Nyilasi Tibor nem engedte, hogy a Fradi levonuljon a pályáról

Harminc év nagy idő, de az emlék még mindig fájdalmas. Holnap este a Slovan Bratislava játszik a Ferencvárossal, és a párosításról mindenkinek az 1992-es párharc jut az eszébe, amelynek az első mérkőzésén Pozsonyban maszkos kommandósok agyba-főbe verték a magyar bajnok szurkolóit.

Pozsony, 1992. szeptember 16. Szlovák rendõrök és kommandósok brutális módon támadtak rá szeptember 16-án a Slovan Bratislava-Ferencváros mérkõzésen a Ferencváros szurkolóira. A rendfenntartók már a mérkõzés vége elõtt megkezdték a lelátó magyar szektorainak kiürítését, ahol egyébként elõzõleg nem történt érdemleges rendbontás. MTI Fotó: - Fotó: MTI

Az előzmények két héttel korábbra nyúlnak vissza: a szlovák bajnok 4-1-re legyőzte Pozsonyban a Fradit, ám az a találkozó nem a pályán történtek miatt lett hírhedt: a második félidőben kommandósok összeverték a magyar csapat szurkolóit, válogatás nélkül ütöttek-vágtak mindenkit, akit értek. Az összecsapások egyébként már előző este elkezdődtek, az Aranyhomok fürdő borozójában negyven magyar szurkolóra csapott le negyven kommandós, állítólag azért, mert megsértették a szlovákok nemzeti önérzetét. Végül huszonegy magyart állítottak elő. A kihallgatáson részt vevő pozsonyi magyar konzul, Váradi Lajos azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy "a kommandósok fellépése talán nem minősíthető eléggé megfontoltnak, a bárban nem történt olyan esemény, ami miatt indokolt lett volna a szokásostól eltérő rendőri beavatkozás".

Közvetlenül a mérkőzés előtt sem uralkodott túl barátságos hangulat a stadion környékén és belül, és már az első félidőben sejteni lehetett, hogy könnyen kitörhet a botrány. A Nemzeti Sportot tudósító Lázár Lajos ma így emlékszik erre vissza:

– Semmi nem tért el egy átlagos mérkőzéstől, de az feltűnt, hogy a sajtótribünnel szemben nem biztonsági emberek, hanem fekete ruhások lepik el a szektorok oldalát. A szünetben a klubházból telefonáltam, és kérdeztem, mi van, de azt mondták a helyiek, hogy nincs semmi különös. Később azt láttam, hogy szópárbaj alakul ki a fekete ruhások és a szurkolók között, majd előbbiek mintha csak erre vártak volna, nekiestek a magyaroknak, és ütöttek boldog-boldogtalant. Nem is értettem, hogy a játékvezető vagy az UEFA ellenőre miért nem állította meg a meccset.

Természetesen nemcsak a lelátókon, hanem a pályán is érzékelni lehetett, hogy rendkívüli események történtek a Slovan harmadik gólja után a 60. percben. A Ferencváros egyetlen góljának a szerzője Lipcsei Péter volt, az emlékezetében is élénken él ez a nap:

– Borzasztó volt nézni, ahogy megjelentek a kommandósok a lelátón, a szurkolóink pedig menekültek előlük – fogalmazott. – Meccs közben kérdeztem az edzőnket, Nyilasi Tibort, levonuljunk-e a pályáról, de mondta, hogy a BEK-ben ezt nem lehet megtenni, nagyon komoly szankciók vártak volna ránk. Később tudtunk beszélni a szurkolókkal, barátokkal, Kovács István olimpiai bajnok bokszolónk is kint volt, ő is megrázó élményekről számolt be. Többen meséltek arról, hogy a meccs után a buszuk minden ablaka be volt törve.

A magyar klub hivatalosan 1500 jegyet kapott erre a találkozóra, ám a 36 ezres stadion negyede volt Fradi-szurkoló, sok felvidéki magyar is a helyszínen jegyet véve zöld-fehérben nézte a meccset, kommandósok őket verték meg. A Magyar Nemzet tudósítója, S. Tóth János így fogalmazott: „A brutális akciót aligha saját szakállukra, hirtelen ötlettől vezérelve végrehajtó kommandósok kezére játszott a magyar tábor egy jelentős része meccs előtti kihívó, arrogáns viselkedésével, s aztán ezek a korántsem feltétlenül józan „zöld sasok” gyermeteg módon belesétáltak a lelátón ravaszul felállított szlovák csapdába.”

Az akkor 16 éves Dano Antosik a visszavágón érthetően nem balhézott, és a Slovantól a bátorságáért örökös bérletet kapott. Remélhetően ha most tényleg itt lesz holnap este, békésebb hangulatban figyelheti a kedvenceit a Fradi otthonában.

Borítókép: a kommandósok benyomulnak a ferencvárosi szurkolók szektorába (Fotó: MTI)