Az amerikaiak nem minden téren tették magasra a lécet

A kilenc óra időeltolódás miatt nehéz követni Magyarországról az idei atlétikai világbajnokságot, a legizgalmasabb események néhány kivételtől eltekintve hazai idő szerint a kora hajnali órákban zajlanak. Jövőre ilyen problémánk nem lesz, hiszen 2023-ban Budapest lesz a vb házigazdája. Már csak ezt szem előtt tartva is érdemes áttekinteni az idei esemény érdekességeit – ezúttal nem a legnagyobb sztárokra koncentrálva.

WORLD ATHLETICS CHAMPIONSHIPS OREGON 2022 Fotó: KMSP via AFP/HERVIO JEAN-MARIE

A negyvenkilenc versenyszám közül tizenöt érmeit csak az utolsó két napon, szombaton és vasárnap – magyar idő szerint vasárnap és hétfőn – osztják ki az egyesült államokbeli Eugene-ben.

Ráadásul valamennyiben kétszer.

Az idei atlétikai világbajnokság különleges újítása, hogy a dobogós helyen zárt versenyzők már a hagyományos, ünnepélyes díjátadó ceremónia előtt, percekkel a versenyszámuk befejezése után megkapják nyakukba az érmet. A gyakorlat nem áll távol az atlétikától, a Gyémánt Liga-versenyen is rendre gyorsan odalép egy önkéntes a győzteshez a neki járó virágcsokorral. Persze ez szülhet kellemetlen helyzeteket: ha az önkéntes túl lelkes, a hivatalos célfotó előtt akár a tévesen elsőnek hitt sportolónak adhatja át a díjat, tíz éve pedig Oslóban a virágcsokrot kézbesítő lányt szinte elütötte a cél után is még gyorsan közlekedő Usain Bolt.

A hasonló kellemetlen szituációkat eddig sikerült elkerülni Eugene-ben, bár a futóóra megdöbbentően pontatlan a világbajnokságon, az időeredmény-korrekció után olykor öt-hat századmásodpercet is változott atléták időeredménye az elsőként kiírthoz képest, az érmek átadóit minden bizonnyal óvták az elsietett döntéshozataltól.

Sokaknak az ezüst- vagy a bronzérem is nagy siker a világbajnokságon, ugyanakkor az 1500 méter olimpiai bajnoka, Jakob Ingebrigtsen meg sem próbált jó képet vágni a sebtében megkapott vb-ezüsthöz, a távolugrás döntőjét ­sokáig uraló, de az aranyat az utolsó sorozatban elveszítő Miltiadisz Tentoglu pedig lényegében azonnal ki is tépte a nyakából a számára nem eléggé csillogó medált.

Más okból volt nehézkes az éremátadás Norah Jeruto esetében: a kenyai születésű, de 3000 méter akadályfutásban Kazahsztán történetének első atlétikai vb-aranyát begyűjtő futónő ugyanis már a vizesárokban is megfürdött, mire óriási ünneplése közepette utolérte valaki, hogy nagy nehezen a nyakába akassza a versenycsúccsal kiérdemelt medált.

Amazing 😍! That was a well deserved victory, celebration and swim in a 'mini pool' by Norah Jeruto after claiming the World Championship title in Oregon. pic.twitter.com/fYX5GtCDSV

— Peter Koima™ (@LilKoima) July 21, 2022

Ugyanennek a versenyszámnak a férfidöntőjében az akadályfutást kissé átértelmezte egy operatőr, aki a futópályáról vett egy másik eseményt. A kamerást mind a tizenöt futó kikerülte, így az eset versenyt befolyásoló baki helyett megmaradt mókás jelenetnek.

Someone is going to lose his job. During the steeplechase at World Championships in Eugene, camera guy stepped onto the track to film the triple jump (?). #worldchampionships2022 pic.twitter.com/g1MpFMgZdR

— Joanna Schneider (@JoannaSchneider) July 19, 2022

Sokkal nagyobb bosszúságokat okozott a rajtszabály. Úgy tűnik, a sprinterek közül néhányan már túl jól startolnak, több atlétát is kizártak hibás rajt miatt, ­amiért néhány ezredmásodperccel a lehető legjobbként megállapított egytizedes reakcióhatárnál gyorsabban indultak el a startpisztoly eldördülését követően. A legrosszabbul talán az amerikai Devon Allen járt, akinek a 0,099 másodperces reakcióideje kizárást ért a 110 méteres gátfutás döntőjében.

Az elődöntőben a 0,101 másodperces startja még teljesen rendben volt, formája alapján szinte biztosan érmes lett volna. Az emberi teljesítőképesség határának kitolására építő sportágban ez a korlátozás már nem állja meg a helyét.

Annyira legalább rugalmasak lehettek a versenybírók, hogy amikor a 200 méteres előfutamban a kanadai Aaron Brown elindulás helyett lényegében hasra esett a hibásan rögzített rajtgép miatt, visszalőtték a startot, Brown pedig végül el is jutott a fináléig. A reakcióidő meghatározása persze nem a budapesti szervezők felelőssége lesz a jövő évi vb előtt, az egyes kritikák által túl elnyújtottnak ítélt időrend pedig biztosan nem változik jelentősen, jövőre is tíz napon át tart a világbajnokság, bár talán az egyes számokat jobban el lehet majd osztani ezeken a versenynapokon.

Két probléma egyértelműen a helyszínhez köthető: sokan vízumproblémák miatt nem vagy csak későn jutottak el a világbajnokság helyszínére. A britek Eb-ezüstérmes hosszútávfutója, Chris Thompson és a kenyaiak korábbi Afrika-bajnoka, Sheila Chepkirui is ilyen okból maradt le a vb-ről. A szintén kenyai Ferdinand Omanyala is lemondott már a szereplésről, aztán az utolsó pillanatban kapta meg mégis a vízumot, így néhány órával a 100 méteres előfutama előtt leszállhatott az Egyesült Államokban. A végül elődöntőig jutott Omanyala volt az egyetlen sprinter, aki idén legyőzte a későbbi világbajnok Fred ­Kerley-t, így az ő esete összeesküvés-elméleteknek is alapjául szolgált.

Hiába vártak azonban söprést a királyszámban a hazaiak, így sem telt ház előtt vált valóra ez az amerikai álom. A Hayward Field eddig egyetlen versenynapon sem telt meg, pedig a ­12 650 férőhelyes stadion nem tekinthető gigalétesítménynek. Budapest sokkal nehezebb feladatra vállalkozik, a vb idején negyvenezer fő fér majd be az új arénába.

Az atlétika fellegvárának számító Egyesült Államok első vb-rendezése tehát nem elégít ki minden igényt, ugyanakkor a hazaiak az eredményeiket ünnepelhetik, fölényesen vezetik az éremtáblázatot. Erre Magyarországnak rendezőként sem lesz esélye, de talán azzal is beérnénk, ha Budapesten megszületne a sportág első magyar szabad téri világbajnoki aranyérme.

Borítókép: A királyszámos triplázás az érmekkel ünnepelhették az amerikaiak (Fotó: KMSP via AFP/Hervio Jean-Marie)