– Hervé Renard megríkatott minket, úgy motivált és úgy pörgetett fel minket a második félidőre – nyilatkozta az Argentína elleni győzelem után Abdulelah al-Malki. A világbajnokságokon Messi és társainak legyőzése volt a francia mágus első igazán nagy dobása, de Renard számára nem ismeretlen terület, ha borítani kell a papírformát.
A most ötvennégy éves Hervé Renard játékosként, majd edzői karrierje első éveiben sem keltett túl nagy feltűnést. Az első lépés az ismertség felé a 2010-es Afrikai Nemzetek Kupája (ANK) volt, amelyen a vezetésével Zambia tizennégy év után először túlélte a csoportkört. Ennek ellenére távozott, de a következő, 2012-es ANK-kiírásra visszatért.
Sőt Hervé Renard nemzeti hős lett.
Zambia a csoportban Szenegált, az elődöntőben Ghánát győzte le. De az igazi párhuzam a mostani bravúrral a 2012-es finálé. Ha nem is a világ legendája, Lionel Messi, de az afrikai kontinens egyik kiemelkedő egyénisége, Didier Drogba állt a túloldalon, aki szintén pályafutása vége felé járva az első aranyát üldözte a viadalon, amelynek korábban egy döntőjét már elbukta.
Ahogy kedden Messi, a tíz évvel ezelőtti fináléban Drogba is rúghatott tizenegyest, ám az elefántcsontparti sztár hibázott. Később a tizenegyespárbajban ugyan javított, de társai közül Kolo Touré és Gervinho is rontott, a sokkal kisebb nevekből álló zambiai csapat nyerte a trófeát, Drogba pedig ANK-arany nélkül vonult vissza. Messinek még lehet visszaút az álom felé.
Renard nemcsak a tornagyőzelemmel vált nemzeti hőssé Zambiában, hanem azzal is, hogy a győzelem pillanatában nem feledkezett el megemlékezni az ország első nagy generációjáról, amelynek legtöbb tagja 1993-ban repülőszerencsétlenségben hunyt el, alig néhány kilométerre a 2012-es nagy diadal helyszínétől. Al-Malki szavait felidézve elképzelhető, hogy akkor milyen motivációs beszédet mondhatott az öltözőben.
Zambiával a VB-részvétel nem jött össze Renard-nak, Elefántcsontpart viszont megbocsátott neki, miután 2015-ben Afrika kupa-aranyra vezette az immár Drogba nélküli válogatottat.
Az afrikai sikereket meglovagolva igyekezett hazájában klubedzőként karriert csinálni, de úgy tűnik, ez nem neki való: a Sochaux-val kiesett a francia élvonalból, a Lille élén fél idényt sem élt meg.
