között legfeljebb 0,3 százaléknyi a különbség, ugyanakkor az úszás és atlétika sprintszámaiban vagy éppen rövid pályás gyorskorcsolyában akár tízezrelékek is dönthetnek – nyilatkozta a VG-nek Kovács Virág, a Synlab Hungary sportdiagnosztikai üzletágának szenior dietetikusa.
Az élsportolók jó ideje 100 százalék közeli teljesítményt nyújtanak, az egészen apró extrákért éppen ezért óriási a harc.
Ma már a fejlődést elősegítő és azt akadályozó tényezők sem láthatók szabad szemmel, de mind mérhetők. Amikor például a magyar csapat kiválósága, Liu Shaoang feláll a jégre és elrajtol, összeméri a képességeit a riválisaival.
– Márpedig a képességek mögött élettani folyamatok vannak, azok mögött pedig biokémia – magyarázta Kovács Virág. – Így a robbanékonyság sem pusztán mechanikai kérdés, sok múlik azon, hogyan húzódnak össze a rostok, hogyan távoznak a metabolitok, milyen gyorsan pörög föl az energiatermelés, az oxigénfogyasztás megfelelő-e, és a sor még hosszan folytatható.
A labordiagnosztika képes megadni a kulcsot egy versenyző felkészítéséhez, az edző pedig az eredmények birtokában változtathat a terhelésen. Ezen is múlik, hogy Pekingben összejön-e a remélt két-három magyar érem a gyorskorcsolyázóknak.
A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.
Borítókép: Liu Shaoang a férfi 500 méteres verseny előselejtezőjében a rövid pályás gyorskorcsolyázók debreceni világkupaversenyén a Főnix Arénában 2021. november 18-án. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
